iPon Hírek

A Kuiper-szirt és az X-bolygó

Dátum | 2012. 11. 14.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az Alfa Centauri B bolygójának múlt havi bejelentésével az ismert exobolygók száma 825-re emelkedett. A Naprendszeren kívüli planéták detektálása rengeteget fejlődött és óriási hangsúlyt kapott az elmúlt két évtizedben. De mi a helyzet a saját házunk táján?

A 18. század végén detektálták az Uránuszt, majd csaknem egy évszázaddal később a Neptunuszt, 1930-ban pedig az azóta törpebolygóvá „visszaminősített” Plutót. Évszázadok óta izgatja azonban a csillagászokat az a kérdés, hogy vannak-e további bolygók a Naprendszerben. A rejtélyes X-bolygó története 1781-ig nyúlik vissza, amikor William Herschel angol csillagász a Bika csillagkép csillagait vizsgálva egy furcsa, homályos égitestre lett figyelmes. Az objektum pár nap alatt elmozdult a háttérbeli csillagokhoz képest, így Herschel arra következtetett, hogy egy üstökösről lehet szó. Az égitest további tanulmányozása aztán fényt derített arra, hogy a Naprendszer hetedik bolygójáról van szó, amely az Uránusz nevet kapta.

Az Uránusz pályájának tanulmányozása vezetett a Neptunusz felfedezéséhez. A bolygó mozgásából kimutatható volt, hogy azt egy még távolabbi objektum gravitációs hatása befolyásolja. A pályaadatokat elemző matematikusok jóval a hivatalos, távcsöves felfedezés előtt pontosan kiszámolták a nyolcadik bolygó helyét, és 1846-ban valóban sikerült is megtalálni az égitestet a megjósolt pozícióban.


Az Uránusz és a Neptunusz pályaadatainak további analízise azonban azt sugallta, hogy még mindig kell lennie egy ismeretlen objektumnak, amely a bolygók a mozgását befolyásolja. Megkezdődött tehát a kilencedik bolygó utáni kutatás, és elsőként Percival Lowell amerikai csillagász állt elő a lehetséges jelöltek listájával. Lowell halála után pár évvel végül Clyde Tombaugh azonosította a Plutót, és a többség meg volt győződve, hogy ezzel teljessé vált a Naprendszer bolygócsaládja.

1978-ban azonban a Pluto holdjának, a Charonnak a felfedezése ismét beindította az X-bolygó körüli vitákat. A Charon pályájának segítségével meghatározták ugyanis a Pluto tömegét, és ez alapján világosnak tűnt, hogy a kilencedik bolygó egyszerűen túl apró ahhoz, hogy az Uránusz és a Neptunusz pályájában kimutatott perturbációk okozója legyen.

1989-ben a Voyager‒2 elrepült a Neptunusz mellett, és kiderült, hogy az égitest kisebb tömegű, mint azt korábban a szakértők gondolták. Ezen a tudás birtokában újra áttekintve a pályaadatokat, a csillagászok arra jutottak, hogy a legkülső bolygók pontosan úgy viselkednek, ahogy várható, és az észlelt perturbációk esetében valószínűsíthetőn döntően mérési hibákról lehet szó. Az X-bolygót ezzel gyakorlatilag hivatalosan halottnak nyilvánították, de mint láttuk, ez korábban sem feltétlenül jelentette a történet végét.


A Kuiper-öv kapcsán végzett legutóbbi kutatások alapján még ismét felmerült egy eddig felfedezetlen bolygó létezésének lehetősége. A kisbolygóöv a Neptunuszon túl található, és nagyrészt jeges aszteroidák alkotják. Azt gondolnánk, hogy az itt található égitestek száma fokozatosan csökken, ahogy az övön belül egyre távolabb helyezkednek a Naptól, míg végül a kisbolygókkal tarkított régió lassan a semmibe vész, azonban nem ez a helyzet. A Pluto pályája mögött, körülbelül 48 csillagászati egységnyire a Naptól, az úgynevezett Kuiper-szirt vonalában hirtelen lecsökken a kisbolygók száma. Az egyik elképzelhető magyarázat a rejtélyre egy, a kisbolygóövön túl található bolygó lehet, amely külső peremet ad a régiónak. Lehetnek persze más lehetőségek is, de ezt sem szabad kihagyni a pakliból.

A Voyager és a Pioneer szondák a Naprendszerből kifelé haladva ugyan nem találkoztak semmiféle nagyobb égitesttel a Kuiper-szirt környékén, ez azonban tulajdonképpen várható is volt. Az űr hatalmas, és igen kicsi annak az esélye, hogy egy elhaladó űrszonda pont akkor keresztezi egy felfedezetlen bolygó pályáját, amikor ez utóbbi is arra jár. A földi és űrbéli távcsöves megfigyelések egyelőre nem mutatnak semmi újat, de amíg a szakértők nem fejtik meg a Kuiper-szirt létezésének okát, az X-bolygó létének kérdése megválaszolatlan marad.
 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

