iPon Hírek

A rhesusmajmok is hisznek a szerencsében

Dátum | 2014. 07. 01.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Emberként hajlamosak vagyunk valójában véletlenszerű eseményekbe nyerő szériákat vagy pechsorozatokat belelátni. A szakértők régóta próbálják kideríteni, hogy a „folytasd, míg tart a szerencséd” jellegű mentalitás, vagyis az a meggyőződés, hogy egy egyszeri sikeres próbálkozás megnöveli az esélyt a további sikerre, például a sportban vagy a szerencsejátékban, kulturális berögződés, azaz a gyermekkori szocializáció eredménye, vagy pedig a kognitív rendszerbe mélyen berögződött, ősi gyökerekre visszatekintő hajlam. A Rochester Egyetem kutatói végre egy lépéssel közelebb jutottak a kérdés megválaszolásához, és eredményeik mindenki számára meglepőek lehetnek. A szakértők ugyanis először vizsgálták a döntéshozatal ezen szisztematikus „hibáját” más főemlősökben, és kiderült, hogy a rhesusmajmok is hisznek a nyerő szériákban, illetve a sorozatos pechben. Ez pedig a kutatók szerint arra utal, hogy a viselkedésmintának mindenképpen lehetnek öröklött összetevői is. Tommy Blanchard vezető kutató úgy véli, hogy a gondolkodásmód evolúciós előnyöket biztosíthatott őseink számára. A pozitív vagy negatív szériákkal kapcsolatos meggyőződés részben vagy egészben velünk született volta azt is megmagyarázná, hogy miért örvendenek olyan nagy sikernek a szerencsejátékok, illetve hogy a tőzsdei árfolyamok miért hajlamosak óriási hullámzásokon keresztülmenni, mondja Benjamin Hayden, a kutatás egyik résztvevője. A rhesusmajmok viselkedésének tanulmányozása érdekében a szakértők létrehoztak egy számítógépes játékot, amely órákra lekötötte az állatokat. Ez nem okozott különösebb gondot, mivel az állatok imádják a szerencsejátékokat. A feladat egyszerű volt, gyakorlatilag a fej vagy írás egy módosított változatát játszották: a majmoknak annyi volt a dolguk, hogy minden egyes alkalommal válasszanak a jobb és a bal oldali irány közül, és ha eltalálták a „nyerő” oldalt, jutalmat kaptak. A kutatók a játék három változatát hozták létre. Kettőben világos trendek emelkedtek ki, vagyis sorozatosan csak az egyik oldal bizonyult nyerőnek a kettő közül, a másik esetben pedig szabályos sorban váltogatták egymást az oldalak. A harmadik változatban teljesen véletlenszerű volt, hogy melyik oldalt hozza ki nyertesként a gép. Az első két esetben a három résztvevő rhesusmajom hamar rájött a helyes döntési mintázatra. A harmadik esetben viszont egy nagyon is „emberinek” hitt hibába estek: ha egymás után többször bizonyult nyerőnek az egyik oldal, további tippjeik során hosszasan ragaszkodtak ahhoz, függetlenül attól, hogy bejöttek-e a próbálkozások. Mindegyik játékváltozatban több mint ezerszer tippeltek az állatok, így a szakértők szerint bőven lett volna idejük arra, hogy a véletlenszerű oldalválasztásos verzió esetében megváltoztassák viselkedésüket, ezt mégsem tették meg. De mi lehet az oka annak, hogy mind a rhesusmajmok, mind pedig mi, emberek, hajlamosak vagyunk „hinni a szerencsénkben”, még akkor is, ha sorozatosan szembesülünk azzal, hogy az események teljesen véletlenszerűen követik egymást? Hayden szerint agyunk azon képessége állhat a háttérben, hogy mindenben szabályos ismétlődéseket, rendszert, mintázatot keresünk, és általában találunk is. Ennek pedig az állatvilág más fajai számára is megvannak az evolúciós előnyei, hiszen ha egy szép darab, tápláló bogárra bukkanunk egy földön fekvő fadarab alatt, mindenképp érdemes lesz bepillantani a szomszédos fadarab alá is, mondja Hayden.
„Elképesztő mértékben hajt minket a vágy, hogy szabályos rendszerként írjuk le a körülöttünk lévő világot, és mindent meg akarunk tanulni. Véleményem szerint ezért szeretjük a zenét, a keresztrejtvényeket vagy a sudokut. Ha valamilyen mintázat rejtőzik a dolgok mélyén fel, azt rögtön igyekszünk azonosítani. És ha bizonytalan, hogy van-e egyáltalán szabályos rendje az adott dolognak, az még izgalmasabbá teszi az egészet” – folytatja a szakértő. A nyerő szériákban és a pechsorozatokban való hit megértése segíthet a szerencsejáték-függők kezelésében és a tőzsde működésének megértésében is, hiszen a befektetők számára fontos információ lehet, hogy ha emelkedni kezdenek az árfolyamok, az emberekbe gyakorlatilag bele van kódolva, hogy úgy gondolják, az emelkedés folytatódni fog. „Szeretjük azt hinni magunkról, hogy mindig a konkrét információk alapján hozzuk meg döntéseinket” – mondja Blanchard. Mivel azonban a hasonló, feltehetően genetikai szinten is meghatározott gondolkodásminták állandóan befolyással vannak lépéseinkre, egyáltalán nem lehetünk ebben biztosak. Gondolkodásunk hiedelmek, tapasztalatok és logikai okfejtések bonyolult keverékének eredménye. A hiedelmekről pedig nagyon gyakran nem is tudjuk, honnan erednek. A most vizsgált jelenség például a jelek szerint egy meglehetősen ősi kognitív mechanizmus, amely a főemlősök némelyikére is jellemző, folytatja a kutató.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. Lightcomma...
2014.07.01. 18:49
A szerencse nem tévhit. Legalábbis a balszerencse biztosan nem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!