iPon Hírek

A Naprendszerre hasonlító bolygórendszert fedeztek fel

Dátum | 2012. 08. 09.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Naprendszerünk meglepően rendezett képet mutat: nyolc bolygója úgy kering benne, mintha rövidtávfutók lennének: mindegyik saját, stabil pályáján halad előre, és pályasíkjaik is nagyjából egybeesnek. Az utóbbi évek során felfedezett exobolygók általában kifejezetten excentrikus viselkedést mutatnak ehhez képest, különösen a forró jupiterek kategóriájába esők.

Az MIT, a Kaliforniai Egyetem és más intézmények dolgozói azonban nemrégiben ráakadtak egy olyan rendszerre, amely meglepően hasonlít a miénkre. A tőlünk 10 ezer fényévnyire található Kepler-30 nagyjából olyan tömegű és fényességű, mint a Nap, és a mi központi csillagunkhoz hasonlóan tengely körüli forgást végez. Ami még érdekesebb, három bolygó is kering körülötte, melyek pályasíkja megegyezik, és nagyjából merőleges a központi csillag tengelyére. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a mi rendszerünkben is, vagyis a Nap tengely körüli forgása összefüggésbe hozható a bolygók pályáinak elhelyezkedésével, ami arra utal, hogy ugyanabból a forgó korongból eredeztethetőek.

Egy, a mienkhez ennyire hasonló rendszer megtalálására már régóta vártak a csillagászok, mert nagyon sokáig úgy tűnt, hogy rendszerünk extrém ritkának számít a világegyetemben. A forró jupiterek esetében figyelték meg, hogy ezek pályája rendszerint jelentősen kilóg a bolygók formálódásáról alkotott elméletek alapján logikusnak tűnő síkból, vagyis a protoplanetáris korong egykori síkjából. A kutatók ennek kapcsán arra jutottak, hogy mivel ezek a bolygók nagyon közel keringenek központi csillagukhoz, sokszor pár óra, vagy néhány nap alatt megkerülik azt, elképzelhető, hogy a bolygórendszer korai, jóval „vadabb” időszakában borulhatott meg pályájuk. A feltevések szerint ugyanis a gázóriások a protoplanetáris korong külsőbb részeiben keletkeznek, és később úgy válnak forró jupiterekké, hogy két nagy tömegű bolygó alakul ki egymáshoz közel ezeken a távolibb régiókban, és ezek jelentősen befolyásolják egymás pályáját. Egyes esetekben ez odáig fajulhat, hogy egyikük egy csillagához rendkívül közeli pályán köt ki, amely szokatlan dőlésszögű, sőt, ahogy a felfedezett exobolygók egy részének példája mutatja, akár retrográd irányú is lehet.


A Kepler-30 esetében egy forró jupitertől mentes rendszerről van szó, tehát elviekben semmi ok nem volt arra, hogy ne legyen minden „szabályos”. A csillag tengelyének helyzetét megállapítani ilyen távolságból nem könnyű feladat, de szerencsére a Kepler-30 jelentős méretű napfoltokkal rendelkezik. Persze ezek sem észlelhetők közvetlenül ilyen messziről, így az exobolygók felfedezésére használt fedési módszert vetették be követésükre. Amikor egy bolygó áthalad csillaga előtt, annak látszólagos fényessége csökken, ezt régóta tudjuk. Ha viszont egy nagy napfolt felett halad át éppen az égitest, kisebb mértékben csökken fényerő, mint amikor egy fényesebb, napfoltmentes felületet takar ki. Ilyen módon több áthaladás adatainak összesítése révén követhetővé válik a napfolt mozgása, abból pedig megállapítható csillag tengelyének iránya. A Kepler-30 forgási síkja a jelek szerint egybeesik legnagyobb bolygójának pályasíkjával.

A többi bolygó pályának helyzetét azok egymásra kifejtett perturbációs hatása alapján állapították meg. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a pályasíkok valóban gyakorlatilag egybeesnek, vagyis ugyanaz a helyzet, mint a Föld és bolygótársai esetében.

James Lloyd, a Cornell csillagásza szerint a hasonló stabil rendszerek keletkezésének megértése kulcsfontosságú lehet abból a szempontból, hogy megtudjuk, hogyan keletkezhetett az élet. Jelenlegi ismereteink szerint ugyanis ennek kialakulásához a mienkhez és a Kepler-30-hoz hasonló, rendezett felépítésű bolygórendszerekre van szükség, arról viszont egyelőre nagyon keveset tudunk, hogy ezek mennyire elterjedtek a világegyetemben.


 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

5. I.Jozsef83
2012.08.09. 11:32
Uhh , elsőre kirázott a hideg ... de várom azt a napot amikor lesz már valami kapcsolat-teremtés , kapcsolatfelvétel .

Hajrá - jó kis hír , szeretem
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. MZperX75
2012.08.09. 16:48
10.000 Fényév az nem kis pálya, 20.000 év múlva kaphatunk egy mostani jelre (rádióra) választ....de én ezt is kizárnám.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. freyr
2012.08.09. 19:47
"az élet. Jelenlegi ismereteink szerint ugyanis ennek kialakulásához a mienkhez és a Kepler-30-hoz hasonló, rendezett felépítésű bolygórendszerekre van szükség"

Ez így nem igaz. Jelenlegi ismereteink szerint sehol, semmilyen feltételek mellett nem zárható ki az élet, jelenlegi ismereteink ugyanis nincsenek egyáltalán a földönkívüli életről, csak elképzelések, azonban a miénkhez hasonló élet csak a miénkhez hasonló bolygórendszerekben alakulhat ki, ez viszont tény, függetlenül a lehetséges életformákról alkotott elképzelésektől.

MZperX75: ha lehetségessé válik a csillagközi kommunikáció, az nem fénysebességgel fog zajlani. Vagy találnak egy a fotonoknál sokkal gyorsabban mozgó részecskét, ami alkalmas adattovábbításra - ebben az esetben akár több ezer fényévet is haladhat az üzenet egy ezredmásodperc alatt - vagy megoldják a távolságtól független valós idejű kommunikációt mondjuk a nonlokalitásra építve. Utóbbira jelenleg kisebb esély mutatkozik, de ez csak a mostani elméletek mellett van így, viszont egyik sincs kizárva semmilyen kísérlettel vagy megfigyeléssel igazolt elmélet által.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Fex
2012.08.09. 22:17
...rend a lelke mindennek ...ezek szerint akkor ez az első naprendszerszerű a kb 80 eddigi bolygórendszerből
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Gabesz1992...
2012.08.10. 14:30
ha van rajta élet vagy ha valahol találnak életet akkor a kapcsolatfelvétel remélem olyasmi lesz mit a Csatahajó/Battleship/ című filmben...ma mégis akkor meg úgy is mindegy mi lesz a vége...bár ez még igen csak messze van,szerény véleményem szerint
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!