13. SuhiTomi
2012.11.14. 09:42
Ahan, szóval több millió/milliárd fényévről megmondják egy bolygónak a tömegét, összetételét, stb. de a saját naprendszerünkben nem találnak meg egy bolygót?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Zelbacsi
2012.11.14. 10:11
Csillagászatban így megy ez. Kéne nekik távollátóknak való szemüveg, hogy lássanak közelre is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. patrik2991
2012.11.14. 10:14
SuhiTomi: pont ezt akartam írni
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Jools
2012.11.14. 10:30
SuhiTomi: az exobolygók tömegét vagy egyáltalán létüket többnyire akkor tudják megmondani, ha azok valamilyen tőlünk észlelhető hatással vannak központi csillagukra. Elhaladnak előtte és közben halványítják a látszólagos fényességet, módosítják a pályáját, stb. A felfedezett exobolygók jóval közelebb esnek a csillagukhoz, mint amiről most szó van, így könnyebb is detektálni őket. A saját Naprendszerünkben érthető módon ezek a módszerek nem alkalmazhatók, mert kifelé, a Nappal ellentétes irányba tekingetünk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. dddenes
2012.11.14. 11:04
És azt se felejtsük el, hogy az exobolygók nagy része a csillagjukhoz közel keringő, Jupiter nagyságú gázóriások, amik nagy foltot takarnak ki a csillagjukból, amit azért könnyebb érzékelni, mint egy halvány izét, amit ráadásul nem egy pontban van, hanem bolygópálya hosszban körös-körül bárhol lehet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. VAjZY
2012.11.14. 17:09
Imádom, amikor jön a sok hozzá nem értő és vádaskodik meg lehülyéz tudósokat. Biztos poénból nevezik őket tudósoknak és most biztos csak hallucinálod, hogy a számítógépedet használod, valamint akármit, ami körülvesz, például a GPS-t a telefonodban, mert azt mind ilyen tudósok találták ki és fektették le az alapjaikat. A számok pedig soha nem pontos adatok csak nagyságrendi becslések, hogy azért lehessen hova tenni NAGYSÁGRENDILEG a katalógusokba.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. tibaimp
2012.11.14. 21:17
VAjZY: +1
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Humbuk
2012.11.14. 23:17
Hát most szomorú vagyok mert reméltem, hogy olvashatok valami új bolygóközi pletykát ^^
de nem így lett

Mekkora lenne, ha találnának még a naprendszerünkhöz tartozó bolygókat... Azt kiderülne, hogy ET itt lakik a hátsó udvarban én nevetnék

Vajon ilyen szonáron alapuló, de elektromágneses hullámokkal nem lehetne nézelődni? PL egy GPS szerű technikával. 6-8 szondát kilőni az űrbe mindenféle irányba és nézni, hogy találnak-e valamit. Biztos nagy lenne az interferencia, de majd csak lesz valami...

De szeretném látni, hogy az emberi faj abba hagyja a civakodást és elmegy felfedezni a világűrt... =D
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. freyr
2012.11.15. 02:03
Szerintem nem lesz kilenc bolygós a Naprendszer, még ha találnak is egy bolygó méretű testet ott. Mondjuk X bolygónak már nem hívható az a lehetséges bolygó, mert csak kilencedik lenne a sorban (...bár a mai napig nem értem, de nagyon, hogy miért nem volt jó a bolygó elnevezés a Pluto-ra... valaki nagyon nem tudott mit felfedezni, hogy kitalálta ezt a plutioda elnevezést. A kuiper-övi nagyobb törpebolygók nem számítanak, mert egyik sem jön közelebb a Naphoz, míg a Pluto bejár a "hátsó kertbe". A törpebolygókat lehetett volna máshogy hívni, de amit egyszer besorolnak valahová, az maradjon már úgy. Néha úgy érzem a csillagászatot is átitatja lassan a marketing.)
Na de amit mondani akartam, hogy ha találnak egy bolygó méretű égitestet ott, úgyis kitalálnak valami xplanetida elnevezést neki, mert túl messze lesz, hogy bolygó legyen, így lesz egy felfedezője, aki megtalálta a kilencedik bolygót (deja vu), meg lesz valaki, akinek nem sikerült felfedezni, de legalább kitalálta, hogy az nem is bolygó, így mégis fennmarad a neve. Ez a baj az ilyen szabadon definiálható dolgokkal, bármikor jöhet valaki "okos" és újradefiniálhat bármit. Kéne végre egy megegyezés, hogy mi számít bolygónak, de ahhoz kétmillió év múlva is tartaniuk kéne magukat a tudósoknak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. VAjZY freyr
2012.11.15. 02:36
Komolyan azt hitted, az X-et a számra értik?
Amúgy én is ezt akartam írni, hogy normális definíció kéne, mi az, hogy bolygó. Én például alakot és méretet is adnék meg.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. freyr VAjZY
2012.11.15. 04:21
Hm... sose olvastam még utána eddig (és a cikkben sem szerepel), hogy kitől származik az X jelölés. Nem gondoltam volna, hogy egy csillagász képes ennyire elméleti matematikus fejjel gondolkodni, hogy pont a kilencedik bolygót jelölje meg X-szel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Jools
2012.11.15. 10:56
freyr: Az X-bolygó elnevezést először Percival Lowell használta, aki úgy gondolta, hogy a Neptunusz és az Uránusz pályaperturbációit egy ismeretlen, náluk is távolabb található bolygó okozhatja. Az X ebben az esetben annyit jelent, hogy ismeretlen, nem pedig 10., hiszen Plutót még nem ismerték, így akkoriban (is) a kilencedik bolygó után kutattak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. VAjZY
2012.11.15. 13:22
"A planéta szó görög-latin eredetű, mozgó, bolyongó égitestet jelent, amely elmozdul az égbolton állni látszó csillagokhoz képest. Ezt a jelentést magyar bolygó szavunk tökéletesen visszatükrözi. A csillagászati szakirodalom aztán különféle tömegbeli, hőmérsékleti és korbeli kritériumokkal határolta körül, hogy hivatalosan mely objektumok esnek az égitestek ezen kategóriájába." /Jools/ Ezt eddig is tudtuk, ezek szerint amikor a Plútót megfosztották rangjától, új tömeghatárt vezettek be. Én biztos, alak szerint is kategorizálnám.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!