iPon Hírek

A lepkék megőrzik egyes hernyókori emlékeiket

Dátum | 2013. 11. 26.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A hernyók lepkévé való teljes átalakulása az állatvilág legradikálisabb transzformációinak egyike. Ennek fényében különösen érdekes az a tény, amelyet egy nemrég megjelent tanulmány szerzőinek sikerült igazolniuk: a lepkék megőrzik egyes hernyókori emlékeiket. „Széles körben elterjedt az a nézet, miszerint az átalakulás során a hernyó testének anyaga elfolyósodik, majd aprócska repülő szerkezetté rendeződik át, a fölösleges »alkatrészektől« pedig gyorsan megszabadul a felnőtt állat” − mondja Martha Weiss, a Georgetowni Egyetem viselkedésökológusa. A változások olyannyira drasztikusak, hogy a szakértők lassan egy évszázada vitatkoznak azon, hogy vajon az agyból, és azon belül is az emlékezetből megőrződik-e valami is a metamorfózis során. A kutatók dohányszenderek (Manduca sexta) hernyóival kísérleteztek ennek kiderítése érdekében: arra tanították az állatokat, hogy elkerüljenek egy bizonyos szagot (aceton). Ezt úgy vitték véghez, hogy a szag észlelésével egy időben enyhe áramütésnek tették ki a hernyókat, amelyek ennek hatására igyekeztek minél távolabb kerülni a szag forrásától.

A szakértők úgy találták, hogy azok a hernyók, amelyek életük első három hetében tanulták meg elkerülni az aceton szagát, lepkévé alakulva nem emlékeztek erre az élményre. Azok az állatok viszont, amelyek hernyókoruk harmadik hete után estek át a kondicionáláson, lepkeként is igyekeztek elkerülni az aceton forrását. Úgy tűnik tehát, hogy az érettebb aggyal megszerzett emlékek közül több örökítődik át a metamorfózis során. Ahogy Weiss elmondta, a dolog tulajdonképpen logikus, hiszen semmi értelme eldobni egy tökéletesen működő agyat, még akkor sem, ha hernyó agya nem egészen felel meg a lepke testének irányításához. A kísérlet alapján világosnak látszik azonban, hogy ha az egész agy nem is, annak egyes részei megőrződnek. Bár a lepkék és a gerincesek központi idegrendszere jelentős mértékben különbözik egymástól, a szakértők azt remélik, hogy ha sikerülne megérteni, hogyan zajlik a teljes átalakulás során az idegi hálózat extenzív „áthuzalozása”, az is érthetőbbé válna, hogy mi történik a magasabb rendű élőlények agyában egy jelentősebb sérülés utáni átrendeződés során.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. arn
2013.11.26. 10:09
en azt nem ertem, hogy ha egy eloleny az eletenek jelentos reszet a fold alatt eli gyokereket ragicsalva, majd feljon parzani - miert ezt a legutolso staciot tekintjuk az adott allat tenyleges formajanak. szvsz azt kellene, ami az egesz elete soran a legjellemzobb ra.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Supra
2013.11.26. 10:37
ARN: ez az analógia azért vitatható: Ha pl. egy egynyári növény magja 10 évig hever valahol, és utána 4 hónapig növény, attól még nem lesz az "igazi" alakja a mag, attól az még egy növény...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. csiki2
2013.11.26. 12:00
Gyanítom, hogy "az állat tényleges formája" fogalom csak az átlag ember számára létezik (pl. nem hiszem, hogy egy kérészekkel foglalkozó biológus, ezzel bármilyen szinten foglalkozna), és ennek megfelelően kb. középiskola végéig létezik.
Elvileg kb. az a meghatározás, hogy szaporodásra képes forma, de pl. ez a hangyák dolgozó egyedeinél már sántit...
Ha jobban megnézed, ez egy tipikus emberi egyszeresűsítő fogalom, hogy könnyebben megértsük a környezetünket. Ennek megfelelően nem is működik és/vagy logikus minden esetben, ahogy arra te is rámutattál.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!