iPon Hírek

A növények és az öregedés

Dátum | 2014. 06. 16.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az állatvilág egyes tagjai ugyan igen sokáig képesek elélni, az élőlények valódi matuzsálemeit azonban a növények közt találjuk. Míg a leghosszabb ideig élő állatok legfeljebb pár száz évig bírják, a növények közt bőven akadnak több ezer éve létező egyedek is. A kutatók elmondása szerint ennek a kettősségnek nincs kézenfekvő magyarázata, ugyanakkor akadnak olyan információk, amelyek egy napon remélhetőleg segíthetnek megfejteni, miért különbözik ilyen mértékig a növények és az állatok élettartama. Legalább 2000 éves mamutfenyő a Sequoia Nemzeti Parkban Bizonyosan fontos faktor a probléma megfejtésében az a tény, hogy a két csoport tagjai nagyon eltérően öregednek, mondja Howard Thomas, a walesi Aberystwyth Egyetem kutatója. Ahogy egy állat idősebb lesz, szervezetének működésében egyre több hiba lép fel. Sejtjeink osztódása során a DNS időről időre mutációkon esik át, amelyek különböző problémákhoz, például daganatok kialakulásához vezethetnek. Minél idősebbek vagyunk, annál nagyobb mutációk bekövetkeztének esélye, így a kor előrehaladtával egyre valószínűbb, hogy olyan mutációkat szenvedünk el, amelyek valamilyen komoly gondot okoznak. Sejtjeink ugyan folyamatosan igyekeznek kijavítani a problémás DNS-eket, ha pedig túl nagy a baj, szervezetünk egyszerűen megszabadul a beteg sejttől, mindez azonban sok energiába kerül, ami más funkcióktól vonódik el. A növényeknek nincsenek hasonló problémáik: a több ezer éves fák sejtjei nem hordoznak több mutációt, mint a fiatal növények építőkövei. Thomas szerint elképzelhető, hogy ez valamiféle evolúciós folyamat következménye, amelynek eredményeként a túl sok mutációt hordozó sejteket a növényi szervezet nem engedi szaporodni, így a szövetek kizárólag az egészséges sejtektől kapnak utánpótlást. Fontos különbséget jelenthet az is, hogy a szakértő elmondása szerint a növények energiatermelése jóval kevesebb energia befektetésével üzemeltethető, mint az táplálékot fizikailag megkeresni és megemészteni kénytelen állatoké, így a növények esetében több lehetőség nyílik a sejtek hibáinak kijavítására is. A növényi szervezet ráadásul már alapegységeit tekintve is sokkal alkalmasabb a hosszú életre, mint az állati. Az állatok testének nagy része szomatikus (testi) sejtekből épül fel és ezek mennyiségéhez képest meglehetősen kevés ivarsejttel rendelkezik. Az ivarsejtek száma ráadásul korlátozott, összmennyiségük már embrionális korban eldől, és a továbbiakban csak csökkenni képes. A növények esetében nem különülnek el egymástól ennyire szigorúan a testi sejtek és az ivarsejtek. Mindegy, hogy milyen idős a növény, növekedése során minden új rész fejlődésekor újabb ivarsejtek fejlődnek ki, újabb lehetőséget adva az utódlásra. A növények és az állatok őssejtjeik tekintetében szintén különböznek egymástól. A felnőtt állati szervezet szöveti őssejtjei csak korlátozott számú osztódásra képesek, így idővel kimerülnek a készletek, és nem képesek megújítani, fiatalon tartani a szöveteket. A növények szervezetében viszont bármilyen korban találhatók olyan őssejtek, amelyek valódi őssejteket termelnek ki, és ezekből aztán bármilyen sejt kialakulhat, szemben a felnőtt állati őssejtekkel, amelyek elkötelezettek egy-egy szövet irányába. A növények növekedési zónáiban található valódi őssejtek osztódásai során minden alkalommal egy valódi őssejt is keletkezik a kívánt irányba specializálódott szöveti sejten kívül, így az őssejtkészletek nem merülnek ki. A hosszú élet titka tehát abban rejlik, hogy a több ezer éves növények szöveti szinten mindvégig fiatalok tudnak maradni.
Az Andokban őshonos, örökzöld yareta 3000 évig is elél
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

8. noPublicFG
2014.06.16. 21:37
Egy irtózatosan hosszú, és legalább ennyire érdekes dokumentum filmben láttam egy okfejtést, mi szerint a növények természetes úton halhatatlanok lennének, ha a környezet (gravitáció és geológiai tevékenységek, más növények, állati és emberi tevékenységek) engedné, és mindennemű külső behatásoktól mentes életet "élnének".
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Renhoek noPub...
2014.06.16. 22:44
Valamilyen szinten így is halhatatlanok, kaktusz pl, dugványozással szaporítható fák stb...

