iPon Hírek

A Schiaparelli új krátert ütött Mars felszínén

Dátum | 2016. 10. 30.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) nagyfelbontású kamerájával (HiRISE) október 25-én készített képek alapján egyértelműnek tűnik, hogy az európai-orosz fejlesztésű landolóegység október 19-én a tervezett lágy leszállás helyett nagy sebességgel, kontrollálatlanul csapódott be a Mars felszínébe. A landolás helyéről pár nappal korábban az MRO egy másik kamerája (CTX) is felvételeket készített, és már ezeken is látszott a becsapódás valószínűsíthető helye, illetve az ejtőernyő. Mivel a Schiaparelli a tervezett leszállóhelyhez közel kötött ki, az is megerősítést nyert, ami az általa hazasugárzott adatokból a kommunikáció megszakadása előtt látszott, vagyis hogy a légköri fékezés és az ejtőernyő kinyitása a terveknek megfelelően zajlott, és csak a leszállás utolsó fázisában léptek fel problémák. Az új képekről az is kiderül, hová esett a két hőpajzs, illetve hogy mi történhetett a landolás vége felé. A Schiaparelli becsapódási helyét egy 15 x 40 méteres sötét folt jelzi, amelynek közepén egy 2,4 méter átmérőjű, még sötétebb rész látszik. A kutatók szerint ez lehet a becsapódási kráter, amelynek mérete konzisztens egy 300 kilogrammos, néhány száz km/órával haladó objektum becsapódásával. A kráter a modellek szerint nagyjából fél méter mély lehet, amit a területről készült későbbi felvételek erősíthetnek meg. A krátert körülvevő, aszimmetrikus sötét foltot már egy fokkal nehezebb megmagyarázni. Egy 40–80 ezer km/órával becsapódó, alacsony szögben érkező meteoroid esetében megszokottak a hasonló nyomok, mivel a törmelék java a haladási iránynak megfelelően dobódik ki a kráterből. A Schiaparelli azonban ennél sokkal lassabban haladt, és az eredeti tervek szerint az ejtőernyős lassítást követően csaknem tökéletesen függőlegesen érkezett volna meg a leszállóhelyre, miután nyugati irányból belépett a légkörbe.
A HiRISE felvétele
A felvétel feliratok és nagyítások nélküli verziója itt tekinthető meg.
Az ugyanakkor elképzelhető, hogy a túlságosan rövid ideig üzemelő, és ezért az űreszközt lelassítani nem képes hajtóművek csaknem teli üzemanyagtartályai a becsapódáskor aszimmetrikusan robbantak fel. A sötét folttól jobbra és felfelé látható hosszú, sötét ív keletkezésére egyelőre egyáltalán nincs magyarázatuk a kutatóknak, azon túl, hogy vélhetően ez is a becsapódás során jött létre. A becsapódási kráter körüli folt körül több fehér pixel is látszik, amelyekről a rendelkezésre álló felbontás mellett nem lehet megállapítani, hogy a Schiaparelli becsapódáskor levált alkatrészeit ábrázolják, vagy zaj eredményei. Ez utóbbi sem lenne meglepő, hiszen a Marson jelenleg porviharos évszak van, így a felszínről készült képek a légkör rosszabb átlátszósága miatt elve sokkal zajosabbak, mint a tiszta időszakokban. A krátertől 0,9 kilométerre délre látható fehér alakzat, amely már az MRO előző heti képein is feltűnt, a részletesebb felvételen egyértelműen a Schiaparelli 12 méter átmérőjű ejtőernyőjével azonosítható. Az új képeken az ehhez kapcsolódó hátsó hőpajzs is látszik, amely az ernyővel együtt vált le az űreszközről. A leválásra a jelek szerint a tervezettnél korábban került sor, ami még talán nem lett volna probléma, ha utána a fékezőhajtóművek nem csak pár másodpercre kapcsolnak be a tervezett fél perc helyett. A Schiaparelli így 2 méteres magasság és maximum 7 km/órás sebesség helyett 2–4 kilométerről kezdett zuhanni, több mint 300 km/órával érve el a felszínt. Az új felvételeken már az elülső hőpajzs is látszik, amely a terveknek megfelelően, a hat perces leszállás negyedik percében vált le az űreszközről. A hőpajzs a becsapódási krátertől 1,4 kilométerre keletre (a felvételen jobbra és fent) ért földet. A mellékelt képen látszó objektum az elemzők szerint azért áll sötét és világos pixelek keverékéből, mert a fény változatosan verődik vissza hőpajzs belső felületét fedő, fényes hőszigetelésről. A pajzsot körülvevő sötétebb foltok vélhetően akkor keletkeztek, amikor a becsapódó objektum megkavarta a felszíni porréteget.
A CTX felvétele
Az MRO a tervek szerint a következő hetekben további felvételeket készít majd a becsapódási területről, eltérő szögekből és különböző fényviszonyok mellett fotózva le a Schiaparelli maradványait, hogy az így nyert adatokból még pontosabban modellezni lehessen, mi történhetett. A leszállóegység által hazasugárzott adatok elemzése még nem fejeződött be, de ahogy már említettük, annyi világosnak tűnik, hogy az ejtőernyő és a hátsó hőpajzs leválása és a hajtóművek beindulás környékén kezdődtek a problémák. Az adatokat analizáló csapat várhatóan november közepére lesz kész a részletes jelentéssel azzal kapcsolatban, hogy mit történt a leszállás ezen szakaszában. A rendelkezésre álló információk alapján mindenesetre gyanús, hogy szoftverhiba okozhatta a problémát. Andrea Acomazzo, az ESA bolygókutatási programjának vezetője szerint lehetséges, hogy az űreszköz nem megfelelően dolgozta fel azokat az adatokat, amelyek alapján saját magasságát bemérte, és azt hitte sokkal közelebb jár a felszínhez. Talán ezért oldott le fél perccel a tervezett időpont előtt az ernyő, majd ezért álltak le csaknem azonnal a hajtóművek. Az adatsor rendkívül értékes információkat tartalmaz a hőpajzsok viselkedésével kapcsolatban, első alkalommal szolgálva adatokkal arról, hogyan viselkedik egy hátsó hőpajzs a marsi atmoszférában. Ezek pedig mind fontos információk lesznek a 2020-as marsjáró és landolóegység leszállásának megtervezésekor. A Schiaparellivel a Marsig együtt utazó TGO továbbra is kiváló egészségnek örvend, és november 20-án végzi el első méréseit a marsi légkörrel kapcsolatban, hogy megkezdje műszerei kalibrálását.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

