iPon Hírek

A savasodó óceán valóban pusztítja a korallzátonyokat

Dátum | 2016. 02. 26.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy új tanulmány első alkalommal igazolta minden kétségen felül, hogy az óceánok elsavasodása lassítja a korallok növekedését. A szakértők ezzel párhuzamosan arra is rájöttek, hogy helyi szinten némi savlekötő segítségével orvosolható a probléma, bár ez csak rövid távon jelent megoldást. A Carnegie Intézet kutatói 2014 szeptemberében és októberében 22 napon keresztül mesterséges eszközökkel csökkentették a víz savasságát a Nagy-korallzátony egyik részén, és a kezelés egyértelműen elősegítette a korallok gyarapodását. A földi óceánok azért válnak egyre savasabbá, mert a légköri széndioxid-szint növekedésével egyre többet nyelnek el az üvegházhatású gázból. Az egyre savasabb környezet pedig az élővilágra is kihat. Egy 2012-es jelentés szerint az osztrigák és rákok egyre vékonyabb páncéllal rendelkeznek, mivel nem tudnak elég kalciumot felvenni meszes vázuk kiépítéséhez. A virágállatok ugyanebből az okból szintén nehéz helyzetbe kerültek. Az óceánok pH-ja a korábbi évszázadokban 8,2 körül volt, jelenleg azonban már csak 8,1, ami első hallásra nem tűnik jelentős változásnak, de valójában 25 százalékos savasodást jelent.
A korall-kolóniák összefüggő vázrendszert, azaz korallszirteket hoznak létre, és ezek sokaságából épülnek fel a zátonyok. A kutatók azonban észrevették, hogy az elmúlt évtizedekben a korallok gyarapodását jelző, a fák évgyűrűihez hasonló sávok egyre vékonyabbak. Az elmélet az volt, hogy ennek az az oka, hogy a savas víz megnehezíti a kalciumfelvételt, mostanáig azonban nem sikerült igazolni, hogy összefüggés van a két jelenség között. A Carnegie Intézet kutatói elsőként próbálták ki a laborban tesztelt savasodást gátló megoldások egyikét egy természetes zátonyon. Terepként az ausztráliai Nagy-korallzátony egy meglehetősen elszigetelt régióját választották ki, amit egy sziget gyakorlatilag teljesen elzár a nyílt óceántól. A szakértők naponta egy órán keresztül nátrium-hidroxidot engedtek a vízbe, az iparosodás előtti pH-szintet igyekezve visszaállítani abban.
A kísérlet során kiderült, hogy a korallok a nátrium-hidroxid átlagosan 17,3 százalékát elnyelték, és ezzel párhuzamosan a kísérelt végéig összesen 7 százalékkal nőtt meszesedésük mértéke. A „savlekötő” tehát a jelek szerint valamilyen módon segít a virágállatoknak abban, hogy több kalciumot hasznosíthassanak. Az óceánok savasodásának már napjainkban is nagyon komoly, az emberiséget is közvetlenül érintő következményei vannak. Egy korábbi vizsgálat alapján a savasodás eredményeként pusztult el 2005–2009 között több milliárd osztrigalárva a washingtoni telepeken, a fiatal állatok ugyanis nem voltak képesek megfelelő vázat kiépíteni maguknak. A korallzátonyok hanyatlása hasonlóan jelentős probléma, hiszen ezek az élőhelyek egységnyi területen több fajt tartanak fenn, mint bármely más óceáni élőhely, köztük számos olyan állatot és növényt is, amelyek különböző emberi betegségekre kezelésére alkalmas hatóanyagokat hordoznak. A zátonyok ezen túl komoly gazdasági jelentőséggel bírnak, egyrészt a turizmus, másrészt a területükről kitermelt javak (halak, szivacsok stb.) miatt. A korallszirtek ugyanakkor a partok megóvásában is fontos szerepet kapnak, hiszen megakadályozzák a hullámzás okozta eróziót, és óvják a termékeny partmenti területeket. Világszerte legalább félmilliárd ember él korallzátonyok 100 kilométeres körzetében, közvetlenül profitálva a virágállatok által kiépített élőhelyekből. A savasodás tehát sokak életére kiható probléma, azt ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy mit lehetne kezdeni vele. A szakértők által alkalmazott savlekötő módszer technikailag nehezen megvalósítható, és nagyon drága is, ráadásul kizárólag egy szűk területen van hatása. Hosszabb távon tehát az egyetlen megoldást a széndioxid-kibocsátás mérséklése jelentheti.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. sutyko_hop...
2016.02.28. 20:01
Azert en ezt murinyalasnak erzem ha nem gond.
Mivel minket embereket lassan mar a fingasert is adoztatnak kornyezetvedelmileg .
Addig a hajozasi cegek az olcso olaj miatt megkerulik afrikat csak ne kelljen fizetni sueznel.
Ok meg nem olommentest hasznalnak hanem bunfekete suru trutymot.
Kinabol elhozak a sok fost majd visszaviszik a nagy reszet mint szemet vagy lerakjak afrikaban. Ezt mind hajokkal.
Plussz azt is hajoval hozzak az importorok amu megteremne itt is.
Csak onnan olcsobb, viszont szar is (lsd kinai gesztenye vs olasz)

Az egesz egy vicc....
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. luggeriano
2016.02.28. 21:33
Mi az a Muri nyalas? Muriból nyalnak?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. BiroAndras sutyk...
2016.02.29. 10:23
Közben pedig 60 éve léteznek atomenergiával hajtott hajók. Nem csak hogy nem szennyeznek, de nem is kell lassan menniük, mert az üzemanyag nagyon olcsó, és sok ezer évre elegendő van beőle.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!