iPon Hírek

A Pán felfedezése

Dátum | 2017. 03. 14.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A küldetése szeptemberi befejezésére készülő, jelenleg gyűrűsúroló pályákon haladó Cassini a múlt héten fantasztikus képeket csinált a Szaturnusz Pán nevű holdjáról. A leginkább egy gigantikus raviolira emlékeztető égitest több szempontból is különlegesnek tekinthető. A Pán az A gyűrűben található, 300 kilométer átmérőjű Encke-résben kering, és formálódása hajnalán valószínűleg sokkal gömbölyűbb volt, mint ma. A gyűrű anyagából azonban az idők során vastag „úszógumi” rakódott le az egyenlítőjére. A Pán máig dinamikus kapcsolatban van a gyűrűvel, amelyben kering, hiszen folyamatosan anyagot kap a Szaturnuszt körülölelő különleges struktúrából, kulcsszerepet játszik az Encke-rés fenntartásában, és amerre jár, látványos hullámokat kelt a rést határoló gyűrűszéleken.
A Cassini felvétele a Pánról (2017. március 7.)
Ráadásul a hold felfedezésének története is nagyon fordulatos. A sztori a Voyager-szondákkal kezdődik, amelyek 1980-ban, illetve 1981-ben haladtak el a Szaturnusz mellett. Jeff Cuzzi, a NASA kutatója a szondák képeit elemző csapat tagjaként a gyűrűrendszer jellegzetességeit vizsgálta. Ezekben az időkben a képelemzés nagyrészt abból állt, hogy az ember órákat töltött egy-egy kinyomtatott fotó bámulásával. Cuzzi éppen egy reptéren várakozott, és közben is a képeket nézegette, amikor feltűnt neki, hogy az Encke-rés egyik széle egy helyen furcsán néz ki, mintha hullámozna. Voyager-fotó az Encke-résről, a hullámok a rés jobb szélén látszanak A szakértő ebből rögtön arra következtetett, hogy bizonyára egy hold kering a résben, és annak gravitációja mozgatja a rés szélét. Cuzzi amint tehette, megvizsgálta a többi rendelkezésre álló képet is, majd kollégája, Jeff Scargle segítségével meghatározták a holdacska körülbelüli helyzetét. A kérdéses területről sajnos nem álltak rendelkezésre nagyfelbontású fotók, de a szakértők biztosak voltak abban, hogy ott kell lennie az égitestnek, így felfedezésüket 1985-ben publikálták is. Közben az is kiderült, hogy a Voyager-szondák más méréseiben is nyoma van a rejtélyes holdnak. Az űreszközök a gyűrűk átlátszóságát is vizsgálták, és az Encke-rés szomszédságában furcsa mintákat figyeltek meg az A gyűrű szerkezetében. Cuzzi és tanítványa, Mark Showalter gyanítani kezdték, hogy ezek is a holdacska jelenlétének tulajdoníthatók, és alaposabb vizsgálatuk alapján pontosan meg tudták határozni az égitest pályáját. Eredményeiket 1986-ban publikálták. Ezt követően további adatok hiányában pár év kihagyás következett, ami az Encke-résben lakó holdat illeti. Úgy tűnt, hogy a Voyagerek sajnos nem kapták lencsevégre az égitestet, így nem nagyon volt mit vizsgálni, és a szondák közben újabb bolygókat kezdtek felderíteni, így az új adatok elemzésével telt az idő. Az első kép a Pánról 1990 júniusában aztán a Voyagerek felvételei teljes felbontásban felkerültek egy akkor még nagyon újnak számító tárolóra, a CD-re. Ez pedig egészen újfajta vizsgálatokat tett lehetővé. Mind a 30 ezer Szaturnuszról készült felvétel egy helyre került és egyszerre vált vizsgálhatóvá. Showalter pedig nekilátott, hogy a második tanulmány pályaadatai alapján felkutassa a holdat a fotókon. Szoftveres segítséggel megkeresett minden olyan képet, amelyen ott kellene lennie az égitestnek, illetve pontosan meghatározta azt is, hogy a fotókon belül hol kellene látszódnia a holdnak, majd a legbiztatóbbnak tűnő felvételt a képernyőn, kinagyítva is megvizsgálta. És azon az előre jelzett helyen, az Encke-rés közepén valóban ott is volt egy fényes pixel. Ezután más képeket is megvizsgált, és kiderült, hogy ezeken is rendre ott szerepel a fényes képpont, ahol a számítások alapján lennie kell. Showalter tanulmánya a Szaturnusz 18. ismert holdjáról 1991-ben jelent meg. Az égitest hivatalos felfedezőjeként a kutatót illette meg a névadás joga, amin nem kellett sokat gondolkodnia. Mivel a Szaturnusz holdjait hagyományosan görög istenekről nevezték el, és az is világos volt, hogy az égitest úgynevezett pásztorhold, amely a gyűrűket „kordában tartva” kulcsszerepet játszik az Encke-rés fenntartásában, Showalter a pásztorok istenéről, Pánról keresztelte el a holdat. (A döntésben saját bevallása szerint egy kicsit az is befolyásolta a csillagászt, hogy ez a név kellően rövid ahhoz, hogy kiférjen autója rendszámtáblájára.)
A Pán az Encke-résben (Cassini, 2017. március 7.)
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. ChoSimba
2017.03.14. 20:59
Te Jools !
Rajzolj már egy amd logót a kisbolygóra, hogy pörögjön ez a topic is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Pandion
2017.03.16. 12:46
Jó kis cikk! Köszi!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!