26. tomchee
2016.10.31. 02:43
Akkor most gyakorlatilag megdobáltuk a marsot szondával?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. zorrd023
2016.10.31. 04:32
Akkor ide kellene egy róvernek menni és szépen elemezni a talajmintákat. Lehet elég jól megmozgatta a talajt. Vagy legalábbis jobban mint egy fél méteres vacak fúrós, mars járó. ( persze pénz stb. hogy komolyabb fúrót küldjenek nem azért mondtam. De ha már van új gödör használják ki. )
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. Szefmester
2016.10.31. 08:36
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. noPublicFG
2016.10.31. 15:04
Lelőtték a marslakók...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. pdx06
2016.10.31. 16:23
Ilyen hülyeségekre kár az adófizetők pénzét pazarolni. Még mindig fel nem foghatom mi a jó istent akarnak a Marssal. Nincs ott semmi. Mégis mit akarnak találni, és ha találnak is valamit mire mennek vele? Életre is alkalmatlan, és ami alkalmatlan az életre ott alapból nincs élet, és odavinni se lehet az életet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. Renhoek pdx06
2016.10.31. 17:42
Már miért lenne életre alkalmatlan? Elképesztő hülyeségeket tudsz összehordani minden cikk alatt

Kellemes gravitáció van, rengeteg víz ami fagyott állapotban van. Jó kiindulópont lenne a távoli küldetések számára egy Mars bázis. Ha mondjuk netalántán az Europán találnának életet, akkor egyszerűbb lenne innen indulni. ... de teljesen lényegtelen, mert a felfedezés és az emberiség potenciális kirajzása a világűrbe, a lényeg. Igencsak bebiztosítaná az emberiség túlélésének esélyeit, hogyha lenne egy külső önfenntartó kolónia is a következő évszázadban... nem lennénk összezárva a Földön.

