iPon Hírek

A napfény tartja egyenesben a Keplert

Dátum | 2014. 10. 24.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Kepler űrtávcső két hónapja fejezte be új, K2 névre keresztelt küldetésének első szakaszát, és már bele is kezdett a következő fázisba. Időközben az is kiderült, hogy meghibásodott, majd életre keltett műszer az új felállásban is értékes megfigyelési adatokat tud szolgáltatni, ami remek hírt jelent a csillagász közösség és az érdeklődők számára. Ahogy arról már többször írtunk, a 2009-ben útjára indított Kepler sorsa tavaly májusban pecsételődött meg, amikor az űrtávcső négy reakciós kerekéből a második is elromlott, ellehetetlenítve a műszer három tengely mentén történő precíz pozícionálását. Mivel az űrtávcső eredeti küldetése szerint folyamatosan az ég egy darabkáját figyelte, és az ebben látható csillagok fényességváltozásai alapján kutatott Földhöz hasonló exobolygók után, tavaly nyáron úgy tűnt, hogy a meghibásodás a heliocentrikus pályán keringő Kepler karrierjének végét jelentheti. A lehetséges megoldással a Ball Aerospace egyik mérnöke, Doug Wiemer állt elő, bár a kezdettől zseniálisnak tűnő ötletről először senki sem tudta, hogy működni fog-e. Wiemer elképzelése az volt, hogy az űrtávcső pozícionálásához szükséges harmadik reakciós kereket az egyetlen rendelkezésre álló erőforrással, a napfénnyel kellene helyettesíteni. Ehhez az űrtávcsövet úgy kell beállítani, hogy az oldalán található napelemtáblákat pontosan egyformán érje központi csillagunk fénye, így az egyforma fotonnyomás megakadályozza, hogy a Kepler elforduljon hosszanti tengelye mentén. A másik két tengely menti pozícionálásról pedig a megmaradt két reakciós kerék gondoskodhat, vélte Wiemer. A K2 névre keresztelt küldetés tervezésekor a kutatók még csak abban reménykedtek, hogy az új ötlet révén a Kepler korlátozottan és rosszabb minőségben ugyan, de képes lesz adatok gyűjtésére. A siker minden elképzelésüket meghaladta, és az is elképzelhető, hogy néhány további módosítással eredeti teljesítményét elérve üzemelhet a jövőben a távcső.
A napfénnyel való pozícionálás sikerének persze van egy nagyon komoly feltétele: a Keplernek folyamatosan azt az oldalát kell a Nap felé fordítania, amelyen a napelemek vannak, így pedig nem képes egész évben ugyanazt az égterületet nézni, vagyis a távcső arra alkalmatlanná vált, hogy Földhöz hasonló periódusú exobolygók után kutasson. A K2-küldetés keretében a távcső durván 80 naponta új égi terület felé fordul, azonban a kutatók reményei szerint így is számtalan érdekességnek lehet tanúja. Az új misszió egyik fontos célpontját a fiatal csillagokból álló halmazok jelentik. A „nulladik”, elsősorban a pozícionálás tesztelésére szolgáló megfigyelési kampány során a távcső az Ikrek csillagképre összpontosított, és részletes megfigyeléseket végzett a Messier 35 és az NGC 2158 katalógusjelű nyílthalmazokkal kapcsolatban, ezen adatokat hozták nyilvánosságra szeptember elején. Az augusztusban befejeződött első kampány adatsorai novemberben várhatók, ennek során az Oroszlán és a Szűz vidékén szemlélődött a Kepler. A jelenleg is zajló második kampány célpontja a Skorpió „feje”, benne a Messier 4 és a Messier 80 halmazokkal, illetve a Skorpió−Kentaur asszociációnak nevezett laza csillaghalmazzal, amelynek korát mindössze 11 millió évre becsülik a szakértők.
Az említett csillaghalmazok érdekessége, hogy a bennük található csillagok egyforma korúak, és ez a kor fényességük és színük alapján könnyen megállapítható. Mivel fiatal égitestekről van szó, gyakran találni körülöttük formálódó bolygórendszereket is, amelyek megfigyelése számos kérdésre választ adhat saját rendszerünk keletkezésével kapcsolatban is. Az exobolygók észleléséről sem kell teljesen lemondania a Kepler csapatának, hiszen egyrészt újra felkeresheti a korábban már észlelt, ám kevésbé tanulmányozott bolygókat, másrészt a rövid periódusú égitestek felfedezésére továbbra is van esélye. A Kepler a Naprendszeren belül is vizsgálódni fog, elsőként a Neptunuszt és az Uránuszt véve célba, amelyekről viszonylagos közelségük ellenére nagyon keveset tudunk. Az észlelési tervek egyelőre 2016 áprilisáig vannak felvázolva, ekkor az űrtávcső a Tejútrendszer centruma felé fordul, ahol azon rejtélyes, csillag nélküli bolygók után fog kutatni, amelyekből a csillagászok becslései szerint rengeteg lehet galaxisunkban. Mivel a Kepler-küldetés eredeti csapata továbbra is az első négy évben begyűjtött óriási adatmennyiség elemzésével van elfoglalva, a K2 specifikus célpontjainak kijelölésébe, illetve az adatok elemzésébe bevonták a csillagász közösség szélesebb körét is. Minden kampányt megelőzően ki van jelölve egy határidő, ameddig az adott égterületen belül konkrét célpontokat lehet javasolni, a begyűjtött adatokat pedig néhány havonta hozzák nyilvánosságra.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!