iPon Hírek

A Naprendszernél idősebb porszemekre akadtak két antarktiszi meteoritban

Dátum | 2013. 04. 29.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Két antarktiszi meteorit belsejében olyan porszemeket találtak a szakértők, amelyek a vizsgálatok alapján ugyanabban a szupernóva-robbanásban keletkezhettek. Ami még ennél is érdekesebb, a meteoritok korát 4,6 milliárd évre datálták, így az is elképzelhető, hogy azon robbanás nyomait őrzik, amely beindította a Naprendszer kialakulásának folyamatát. Az emberi szemmel láthatatlan porszemekre a Washington Egyetem, illetve a Pekingi Geológiai és Geofizikai Intézet kutatói akadtak rá. A meteoritokban azonosított szilícium-dioxid szemcsék kémiailag olyan tökéletes egyezést mutatnak, hogy a kutatók szerint szinte biztosan egyszerre, ugyanabban a környezetben keletkeztek. Ez az első alkalom, hogy ilyen ősi meteoritokban hasonló szemcséket sikerült találni. A porszemek különlegessége, hogy nem az „élő” csillagok által termelt oxigén-izotópokat tartalmazzák, vagyis a természetben leggyakrabban előforduló oxigén−16-ot, vagy a jóval ritkább oxigén−17-et, hanem az oxigén 18-as tömegszámú változatát, amelynek létrejöttéhez a csillag különböző anyagtartalmú rétegeinek olyan szintű keveredése szükséges, ami legnagyobb eséllyel egy szupernóva-robbanás során következik be. A minták kora, és az a tény, hogy a Földön kötöttek ki elképzelhetővé teszi, hogy a porszemcsék abban a szupernóva-robbanásban keletkeztek, amely megbolygatta a Naprendszer helyén egykor létezett gázzal és porral teli felhő törékeny egyensúlyi állapotát. A legelfogadottabb elméletek szerint ugyanis egy közeli nagy energiájú kozmikus esemény okozhatta az anyagcsomó összeomlását, beindítva ezzel azt összehúzódási folyamatot, amelynek eredményeként létrejött a proto-Nap, a csillagkezdemény körül pedig kialakult a későbbi bolygók anyagát rejtő protoplanetáris korong.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

9. zopad
2013.04.29. 15:35
"Két Antarktiszon talált meteorit belsejében olyan porszemeket találtak a szakértők, amelyek a vizsgálatok alapján ugyanabban a szupernóva-robbanásban keletkezetek."

Ilyen kezdőmondat után az író helyében elbújnék és felhagynék ezzel a nemes hivatással.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Simba
2013.04.29. 15:57
Van egy kis fogalmazás zavar, de használd a gógyid és rájössz mit akart valójában említeni. A másik meg, hogy szólhatnál a cikkhez is valamit a masszív off (fika) után, vagy helyett!

A radioaktív kormeghatározással egy gond van. Az hogy a Nap befolyásolja a radioaktív bomlást, tehát nem állandó koránt sem. Ez felvet némi problémát a módszer pontosságát illetően. Főleg, ha nagyon hosszú vizsgált időszakokról van szó.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. gabesz7630
2013.04.30. 09:11
Simba:
Ez igy van szal az egesz vizsgalat egy nagy rakas szart nem er.
Ez ilyen sacc/hasrautes kepletes baromsag.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Terror
2013.04.30. 09:22
Tiszta szerencse, hogy magyar értelmiségiek mindig aláássák a vilgágszerte alkalmazott módszereket. Nem is értem, hogy ilyen szintű szakértelem mellett hogy nem állunk még minimum Németország szintjén.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Oggy
2013.04.30. 09:56
Nade Terror kolléga, nem is értem ezt a hazafiatlan hozzállását.
Hiszen nálunk vannak a legkíválóbb tudósok, a NASAnak is mi csinálunk MINDENT, minden híres embernek van legalább egy felmenője aki magyar, tehát tkp. mindenki magyar aki híres, innentől kezdve minden, az ipart mozgató kutatás fejlesztés innovációt magyarok találtak fel tehát tkp. minden ország Magyarország, tehát Németország = Magyarország, tehát mivel Magyar földre esett a meteor ezért az is magyar.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Terror Oggy
2013.04.30. 10:16
A hozzáállásom hazafias, de a nagyszájú, semmihez sem értő, de mégis mindent jobban tudó prolikat továbbra is utálom.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.04.30. 10:46
Azért ez nem egészen így van. Bizonyos hibaszázalékkal dolgozik, de azért körülbelüli becslést lehet adni. Persze függ attól, hogy a leletet hogy kezelik, és milyen körülményeknek volt az kitéve az idők során.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. nancsi
2013.04.30. 15:51
@Simba: A cikkben szó sem esett radiokarbon kormeghatározásról. Egyrészt a homok az SiO2, amiben nincs C, ami a radiokarbon kormeghatározás alapja. Eleve radiokarbon kormeghatározást csak valamikor élő szervezeten lehet végezni, és csak pár 10ezer évre visszamenőleg. Ugyebár akkor kezd csökkenni a sugárzás, amikor az élő szervezet meghal.
Itt azt nézték, hogy a természetben az oxigén 18-as izotópja nemigen fordul elő, mert kell hozzá egy szupernova, amivel nem rendelkezünk. A 4.6 milliárd év is innen jött, hogy akkor lehet hogy volt itt egy.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Simba
2013.04.30. 22:09
Valóban kissé elragadott a hév.:B
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!