iPon Hírek

A Mars pora hátráltathatja az emberi küldetések megvalósulását

Dátum | 2013. 05. 14.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Nagyon megnehezítheti a jövőbeli Marsra irányuló emberi küldetések megtervezését az a tény, hogy a vörös bolygót borító por veszélyes az emberi szervezetre, hangzott el a washingtoni Humans 2 Mars (H2M) konferencián, ahol az űrbéli egészségügy és létfenntartás szakértői gyűltek össze annak megvitatására, hogy elképzelhető-e, hogy két évtizeden belül meglátogatja az emberiség a szomszédos égitestet. A marsi homok finomra őrölt szilikátokat tartalmaz, amelyek belélegezve reakcióba léphetnek a szervezetben található vízzel, mérgező anyagokat szabadítva fel a folyamat során. Richard Williams, a NASA részéről hozzátette, hogy a Marson nagy mennyiségben található perklorát is, amely súlyos károkat okoz pajzsmirigyben. A perklorátok marsi jelenlétét először az amerikai űrügynökség Phoenix nevű landolóegysége mutatta ki 2008-ban, és vörös bolygó homokjának legutóbbi, tavaly decemberi elemzése során is találtak olyan jeleket, amelyek ezen vegyületek jelenlétére utalnak. Ez utóbbi mérést már a Curiosity végezte, amely ugyanakkor gipsz jelenlétét is kimutatta a talajban. A szulfátásvány ugyan önmagában nem mérgező, de belélegezve lerakódik a tüdőben, és hosszú távon ugyanolyan súlyos, tüdőkapacitást csökkentő hatásokat vált ki, mint amilyeneket a szénport belélegző bányászok esetében megfigyeltek.
Portölcsér a Spirit felvételén
A bolygó vékony atmoszférája ugyanakkor túlságosan is kevés oxigént tartalmaz ahhoz, hogy a bolygóra érkező asztronauták közvetlenül ezt lélegezzék be, nem is beszélve a veszélyes sugárzási szintről. A Mars eljövendő hódítói tehát elviekben nem kerülnek majd közvetlen érintkezésbe a porral, ugyanakkor a Holdra irányuló küldetések alapján a szakértőknek van némi fogalmuk arról, hogy mire lehet számítani hasonló körülmények között. És a tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy ilyen poros környezetben akármit is tehet az ember, a por egy részével mindenképpen kapcsolatba kerül. A Hold pora makacsul hozzátapadt az űrruhákhoz, és általában mindenhez, amihez csak hozzáért. Míg a holdbéli por a szemcséi a légkör hiánya és a mikrometeoritok folyamatos bombázása következtében durvák, élesek és hegyesek, a Mars pora a folyamatos erős szeleknek köszönhetően sokkal apróbb, gömbölyűbb szemekből áll, amelyek viszont így könnyebben bejutnak bárhova, és vélhetően statikus elektromossággal töltöttek, tehát szintén hajlamosak hozzátapadni a dolgokhoz. Az űrruhákra és különféle eszközökre ragadó portól pedig nagyon nehéz lesz úgy megszabadulni, hogy az űrhajós időről időre ne érintkezzen ezzel. A lakóövezeteket és a külső világot egyszerűen képtelenség ilyen szinten elszeparálni egymástól. A por ráadásul nagy megterhelést jelent majd a különféle szűrőberendezéseknek is, amelyeket a veszélyes környezet miatt mindenhová fel kell majd szerelni. Mindez különösebben nem csüggeszti a jövőbeli emberi küldetések tervezőit, elvégre az űrkutatás kezdetei óta számos lehetetlennel határos problémát kellett megoldani. A hátráltató tényezők nem törik le a Mars One küldetés iránt érdeklődő tömegek lelkesedését sem: a jelentkezés első két hetében csaknem 80 ezren töltötték fel bemutatkozó videójukat a holland cég weboldalára. A jelentkezés első köre augusztus 31-én zárul.
A Curiosity porral borított kerekei
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

16. atti2010
2013.05.14. 14:16
A hátráltató tényezők nem törik le a Mars One küldetés iránt érdeklődő tömegek lelkesedését sem: a jelentkezés első két hetében csaknem 80 ezren töltötték fel bemutatkozó videójukat a holland cég weboldalára. A jelentkezés első köre augusztus 31-én zárul.

Pedig ebből fiuk semmi de semmi nem lesz, hatalmas pénzeket kellene beleölni és a vége úgyis egy nagy 0 lenne.2-300 év múlva nem mondom hogy lehetetlen de most ennek az utazásnak nincs semmilyen alapja, az meg hogy valaha is légkört lehessen varázsolni oda egyenesen idiótaság.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Simba atti2...
2013.05.14. 14:24
Pedig nem állhatunk meg, menni kell! A múlt században sokkal nagyobb kihívás volt embert juttatni a Holdra egy évtized alatt, mint jelenleg embert a Marsra. Jó a terraforálás az tényleg elég nagy sci-fi.

