iPon Hírek

A Hubble a legkorábbi galaxisokat kémleli

Dátum | 2012. 12. 18.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Ahogy telnek az évek, és fejlődik a technika, a csillagászok egyre távolabbra tekintenek vissza a világegyetem múltjába. A Hubble űrtávcső kutatói nemrégiben minden eddiginél messzebbre mentek: olyan galaxisokat észleltek, amelyek mindössze 380 millió évvel az ősrobbanást követően léteztek, tehát több mint 13,3 milliárd éve. Mivel az első csillagok a szakértők szerint az ősrobbanás után 200 millió évvel keletkeztek, a most lencsevégre kapott hét galaxis a legkorábbi ilyen képződmények közé tartozhat.

A Kaliforniai Műszaki Egyetem asztrofizikusa, Richard Ellis és kollégái a világegyetem 380-600 millió éves korába tekintettek vissza a Hubble segítségével. Ebben az időszakban indult be a reionizációnak nevezett folyamat, amikor az univerzum hideg és semleges hidrogénje újra ionizálódni kezdett, majd összetevőire, protonokra és elektronokra hasadt. Ez nagyjából a világegyetem egymilliárd éves korára fejeződött be, és az időszak végére a korai univerzumot kitöltő hidrogénköd átlátszóvá vált az ibolyántúli sugárzás számára.

A reionizáció lefolyásának módja az asztrofizika alapvető kérdései közé tartozik. Ellis és munkatársai úgy vélik, hogy az első csillagok és galaxisok ultraibolya sugárzása indíthatta be a folyamatot, annál is inkább, mivel a reionizáció korszaka egybeesik azzal az időszakkal, amikor a galaxisok száma nagy ütemben növekedni kezdett.


Néhány éve még senki sem gondolta, hogy lehetséges ennyire távolra tekinteni a múltba a Hubble révén, az űrtávcső 2009-ben felszerelt széles látószögű kamerája azonban messze felülmúlta a hozzáfűzött reményeket. A kamera két csatornán képes a fény érzékelésére, az egyik az UVIS csatorna, amely a látható fény, infravörös és ultraibolya tartományokban (200-1000 nm), a másik pedig a NIR csatorna, amely a közeli infravörös tartományban (850-1700 nm) képes érzékelni. Ezzel jelentősen megnövekedett a Hubble által vizsgálható spektrum szélessége a korábbi műszerekhez képest. Ellis és kollégái több mint 100 órán keresztül „fókuszáltak” az űr egy aprócska területére ezzel a kamerával, az eredményül kapott felvételeken pedig hét galaxist tudtak azonosítani.

„Ez az adathalmaz az eddigi legjelentősebb régészeti ásatást jelenti a világegyetem múltjának felderítésére” – mondja Abraham Loeb, a Harvard asztrofizikusa, aki hozzáteszi, hogy míg nem sokkal ezelőttig a legkorábbi galaxisokkal kapcsolatos kutatások tisztán elméleti síkon zajlottak, az elmúlt évek és a következő évtized rengeteg új, valós adattal szolgálhat. A James Webb távcső 2018-as felbocsátása után pedig remélhetőleg egészen a világegyetem születéséig visszatekinthetünk majd.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

8. budspencer
2012.12.18. 10:57
13,3 milliárd éve történt az ősrobbanás.

Napra, órára, percre, másodpercre kérem megmondani! Addig komolytalan az efféle kijelentés.

Komolyra fordítva: az ősrobbanás is csak elmélet, nem több, ne akarjanak már mindent ehhez kapcsolni. Előbb talán magyarázzuk már meg, hogy mi a fény, és mi a mágnesesség! Ne csak nevet adjunk ezeknek a dolgoknak!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Szefmester
2012.12.18. 11:53
Oké hogy a legrégebbieket nézik.. elvileg. És miért elvileg (szerintem)? Mert honnan tudják hol a középpont, hogy a közepét nézik és nem a "gömb" másik felét? Erre kíváncsi lennék.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. nagypite
2012.12.18. 12:22
Senki nem tudja milyen alakú az univerzum ha egyáltalán van alakja Az hogy itt a földön egy robbanást gömb szerűnek látunk nem jelent semmit
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. MZperX75
2012.12.18. 12:36
Ti aztán értetek ehhez,a hozzászólásotokból ez teljesen kiderül.

Igen az ősrobbanás az egy ma elfogadott tudományos teória,amiben a fellelhető bizonyítékokból ez következtették ki ,nem a Náncsi néni álmából húzták elő.
A nagy gyorsítókban,az elemi részecske ütköztetéseket is ennek megértésre hozták,hozták létre.A Huble teleszkóp által közvetített képek elemzésekor következtetnek az univerzum kezdeti állapotához.
Nem kell ténynek venni,de ma nincs jobb kézenfekvőbb elmélet,amit bizonyítani lehet.

Igen tudjuk ,hogy mi a fény(középiskolában tanuljuk is)
Igen ésszerű a gömb elmélet,mert az energiát a legjobban egy gömb forma veszi fel,az univerzumban....lásd a föld is gömb alakú,a gravitáció miatt.
A látható univerzum 13.3 milliárd éves ,mert addig ellátunk ez tény.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. berreg
2012.12.18. 15:42
Ha az ősrobbanásból indulunk ki, akkor nincs közepe, mert minden pontja ugyanannyi idős. Egyenletesen tágult a tér minden része.
Ha belegondolsz, a te szervezetednek hol a középpontja? Honnan indult ki? Nincs neki, mert egyenletesen növekedett.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. zorrd023
2012.12.18. 18:20
A Föld nem egészen amiatt gömbölyű Na de mindegy is
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. zorrd023
2012.12.18. 19:03
Magának is ellen mond kicsit a cikk Ha hidrogén köd volt ott a galaxis 1 milliárd éves koráig akkor abban a távolságban "hidrogén ködöt" kellene látni nem pedig galaxisokat maximum egy egy átszűrődő fényt. Ha meg nincs ott a köd akkor nem olyan idős mint amilyennek mondják. Hiszen abból az időből jövő fény egybe esne a köd meglétével tehát azt kellene látni de nem
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Jools
2012.12.19. 12:06
zorrd023: ultraibolyára volt átlátszatlan, más viszont hullámhosszakra nem feltétlenül, hiszen akkor tényleg nem nagyon tudnák vizsgálni... de öröm látni, hogy nem csak nekem vannak ilyen agyficam-veszélyes gondolatmeneteim
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!