iPon Hírek

A mitokondriális genom alapján európai eredetű a kutya

Dátum | 2013. 11. 15.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A szakértők évtizedek keresik a választ arra a kérdésre, hogy mikor és hol háziasította az ember a kutyát. A legkorábbi, már kutyaszerűnek nevezhető fosszíliákra Európában és Szibériában akadtak rá, ezek a leletek több mint 30 ezer évesek. A különböző leletekre támaszkodó, eltérő kutatócsoportok által elvégzett genetikai analízisek a legváltozatosabb eredményeket szülik: a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a kutya háziasítása Európában, Kínában vagy a Közel-Keleten is történhetett, és megeshet hogy mindössze 10 ezer éve, de az is lehet, hogy több mint 30 ezer éve került rá sor. A Turkui Egyetem kutatói szerint a korai kutyák és farkasok DNS-ének összehasonlítása végre rendet teremthet a káoszban. Olaf Thalmann, és amerikai kollégája, Robert Wayne összesen 18 korai négylábú mitokondriális genomját szekvenálták. A leletek kora 1000−36 000 év között alakult. Az eredmények, illetve a ma élő kutyák és farkasok genetikai adatai alapján a szakértők felvázolták a farkasok családfáját.

Az eddigi leátfogóbb genetikai vizsgálat eredményei alapján a kutya háziasítása Európában történhetett. Ahogy Thalmann elmondta, a Canis lupus minden ma létező alfaja szoros genetikai rokonságot mutat az ősi európai farkasokkal és kutyákkal, még az olyan különleges és ősi fajták is, mint az ausztrál dingó vagy az Afrikában őshonos basenji. A kutyák közös őse 18 800−32 000 évvel ezelőtt élhetett Európában, mondják a kutatók. Két kivétel akadt a megvizsgált négylábúak közt: a Belgiumban és Oroszországban feltárt, több mint 30 ezer éves leletek ugyan kutyaszerű vonásokat hordoznak, de genetikailag jelentősen különböznek a többi ősi kutyától és a mai fajtáktól is. Thalmann szerint elképzelhető, hogy az ember többször is megpróbálkozott a farkas háziasításával, és ezek a korai leletek ilyen, végül kudarcba fulladt kísérletek nyomai. Az is elképzelhető, hogy hasonló próbálkozásokra Kínában vagy a Közel-Keleten is sor került, a szakértők ugyanis ezen területek ősi kutyaleleteit nem vizsgálták. Thalmann a következő fázisban erre is sort szeretne keríteni, illetve azt reméli, hogy a leletek egy részében a sejtmagi DNS is vizsgálható lehet, hiszen abból még több információ deríthető ki a kutyák kialakulásával kapcsolatban.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. spdrfx
2013.11.15. 20:37
"szakértők ugyanis ezen területek ősi kutyaleleteit nem vizsgálták"

Ez egy kicsit olyan, mintha a brit tudosok azt mondanak a hidrogenatom vizsgalata utan hogy minden atom egyforma, de a periodusos rendszer tobbi elemet meg nem vizsgaltuk meg. Tudom hogy publikacios kenyszer meg minden, de ilyet ne jelentsen mar ki senki amig nincs az osszes fellelheto informacio birtokaban.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!