A pénz az csak egy dolog, nemzetközi összefogás kell, még egy USA-nak is nagy falat lenne egy ilyen program kivitelezése. A kérdés az, hogy erre van e hajlandóság.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. atti2010 Simba
2013.05.14. 14:29
Hát jelenleg az USA meg a hold programot is kukázta helyette nagyobb "kavicsokat" szeretne a hold mellé vonszolni amiből érceket akarnak bányászni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Simba
2013.05.14. 14:33
Az sem lesz egyszerű vállalkozás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. partxxx
2013.05.14. 14:37
semmi technikai akadálya nincs, hogy embert juttasson a
Marsra egy szervezet, csupán elegendő élelemmel és oxigénnel kell őket ellátni és egyszer csak odaérnek

"1 kg anyag űrbe juttatása ugyanis 10-15 000 amerikai dollárba is belekerülhet."

és ugye a lakóövezetek + emberek + kaja + stb méltán költséges
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Simba
2013.05.14. 14:56
partaxxx: azért korántsem ilyen egyszerű. A fő probléma a veszély. Ugye az oda és vissza az elég hosszú idő ahhoz, hogy a sugárzás káros hatással legyen az emberi szervezetre, a hosszan tartó súlytalanság is problémákat szül, nem beszélve az egyéb mentális kihatásokról. És persze a mikrometeorok. Persze ez benne van a pakliba mondani szokás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. mikej95
2013.05.14. 15:25
Simba: Mit problémázol?! 80 000 jelentkező van. Egy csak odaér és visszajön.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. gyozokulcs...
2013.05.14. 16:11
Emlékeim szerint itt egyirányú útról van/volt szó. Aki odamegy ott is marad. A megfelelő méretű és felszereltségű felszállóegységet, ami visszahozná az embereket elég nehéz felküldeni a Marsra, ott leszállni, majd felszállni vele és visszajönni. Első körben életfogytiglani Marsra ítélik az első utasokat, akik esetleg reménykedhetnek, hogy pár év(tized) alatt lesz olyan űrjármű ami emberekkel a fedélzetén visszafelé is meg tudja tenni az utat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. freyr
2013.05.14. 17:26
Dehogy lesz az első út csak oda szóló. Először tesztelni kell magát az utat, hogy az emberek hogyan reagálnak olyan hosszú űrutazásra (a földi szimuláció ugye csak részben releváns, hisz ott ha nagy gond van, be tudnak avatkozni kívülről, amire volt is már példa, amikor egy korai dóm lakói elkezdtek oxigénhiány miatt egyre agresszívebbek lenni, majd becsavarodni, mert a használt betonszerkezet elnyelte/megkötötte a belső oxigén egy részét, de ugye előre nem tudták, hogy az egyáltalán megtörténhet - egy hasonló probléma végzetes lenne egy kolóniának a Marson, ha nem tudnak visszajönni). Aztán tesztelni kell azt is, hogy mennyire hatékonyan lesznek képesek a Marson felszabadítani az erőforrásokat és felhasználni őket. Aztán ott van a cikkben tárgyalt por kérdése is. Mondjuk ha statikus, akkor megfelelő elektromos töltéssel el lehetne taszítani a ruhától és az eszközöktől, ráadásul a Marson úgysem a hagyományos szkafanderek lesznek használatosak, hanem amolyan könnyűbúvár felszerelések. És lehetne még sorolni.
Összegezve: egy marsi kolóniához szükséges minden felszerelést le kell tesztelni, majd meg kell építeni a végleges változatokat később visszatérő embereknek, mielőtt az első kolonizációs csoport útnak indulhatna.
Kiküldeni egy halom embert, hogy "Menjetek és boldoguljatok" halálos ítélet lenne. Azt meg túl sokáig tartana megvárni, amíg robotok képesek lesznek felkészíteni a terepet egy kolónia számára.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. HUFEUR
2013.05.14. 17:30
Simba:

Curiosity 253 nap alatt elér a Marsig, a jövőben ez még kevesebb lesz, és ma is 150 napokat simán eltöltenek az űrben az űrhajósok, súlytalanság nem probléma, edzéssel kiküszöbölhetőek a káros hatásai, sugárzás sem hiszem, hogy ennyi idő alatt akkora rizikófaktor, szóval az út hossza nem olyan probléma, csak ugye ha örökre itt is kéne maradniuk, akkor az már több lesz, mint párszáz nap.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. zvigh
2013.05.14. 17:45
Dr.Betruger szeretettel várja a 80 ezer jelentkezőt.
Komolyra fordítva a szót, szerintem ez az építsunk civilizációt a marson project erősen science-fiction jelenleg, és még az is marad jópár évtizedig. Témának persze izgalmas.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. atti2010 HUFEU...
2013.05.14. 18:06
150 napokat simán eltöltenek az űrben az űrhajósok, súlytalanság nem probléma, edzéssel kiküszöbölhetőek a káros hatásai

