iPon Hírek

A Sólyom leszállt

Dátum | 2015. 12. 22.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy hosszú expozíciós képen a kilövés és a landolás
Az elmúlt éjjel, kelet-európai idő szerint hajnali 2 óra 49 perckor űrtörténelmet írt a SpaceX. Elon Musk cége elsőként hajtott végre irányított leszállást egy olyan rakéta első fokozatával, amely előzőleg egy éles kilövés során értékes rakományt állított pályára a Föld körül. Az olyan újrafelhasználható rakétáknak köszönhetően, mint az orbitális Falcon‒9, vagy a szuborbitális (vagyis az űrbe kilépő, de űreszközöket bolygó körüli pályára állítani nem képes) New Shepard a következő években sokkal olcsóbbá válhat a különféle terhek űrbe juttatása, hiszen a hordozóegység több kilövés során is használható lesz. A SpaceX szenzációs sikerével nagyon látványosan tért vissza a magánűrversenybe. A cég utoljára idén júniusban hajtott végre kilövést, ennek során azonban a rakéta és a teljes űrállomásra szánt rakomány is megsemmisült. Ezt követően gyakorlatilag minden tervezett startot elhalasztottak, egészen a mostani indításig. A startra helyi idő szerint hétfő este fél kilenc után került sor a Cape Canaveral Légitámaszponton. Az indítást eredetileg egy nappal korábbra tervezték, de az időjárás-előrejelzés miatt elhalasztották, mivel az adatok azt sugallták a rakéta függőleges landolásának megvalósítására nagyobb esélyt nyílhat hétfőn, mint vasárnap este. Ez volt a SpaceX története során az első olyan halasztás, amely a rakéta sikeres visszaszerzésének reményében, és nem kizárólagosan a kilövés sikerességét szem előtt tartva történt meg.
Indulás előtt
A korábbi kilövések során használt rakétákhoz képest enyhén módosított Falcon‒9 nagyjából 3 perc alatt érte el az űr határát jelentő 100 kilométeres magasságot, ahol a második fokozat levált, és rakományával, 11 darab, hűtőszekrény nagyságú ORBCOMM műholddal folytatta útját célja felé. A leválás pillanatában nagyjából 6000 km/órás oldalirányú sebességgel haladó, hirtelen sokkal könnyebbé vált első fokozat eközben begyújtotta nitrogéngáz fúvókáit, és megfordult, illetve lelassult, majd az egyik Merlin 1D hajtóművet beindítva gyakorlatilag lemásolta korábbi ballisztikus pályáját, ezúttal visszafelé. A landolás előtt aztán újra függőleges pozíciót vett fel, majd szépen leereszkedett a külön számára kialakított 1. számú leszállási zóna kellős közepére. A kilövés és a landolás között 10 perc telt el. Néhány perccel később a szállított műholdak is pályára álltak 620 kilométeres magasságban. Az egyenként 170 kilogrammos műholdakat kettesével, nagyjából négy perc alatt állította pályára a hordozó rendszer. A rakéta második fokozata ezt követően hajtóműveit egy pillanatra újra beindítva úgy orientálta magát, hogy visszatérjen a légkörbe és elégjen, és nem növelve tovább a Földet körülvevő űrszemét mennyiségét. A küldetésnek tehát minden célja maradéktalanul teljesült. [link href="https://ipon.hu/_userfiles/Image/Jools/2015/dec21-27/launch_l.jpg" target="_blank"]
[/link] A SpaceX évek óta dolgozik vertikális landolásra alkalmas rakétái fejlesztésén, eddig azonban ezt csak tesztjárművekkel, az egyetlen Merlin-hajtóművel rendelkező Grasshopperrel, illetve ennek kicsit összetettebb utódjával, az F9R-rel sikerült megvalósítaniuk. Az említett járművek maximálisan elért magassága 744 méter, illetve 1 kilométer volt. Ezt követően Elon Musk cége a mostanihoz hasonló éles kilövések után kísérelte meg visszahozni a Földre a Falcon‒9 első fokozatát, a korábbi próbálkozások, amelyek során egy tengeren úszó platformra igyekeztek leereszkedni az első fokozattal, azonban nem jártak sikerrel. Ezúttal azonban a cég szakértői úgy döntöttek, hogy a szárazföldön próbálnak leszállni a közel 50 méter hosszú, alig 3,5 méter átmérőjű, négy landolólábbal és terelőszárnnyal ellátott rakétafokozattal. A landolásra kialakított, korábban kilövőhelyként használt zóna 10 kilométerre délre található az indítási helytől. Biztonsági okokból a légitámaszpont nagy részét kiürítették a hétfői start idejére, és a média munkatársai sem figyelhették a megszokott közelségből az eseményeket.
A leszállóhely egy 85 méter átmérőjű megerősített betonból álló terület, és ennek kellős közepét sikerült eltalálni a visszaereszkedő rakétának. Ahogy arról néhány hete beszámoltunk, Jeff Bezos cége, a Blue Origin novemberben szintén visszahozott az űr határáról egy rakétát, hogy aztán függőlegesen landoljon ezzel. Ez szintén rendkívül fontos mérföldkőnek számított, ami az űrbiznisz jövőjét illeti, fontos azonban ismét leszögezni, hogy a két landolás közt óriási különbségek vannak. A New Shepard szuborbitális rakéta, így alacsonyabb végsebességet ér el a kilövések után, és sokkal tömzsibb, és alacsonyabb, mint a Falcon‒9. Ami a konkrét kilövéseket illeti, bár a visszahozott rakéták nagyjából egyforma magasságig emelkedtek, a New Shepard nem rendelkezett oldalirányú sebességgel, csak felment 100 kilométeres magasságig, majd visszaereszkedett a Földre. A Falcon‒9-nek viszont 6000 km/órás oldalirányú sebessége volt a leválás pillanatában, és jelentős távolságot kellett megtennie nyugat felé, hogy visszataláljon a leszállási zónához. Arról nem is beszélve, hogy mindezt nem egy tesztkilövés, hanem egy éles küldetés során, 11 műhold pályára állítása közepette sikerült megvalósítani. Ez tehát egészen más szintet jelent, mint a Blue Origin eredménye, mely utóbbi azonban szintén nagyon lényeges lehet a szuborbitális űrrepülések jövője szempontjából. A leérkezett első fokozatot a következő időszakban alaposan átvizsgálják a mérnökök, hogy megtudják, mit kellene kicserélni, ha újra ki akarnák lőni a rakétát. Bár ez a konkrét rakéta Elon Musk elmondása szerint valószínűleg nem fog újra felhasználásra kerülni, hanem kiállítják, utódai újra és újra megjárhatják az űrt, így nem kell minden kilövéshez egy teljes új hordozót legyártani. A tervek szerint idővel a második fokozat is irányítottan le fog szállni, amint teljesítette küldetését, így a teljes rendszer újrafelhasználható lesz.
Az első fokozat leszállás után
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