Elméletben már vannak tervek rá, hogy felolvasszuk a jeget, légkört képezzünk és felmelegítsük a bolygót. Lehet mi nem érjük meg, de kitudja, lehet egyszer zöld lesz a Mars.

Gondolom szerinted az összes kutatás hülyeség, hülyeség az pénznyelő CERN LHC, hülyeség az űrutazás, hülyeség az önvezető autó, dinók nem léteztek, evolúció baromság... csak hogy összegyűjtsem a korábbi véleményeidet....
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. fofoka Renho...
2016.10.31. 19:11
"Már miért lenne életre alkalmatlan?"

Mert szerinted alkalmas? Úgy érzed, ezt szeretnéd mondani?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. KatonaKM fofok...
2016.10.31. 19:33
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. dbelam fofok...
2016.10.31. 21:55
Könnyebb lenne terraformálni, mint a Merkúrt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. tomchee Renho...
2016.10.31. 22:27
Tény, hogy a naprendszerben 2 másik planétát kapósból tudok(a földön kívül), ahol nagyobb eséllyel van élet jelenleg, mint a Marson valaha is volt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Renhoek fofok...
2016.10.31. 22:57
Na várjunk csak, itt a definíció a lényeg... emberi kolóniára értettem főleg. Emberi kolónia már most lehetséges lenne gond nélkül. Amúgy nettó baromság, hogy nem lehet odavinni életet. Éppen ez a baj, hogy baromi könnyen befertőzhetjük. Elképesztő környezetekben megmarad az élet primitív formája, itt csak az a kérdés, hogy honnan származik. Már itt hülyeség amit mondott... A Földön sokkal mostohább körülmények között is volt élet pl.
... de tegyük fel jelenleg nincs/fagyott állapotban van stb... Az Európán szerintem is nagyobb eséllyel találunk, de ne feledjük, hogy sokkal messzebb van és sokkal nehezebb kutatni, mint leszállni a Marson.

Emberi kolóniának pedig kiválóan alkalmas lehet egyszer....amire a Merkúr mondjuk nem alkalmas ...addig a Mars kiválóan, hiszen minden körülmény adott...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.11.01. 00:11
Hi,