Csakhogy egy viszonylag kényelmes űrállomáson és nem egy űrhajóban kuporogva, egy tágas űrjármű építése nem 10 milla $ és ebben a gazdasági helyzetben nem tudom ki akarna egy ilyen hajót építeni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. enisherpa
2013.05.14. 20:22
Inkább a Holdra kellene menni bányászni. Víz és napfény van. Vízből csinálhatunk oxigént. Napfényből mondjuk napelemmel villanyt. Kaját valahogy megoldjuk. Bányászni biztos lehetne valamit, pl. titániumot (Armalcolit). Aztán ha ott működik minden, akkor jöhet a Mars.

A sugárzással az a gond, hogy az űrállomás még a föld mágneses terének védelmében van. Kintebb jóval magasabb a sugárzás szintje. Esetleg az űrhajó generálhatna saját mágneses teret út közben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. gabesz7630
2013.05.15. 10:02
HUFEUR:
Az egy dolog hogy 150 napokat eltoltenek az urben csak nem kint hanem a fold magnetoszferajan belul.
Az meg ertelem szeruen nem nyulik ki a marsig.
A sugarzas igeneis problema es az edzes is csak felmegoldas a sulytalansag miatt bekovetkezo gondokra.

enisherpa :
Igen a holdrol lenyegesen konnyebb barmit elinditani a kissebb gravitacio miatt.
Magneses teret meg nem tudnak olyan egysszeruen generalni mert sok energiat emeszt fel.
Valami normalis energiaforras kene eloszor.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Humbuk
2013.05.15. 10:54
Lehet, hogy összesküvéselmélet gyáros vagyok, de érdekelne, miért foglalkoznak ennyire a szabadon belélegezhető marsi légkörrel. Ugyan is ha nincs elég oxigén, akkor kár foglalkozni vele.
Kivéve ha éppen van elég...
Értem a por problémáját, hihető és természetesen veszélyes. Sivatag is veszélyes ahol egy csomó homokot lélegzel be.

Az energia forrás kérdése igen kényes, amivel tényleg kell kezdeni valamit.

Terraformálás? Le merném fogadni, hogy ez a vontatgassunk aszteroidát (vagy kavicsokat) ide meg oda, lehet alternatíva a terraformáláshoz is. Elvégre rengeteg szikla tartalmaz jeget és megfelelő nagyság esetén egy sarki jégsapka eltalálásával bizony komoly tudományos kísérletet lehetne vágezni. Azért is mert legalább tudnák, mi történne akkor, ha a földet találná el egy hasonló égitest, másrészt brutális mennyiségű vízgőz szabadulhatna fel amely csapadék formájában vissza is hullhatna. A port le is rendezné, a klíma megváltozna, beláthatatlan következményei lennének.
A robik legalább "látnának" valami érdekeset is de komolyan?! Nem ez lenne a világ legütősebb kísérlete? Fotelből nézhetnénk az egészet.

Persze ez csak spekuláció, de a poén az egészben, hogyha a pénz nem akadály (létezik ilyen sajnos) akkor már a mai korban is kivitelezhető lenne a dolog.

A mars meg kell az emberiségnek, mivel az országhatárok eléggé kötöttek és kevés olyan elmebeteg nép maradt, akinek van ereje egy totális háborúhoz. Ezért az gazdaságot és a nyersanyag készletek hasznosítását ki kell terjeszteni. Ez a leglogikusabb lépés és persze a Hold!

Peace!

Szerk: Mellesleg ez az odautas dolog, amire már 80000-en jelentkeztek, tényleg csak az odaútra szól! Olvassátok el a cikket amit itt írtak iponon.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.05.19. 16:55
Többek között pont ezért fognak idevontatni egy "aszteroidát", hogy azon bányásszanak. A Mars úgysincs olyan messze az aszteroida-övtől, mint a Föld, a távoli jövőben pedig jobban megéri majd azokon, illetve azokban bányászni robotokkal, mint bolygókon. Itt túl sok a felesleges munka, mert az anyagokat nehéz megközelíteni, míg az aszteroida-övben a leküzdendő akadály csak a távolság és a megfelelő robotok hiánya.
A sugárzás amúgy kiküszöbölhető lenne elektromágneses pajzzsal (persze a robotokat ez sem fogja érinteni, csak a Napkitörések, amiket addigra már nagyobb pontossággal lehet majd előre jósolni, mint ma), de ugye amíg nem antianyagot használnak üzemanyagnak, addig túl sokba kerülne és túl nehéz lenne megépíteni egy olyan űrhajót, ami fel van szerelve a szükséges elektromágnesekkel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!