iPon Hírek

A NASA növénytermesztésbe kezd a Holdon

Dátum | 2013. 11. 26.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Bár az Egyesült Államok nem tervez a közeljövőben asztronautákat küldeni a Holdra, ez nem jelenti azt, hogy más életformák ne látogatnának el a NASA jóvoltából égi kísérőnkre: az amerikai űrügynökség ugyanis középiskolások és a magánszektor segítségével növénytermesztésbe akar kezdeni az égitesten. A projektet meglehetősen „kicsiben” kezdik: a Lunar Plant Growth Habitat 10 fehérrépa, 10 bazsalikom és 100 lúdfű magot tartalmaz majd egy apró tartályban, amelyben a növények egészséges életkörülményeinek biztosításához elegendő víz, tápanyag és levegő is helyet kap. A kísérlet első fázisának célja annak kiderítése, hogyan befolyásolja a növények fejlődését a Hold felszínét érő sugárzás, az alacsony gravitáció, és a kisméretű, kontrollált környezetben való létezés. A projekt a szakértők reményei szerint számos alapvető kérdésre választ adhat azzal kapcsolatban, hogy a jövőben milyen esélyei vannak a más égitesteken vagy űrhajókon való üvegházak létesítésének. Amennyiben a magok kikelnek, ez lesz az első alkalom, hogy földi növények fejlődnek ki egy másik égitesten. Ahogy Pete Worden, a NASA Ames Kutatóközpontjának igazgatója fogalmazott, az első kép, amely egy idegen világon növekedő növényről készül, ugyanolyan ikonikus lesz, mint az első emberi lábnyomok a Holdon.
A tervezett tartály műanyag modellje
Amikor a miniatűr „üvegház” megérkezik a Holdra, belső rendszere automatikusan vizet enged a magok alá helyezett, tápanyagokban gazdag papírra. Ez és az égitestet érő napfény elviekben elég kell hogy legyen a csírázás beindításához. A tartályban mindössze egy hétre elegendő levegő kap helyet, ennyi időnek azonban elégnek kell lennie ahhoz, hogy kiderüljön, fejlődésnek indulnak-e a magok. A rendszer ezen túl természetesen egy sor szenzorral és kamerával is fel lesz szerelve, amelyek rögzítik és a Földre továbbítják a tartályban zajló legapróbb eseményeket is. A NASA azt tervezi, hogy hasonló tartályokat küld szét számos amerikai iskolának, így a tanulók maguk is kipróbálhatják, hogyan működik a csíráztatás egy ilyen környezetben. Ezzel egyrészt részeseivé válhatnak a kísérletnek, másrészt a földi tartályokban növekedő magok előrehaladását össze lehet hasonlítani a Holdra küldött magok csírázási ütemével. A tervek szerint a tartályt a Google Lunar X Prize nyertes robotűrhajója juttatja majd fel égi kísérőnkre.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

13. epyn
2013.11.26. 15:10
Sok sikert kivánok a projektnek.
'Kis lépes ez....'
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Szefmester
2013.11.26. 15:50
Kis lépés ez a növényeknek, de nagy lépés a gyökereknek...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. asdsa
2013.11.26. 16:55
Photoshop lvl 99
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. zsolt200
2013.11.26. 16:59
Ha meg sikerülne kinőnie és nagyban is megcsinálnák, akkor meg már a növények termelnék maguknak a levegőt, aztán csak a vízet és a tápanyagot kell eljuttatni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. dzsuz87
2013.11.26. 18:29
Először csak a kikelést próbálják ki. Nyilván felesleges dollármilliókat költeni egy holdi gabonafarmra, ha a magvak összesen nem hajlandóak kikelni odafent.

A lúdfű (ha jól sejtem, melyik az) elég gyorsan kikel, a másik kettő már lassabban, de a kibocsátott és felvett gázokat jól lehet mérni, így nem létfontosságú, hogy egy hét alatt szép nagyra nőjenek.