Nagy különbség, hogy nincs idegrendszerük. Az egyed nincs ilyen szigorú keretek közé szorítva, mint egy embernél.

Érdekes gondolatkísérlet, hogyha levágnánk egy ember karját, és kifejlődne belőle egy tökéletes klón, és a kar pedig regenerálódna. Elméleti akadálya nincsen, hiszen egyes fajok képesek teljes végtagok újranövesztésére. A DNS pedig minden sejtünkben ott van.
Másik érdekes kérdés, mi történne, ha az idegrendszerünk aktívan regenerálódna (már bizonyították a neurongenezist, de nem születnek olyan szignifikáns mértékben új neuronok)
Tehát fognánk egy ember agyát, és tökéletesen megfeleznénk, majd külön testekbe ültetnénk. (A regeneráció miatt képes lenne fél agy is működni...) Ilyen esetben melyik "fél agyban" maradna az öntudatunk? Volt már rá példa, hogy egy katona elvesztette majdnem az agyának felét egy gránát hatására, és az öntudata teljesen megmaradt, még beszélni is képes volt.
Olvastam, most felkapott elmélet lett, hogy az idegsejtekben lévő mikrotubulus hálózat egyfajta kvantumszámítógép modell lenne. Egyes idegsejtekben kvantumösszefonódás van, ami hely és időfüggetlen kapcsolatot jelentene a sejtek között, és ez adja az öntudatunkat.
Valahol biztosan itt lesz a megoldás, mert sorra fedezik fel, hogy kvantum elektrodinamikai folyamatok játszanak szerepet rengeteg biológiai folyamatban is (fotoszintézis, vándorlás stb... )

Tehát összefoglalva, a növények inkább hasonlítanak automatákra, kifinomult vezérléssel... viszont mivel idegrendszerrel nem rendelkeznek, ezért is képesek erre a hosszú/örök életre.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Renhoek
2014.06.16. 23:05
Szerintem hamarosan amúgy létrehozható lesz örökké élő eukarióta többsejtű. Akár emlős is. Az öregedés tulajdonképpen védekezés a mutációk okozta defektusokkal szemben...a sejtekben felszaporodó salakanyagok, tönkremenő mitokondriumok (ezt anyától örököljük, és saját DNS-e van, viszont reparációs mechanizmus NINCS benne! Magától osztódik, és folyamatosan romlik az állapotuk. Tehát a sejtjeink erőművei öregednek el, és nem tudják biztosítani a funkciójukat. Egyes mitokondriális betegségeknél is ez történik)

Mivel az élőlényeknél rendkívül változatos funkciók alakultak ki, több százezer fehérjével (enzimek, receptorok stb) ezért gyakorlatilag sejt szinten bármi lehetséges. Gondolok arra, mi történne, ha a DNS reparációs rendszert megdupláznánk. Vagy kifejlesztenénk fehérje szinten egy jobb javító mechanizmust. A mitokondriumot is felszerelnénk ezzel. DNS-ből gyakorlatilag bármennyi elfér, (krumpli genomja nagyobb az emberinél) Ezek ősi mechanizmusok, de mivel viszonylag hatékonyan működnek, ezért maradtunk fenn. Hozzátéve, hogy ha halhatatlan egyedek lennének, egyhamar kipusztult volna a faj.

Eleve az ember 20-30 éves életciklusra van "tervezve" így ilyen rendszert örököltünk. Ebbe nincs belekalkulálva az, hogy 90 évesen már rendkívül sok mutációt begyűjtöttünk, ezért a sejtjeink inkább elpusztítják magukat, nehogy tumoros sejtek fejlődjenek. Csakhogy a mutációk a biztonsági mechanizmusokat is elérik, ekkor van a baj.