Sajnos nem ilyen egyszerű a dolog. Az hogy a Földön volt mostohább körülmények között is élet, ez igaz de aztán volt 900 milló évnyi evolúció ami a mostani életformákhoz vezetett itt a Földön. A mostani állapotot teljs egészében replikálni kéne úgy ahogy van egy másik bolygón ahhoz hogy életképes maradjon. Az általad "barátságosnak" nevezett gravitáció sajnos nem elég. Már az embrionális fejlődés szakaszában is ahhoz a sejtek megfelelően kezdjenek osztódni, különböző gének aktiválódjanak stb. eléggé pontosan a Földi gravitáció mértéke kell hogy adva legyen, ehhez lettünk "evolválódva" a több millió év alatt. Eléggé finomhangolt dolgok ezek. A csontjaid összetétele, biokémia folyamatok stb, mind mind a Földi körülményekhez vannak idomulva. Arról nem beszélve hogy a földi légkört, így ebben a formában, hogy 21% oxigén, 70% nitrogén meg még argon, hidrogén, stb egy Földinél kisebb gravitációjú bolygó nem tudná megtartani. Lásd Mars, ahol állítólag volt is légkör de elillant különböző folyamatok végett, de leginkább a gravitáció nem volt elegendő hogy megmaradjon. Tehát sajnos nem ilyen egyszerű ez a kolonizáció dolog, jobb lénne inkább arra koncentrálni mostanában hogy nincs más számunka csak a Föld, és erre a szerencsétlen bolygóra kéne sokkal jobban vigyázni. Ez a Mars turizmus szerintem most inkább ilyen szenzációhajhászat, vagy lóvé kicsikarás a gazdag de hiszékeny emberek pénztárcájából. Nem állítom hogy lehetetlen, hiszen az emberiség annyi mindent elért és el is fog még, de ez nem mostanában lesz. Ha majd képsek leszünk egy idegen bolygón szinte 99,9 %-ban szimulálni a földi körülményeket akkor talán van esély ottmaradni. Az élet a Földön is egy ököszisztéma, minden összefüg mindennel, táplálékláncok, etc, elég lenne a méheket kiirtani és megborulna az egész mezőgazdaság és globális éhínség lenne nagyon rövid idő leforgása alatt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. svas
2016.11.01. 00:30
Egy biztos, ha medveállatkákat viszünk innen el valahova, ők simán ottmaradnak, tábort ütnek és meghitten korcsolyáznak majd az Europé jegén akár. Nekik mind1. Most badass creatures ever.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Renhoek svas
2016.11.01. 00:42
Még mindig másról beszélek.
Egy zárt városi rendszerről beszélek kolónia alatt, ami kitermeli a helyi erőforrásokat, víz, fémek stb... ezáltal megtámogatva pl távoli űrutazásokat. A G miatt könnyebb elszakadni a felszíntől is egy űrhajónak.

Egyébként nézz utána sok micro G kísérlet van... Érted, majdnem ZERO G... nem marsi gravitáció... Bizonyos dolgok természetesen máshogy működnek, ezért a szaporodás sem triviális... de az mikrogravitáció! A marsi gravitáció 3,711 m/s², több mint 2x akkora mint a Holdon, ahol már tényleg kellemetlenségeket tud szülni. Éltek már microG-ben emberek az űrállomáson, ha jól tudom 1 év a rekord. Ez nagyságrendileg összehasonlíthatatlan a Marshoz.

Egy szó mint száz, a Mars a legközelebbi olyan bolygó, amin érdemes lehet egy emberi (Zárt rendszerű) kolóniát fenntartani. Más bolygó/hold nincs a közelben ilyen specifikációkkal.

Szerintem az ember még tud alkalmazkodni ehhez, megfelelő edzés mellett. Persze a hosszútávú hatásait vizsgálni kell...de inkább ez mint egy űrállomás micro G-je. (Jó ott majd lesz centrifuga)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.11.01. 01:09
Jah sry, egy kicsit elcsapongtam a témától, szokásom a dolog

Igen, hát más dolog látogatóba menni és más ott élni, a kolónia alatt én azt értettem ugye hogy már az az otthonunk, nincs visszaút, "Marsi vagyok nem turista" stb.

Igen a Mars a legesélyesebb erre és látjuk hogy még az is milyen szinten idegen, és szinte semmi sem jó úgy ahogy van. Tehát marad ez a szép kék bolygó nekünk : Gaia földanya.
Van még rengeteg időnk ha nem zérózzuk le magunkat közben, hogy világokat hódítsunk, de még pár száz vagy akár pár ezer évet szerintem ezzel várnunk kell.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. svas pdx06
2016.11.01. 01:41
Ezért:

"We choose to go to the Moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard; because that goal will serve to organize and measure the best of our energies and skills, because that challenge is one that we are willing to accept, one we are unwilling to postpone, and one we intend to win "

"Úgy döntöttünk, hogy még ebben az évtizedben eljutunk a Holdra, és megteszünk más, ehhez hasonló lépéseket. Nem azért, mert a feladat könnyű, hanem azért, mert nehéz… Azért, mert ez a cél képességeink és erőnk legjavát igényli, azért, mert ez olyan kihívás, amit készek vagyunk elfogadni, olyan, amit nem akarunk halogatni és amit meg akarunk nyerni."
..
J.F. Kennedy

.)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. svas
2016.11.01. 01:54
@Szefmester: LOL

Épített magának kőből egy Wilson-t... beteeg.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. mitvegyek Renho...
2016.11.01. 09:13
Nem , nem alkalmas.
Mese habbal.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Szefmester mitve...
2016.11.01. 14:57
De, alkalmas.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Renhoek
2016.11.01. 16:29
Nyilván komplexebb oxigénfogyasztó élet számára alkalmatlan. Viszont anaerob mikróbák nagyon is megélnének. Főleg ha igaz az, hogy felolvad a víz és lecsorog a sziklákon időnként.