A kisebb gravitáció nem hinném, hogy meghiúsítaná a növények fejlődését, persze okozhat mindenféle mellékhatásokat.

A sugárzás már egy nehezebb kérdés, használnak sugárkezelt mustármagot a mezőgazdaságban például arra, hogy megtörje a földet a vele együtt elvetett repce előtt. A kezelés hatására gyorsabban kelnek ki a magvak, de egy hét után elhalnak mind.
Szóval van mit vizsgálni, és a megfelelő módon álltak neki.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. budspencer
2013.11.26. 18:33
Minden NASA-s hírről valahogy Vágási Feri jut az eszembe, aki be akart szállni
az Internet bizniszbe, mert volt egy jogtiszta Win98-a, meg egy állandóan fagyó 486-os gépe.

Akkor nézzük a NASA-t:

Még saját űrhajójuk sincs!!!
Ezek akarnak üvegházakat meg kolóniákat létrehozni más bolygókon???
A Holdra szállás vágatlan videóját is "elvesztették", űrhajójuk nincsen, Wernher von Braun fejlesztett náluk utoljára valami forradalmit, azóta állóvíz. Persze a középiskolásoknak még megpróbálják eladni, hogy egy vacak vattadarabon csíráztass a NASA-val együtt magokat... szánalom.

Nagyjából Kínában, a népi vaskohó-rendszer volt hasonló agymosás, amikor minden
putriban vaskohókat állítottak fel, minden ócskavasat összehordtak, hogy "acélt"
termeljen kicsiben a paraszt, aki csak rizsföldet látott addigi életében...

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. sensorprim...
2013.11.26. 18:46
Én már csak Kínában bízok, mert most ők is nagy léptekkel haladnak az űrkorszak felé.
A különbség annyi hogy belőlük kinézem lesz valami eredménye is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Leeroy
2013.11.27. 05:22
Szerintem pedig ezt az űrkorszak dolgot nem kéne addig erőltetni, amíg itt a Földön is van számos megoldandó tennivaló.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Szefmester
2013.11.27. 09:04
dzsuz87: Most őszintén, te értelmesnek látod hogy elkölt valaki x milliót egy ily kis kísérletért, majd siker esetén ismét x+kis extra milliót egy komolyabbért, egy egyszeri x+kis extra milliót? Majdhogynem megduplázzák a költségeket csak azért mert "spórolni akarnak kis extra összeget?
Én inkább kockáztatok és egyből a komolyabb kísérletet kezdem el, mert ez nem olyan mintha a konyhában csíráztatnám a magot...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. thedevelop...
2013.11.27. 14:12
Leeroy: Szerintem meg ha sokáig szórakoznak a nagy, földi problémákkal, akkor az emberiségnek ezen a bolygón lesz vége..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. dzsuz87
2013.11.27. 16:00
Szefmester

Igen, értelmesnek látom.
"A" eset, nem kelnek ki:
Vagy elköltenek 5 millió dollárt arra, hogy lássák, nem kel ki semmi, vagy elköltenek rá 60 milliót.

"B" eset, kikelnek:
Elköltenek 5+60 millió dollárt, az első alapján a nehézségek jó részére fény derül, a második próbálkozás már működőképes. Vagy, ahogy Te javaslod, elköltenek 60+60 millió dollárt, mert elsőre egy ilyen szintű kihívás nyilván nem sikerül, a második próbálkozás már működőképes szinten van.

Mondd már meg, melyik forgatókönyv esetén melyik megoldás adja a jobb eredményt?
Jómagam is kísérleti kutatást végzek, úgyhogy megtanultam: semmi nem működik elsőre...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Szefmester
2013.11.27. 19:41
Na most te valamit nem kicsit értesz félre...