Szóval nem tartom kizártnak a jövőben a transzgenikus ember létrehozását (tudom ijesztően hangzik, és az is...) mert nincs gyakorlati akadálya, hogy a DNS-be "installáljunk" pár új, jobb, pontosabb hatékony javító mechanizmust. Biztonsági másolatok lehetnének az apaptózist működtető folyamatoknak, mert annak már sokkal kisebb az esélye, hogy egyszerre két helyen mutálódik a DNS. Így a sejt azonnal elpusztítja magát, ha mutációt észlel. Több energia kellene? Nem probléma, manapság korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre étel a gazdagoknak (egyelőre)

Ez persze óriási etikai kérdéseket is felvet, de mivel már manapság is elképesztően könnyen lehet szerkeszteni egy élőlény DNS-ét, a transzgenikus ember már csak idő kérdése...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Renhoek
2014.06.16. 23:12
Ja és ez nem csak a jövő generációira érvényes. Már jelenleg is folynak kísérletek élő rendszerek genetikai átprogramozására. Működő májnál már értek el eredményeket.

Nem kizárt, hogy a közeljövőben elérhetőek lesznek utólagos genetikai kezelések bizonyos betegségekre (van már rá példa egy retinális betegségre!) később pedig a bal sarokban felvillan az "New update - Human 2.003321" ... jön a futár, hozza az fecskendőt és már installálod is
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Szefmester Renho...
2014.06.17. 09:18
Nem kell ide génmódosítás.. a gyökerek már most sem akarnak kipusztulni az emberek közül...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Zabalint
2014.06.17. 09:39
A fejlettebb többsejtűek valójában azért halandóak (a növények egy része valójában halhatatlan), mert az evolúciós előnnyel jár, ugyanis a szelekció csak így tud működni, ami pedig hosszútávon szükséges a fennmaradáshoz. Mesterségesen természetesen nem kizárt a halhatatlan, legalábbis nem öregedő ember létrehozása sem, viszont ez további problémákat fog felvetni (amikre nyilván lesznek idővel válaszok). Mindenesetre ez minket már biztosan nem érint, mert ha valaha lesz is olyan technológia, amely a már kifejlődött egyedek genetikáját módosítja minden sejtben, az sokkal később lesz, mint hogy egy új egyed halhatatlanságra legyen tervezve.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Renhoek
2014.06.17. 13:47
Előbb lesz mint hinnéd:[LINK]

Olvasd el amit írtam. Hirtelen nem találom azt a cikket, de hasonlóan működő eljárást hajtottak végre már kifejlődött, differenciálódott májsejtekkel is.

Másik út a pluripotens őssejtes szervnyomtatás. 3D nyomtató szerű bioprinterrel működő vese szerű szervet készítettek. Szerintem a testi szervek lecserélése előbb fog bekövetkezni (következő 20-30 év), mint a génmódosítás.Tulajdonképpen egy életbentartó csőben lehetne folytatni az életet egy agy-gerincvelőként, virtuális környezetben, ekkor még a társadalmat sem terhelnénk (egy orosz milliárdos foglalkozik a témával elég durván. 50 éves menetrendet készített és a legjobb tudósokat gyűjti be)...

Ezek a technológiák már mind készen állnak, bevetésre...
Bármikor lehetne transzgenikus kisbabát létrehozni, hogy pl világítson UV alatt a bőre, ez nem alien technológia. Csak etikai akadályok miatt nem alkalmazzák még. Ennek viszont hamarosan vége lesz, mert olyan ütemben fejlődik a dolog, hogy rengeteg betegségre nyújthat gyógymódot. Robbanás előtt álló témáról beszélek, ami olyan lesz mint a számítógép szilícium forradalma anno...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Renhoek
2014.06.17. 13:52
Persze biztosan lesznek társadalmi ellenérzések (egészen addig amíg megszokottá nem válik) mert mint minden ismeretlentől, "természetellenestől" ettől is rettegünk. Tényleg, az is milyen természetes, amikor végig kell nézned, ahogy egy kisbaba felcseperedik egy genetikai rendellenességgel, amikor hibásan működik egy fehérje a bőrében, ezért gyakorlatilag lerohad róla a bőre, egész életét fájdalmakkal tölti. Na ilyenek miatt lesz ez hamarosan valóság.

Régen az evolúció ezt megoldotta, mert azonnal meghalt a beteg egyed. Manapság viszont megszűnt szinte a természetes szelekció, mindenki jogot kapott az élethez és a génjeinek továbbadására. Ezért kell ma ezeket a hibákat kijavítanunk saját magunknak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!