Szerintem medveállatka is megélne biztosan.

Az teljesen más kérdés, hogy kialakult/fennmaradt a marsi élet.

(Emberi kolóniának meg mindenképpen alkalmas, még ha nem is hosszú évtizedekig... de pár éves ciklusokra alkalmas ez a gravitáció. Ha mikrogravban is eltöltöttek már 1 évet, akkor itt sokkal könnyebb némi edzés mellett. Egyedül a vörös por és a kozmikus sugárzás ami probléma lehet. Ezellen meg kell védeni majd a kolóniát)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. pdx06
2016.11.02. 08:18
Biztos szórakoztató lenne salak színű kövek között élni, még ha ez az elmélet valóra is válna. Aki oda kijutna 2 hónapot nem adnék neki hogy ne bolonduljon meg a honvágytól. De ez csak a lelki területe a dolognak, a fizikai nagyobb lehetetlenség. Kb. egy tök üres stratégiai pc játék pályát tudnék felhozni összehasonlítási alapnak. Kirak a pályára a gép 10 embert, kevés vízzel, élelemmel, szerszámmal - viszont a pálya üres, nem tudnak mihez kezdeni, az lenne a vége hogy pár napig élnek aztán kipusztul az összes. Na ennek is az lenne a vége. Egy űrjárművel nem tudnának annyi cuccot feljuttatni hogy az elég legyen valamire, többre pedig nincs se idő, se pénz, se ember.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Phantomstr... pdx06
2016.11.02. 09:16
Nem maradok életben 10 percig fecskében → nincs értelme oda menni.

Ha akár csak egy olyan kutatóbázist kell építeni, mint az ISS, vagy amit az Antarktiszon szokás, az ember belebolondul.

Ha te döntenéd el, mit és hogy éri meg kutatni és felfedezni, még a fán ülnénk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. sensorprim...
2016.11.02. 09:57
Most anélkül hogy utána olvastam volna bárminek is,
de sztem jobb lenen valami olyat kitalálni amivel megváltoztatjuk a vénusz légkörét.
Mérteben/naptávolságban ideálisabb a marsnál.
Egyedül az a fránya széndioxid légkör a gond.
valami láncreakciót vagy kémiai folyamatot nem lehetne beindítani/kitalálni ami gyorsan megváltoztatja?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. sensorprim...
2016.11.02. 10:01
én hamarabb el tudom képzelni hogy a vénuszról származik az ember valamilyen formában csak ott már tönkrevágták a légkört ahogy most itt csinálják
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. ChoSimba senso...
2016.11.02. 10:05
Pszt, a végén még kitalálja valaki, hogy a nemrégiben ismertetett CO2->metanol eljárást létrehozza a Vénuszon, majd utána áthozza a Földre, hogy arról menjenek az autók
És akkor a folyamat végén a Vénusz végre olyan lesz, mint a Föld. Helyesebben a Föld lesz olyan, mint a Vénusz
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Renhoek pdx06
2016.11.02. 12:27
Hát biztos jobb, mint egy űrállomáson 1 évig élni. Rengeteg kísérlet és tanulmány van a bezártságról... és itt még csak be sem lennének zárva, hiszen rengeteg felfedeznivaló van.

Hidd el rengetegen mennének a Marsra, még annak tudatában is, hogy lehet csak egy irányú az út.

Miben más ez egy atomtengeralattjáróhoz? Vagy egy űrállomáson bezárva lenni egy lukba.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!