Fogj egy kísérleti eszközt ami 5 kiló (ez elég egy hétre), és fogj egy másik eszközt ami 20kiló. Most szorozd be ezeket 100k $-ral kilónként. Eddig tény hogy olcsóbb ez a küldetés, nem is kevéssel. Most add hozzá azt a 200milliót amibe a kilövés kerül az 5kilósra, és 400milliót a 20 kilósra (nagyobb rakomány komolyabb rakéta, és több üzemanyag). Nah akkor most melyik is lesz az olcsóbb? Az egyszeri megpróbáljuk és max nem csírázik ki 402 millióért, vagy az ha fellőjük a kis tárolót 200,5 millióért majd a csíra után a 402 milliósat is? Én inkább fizetek ki elsőre egy komolyabb kísérletet mintsem "duplázzam" az erőfeszítéseket.

Gondolom te az a fajta ember vagy aki bemegy a boltba és megveszi a fél kilós mosóport mert az olcsóbb mint a 6 kilós... Max akkor pislogsz ha rájössz hogy a 6 kilós fele annyira jött ki árban mint a 6kilónyi félkilós...

Ismétlem. A Hold nem itt van a hátsó kertben ahova ha kedvünk szottyan akkor kiültetjük a krumplit az első sikertelen csíráztatás után. Ha pedig egy kutató miatt hiúsul meg a kutatás, mert kihagyott valamit a rendszerből, akkor bizony azt felelősségre kell vonni, mert itt nem kis pénzekkel megy a dobálózás.

Ha pedig semmi sem működik elsőre akkor ott bizony néha találgatás megy, mert egy alaposabb ötletbörze után, és egy pro kontra csapatfelállás után kibuknak a hibák. A legegyszerűbb módszer, te kitalálsz valamit, majd megkéred egy kolegád vagy többet, hogy bizonyítsa be neked miért vagy hülye. Ha sikerül akkor hülye voltál és vissza a tervezőasztalhoz, ha nem tudják akkor vagy mind hülyék vagytok, vagy az elgondolás működni fog. Ilyen egyszerű. (felénk bevált bármilyen témában)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. dzsuz87
2013.11.27. 20:26
Én úgy gondolom, hogy a céljuk nem csak annyi, hogy egyet csíráztassanak. Hosszabb távú terveik vannak nyilván, mint például sikeres növénytermesztés.
Na már most, mimért költenének el vajon - a számolásodat alapul véve - 201,5 millió dollárral TÖBBET, ismétlem többet a feladatra feleslegesen?

Nehezen hiszem el, hogy elsőre sikerülne. Sikeresen feljutott az első űrrakéta az űrbe? Az első űrben járó ember vajon hányadik volt valójában? Hányadik gép tudott landolni a Holdon? Hányadik szonda működött a Mars felszínén? Itt olyan szintű kihívások vannak, amik miatt egyszerűen lehetetlen, hogy elsőre sikerüljön. Lehet, hogy ahol Te dolgozol, elsőre megoldhatóak a problémák, de ezek a korábban felsorolt dolgok egy egészen más kaliber.

A számolásba én inkább egy 10 kilós és egy 150 kilós felszerelést hasonlítanék össze, a fellövésre pedig inkább 50 milliót és 200 milliót írnék be. Erre jön még mindkét esetben a már kiépített kommunikációs csatornák használata, egy pikoszatellit a Hold körül az adatok továbbításához. Csak hogy legyen egy valamelyest reális becslés is.

Az a fajta ember vagyok, aki nem veszi meg kapásból mondjuk a 6 kilós mosódiót, hanem először csak fél kilót, és kipróbálja, hogy beválik-e. Szerencsémre, mert akkor most 5,8 kg mosódiót kéne elajándékoznom.
Nem néztelek hülyének eddig, de ha így beszélsz velem, akkor eljuthatunk arra a pontra hamarosan. Elhiszem, hogy te olyan király csávó vagy, hogy elsőre kitalálod, hányas csavart tegyél be egy lyukba, de kutatással nem foglalkoztál, ha jól sejtem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!