15. mikej95
2015.12.22. 16:51
Ha így folytatják az általuk kilőtt műholdak is visszatérnek élettartamuk végén és egyenesen a roncstelepen landolnak majd ÁFÁs számlát kérnek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Philo
2015.12.22. 17:38
Minden elismerésem. Ez tényleg hatalmas technikai bravúr.
Elég komoly fejlődést láthatunk mostanában. Végre nem 50 éves szarokkal kell fellőni az embereket és az eszközöket.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. tibaimp Philo
2015.12.22. 17:50
Így van, ideje volt már.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. ChoSimba tibai...
2015.12.22. 22:26
Hajrá SpaceX !

A propulzív meghajtás nem vezet ki az emberiség számára a Naprendszerből, ezt remélem mindenki vágja
És azt is, hogy semmilyen olyan technika, amely a térben "közlekedik". A világűrben a fénysebesség is lassú

Kicsit sajnálom hogy több mint valószínű, hogy nem élem meg a valódi űrközlekedést és a világűr valódi felfedezését, de persze örülök hogy nem is a kőkorba születtem
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. otherl ChoSi...
2015.12.23. 17:49
Ha a kőkorban születtél volna ez fel sem merült volna benned, és boldogan élted volna le a neked adatott 35-40 évedet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. pdx06
2015.12.23. 19:19
Nem lesz semmiféle komolyabb űrközlekedés, legalábbis egyik bolygóról a másikra alapon. Még létszükségleteknek megfelelő bolygó sincs egyáltalán, vagy hogy gondoltátok, mindenki visz magával 30 kiló kaját és 200 liter vizet fejenként? Arra van remény hogy az utasszállító repülőgépek a világűr peremét súrolják, de ezt sem erőltetik a súlytalanságból bekövetkező kényelmetlenségek miatt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Szefmester pdx06
2015.12.24. 11:42
Ezen a hsz-en jót röhögtem, úgy alle zusammen!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. CyberPunk6... ChoSi...
2015.12.24. 16:18
A fénysebességel való közlekedés (de legyen inkább csak fénysebesség közeli) csak az állva maradt megfigyelő számára lassú, még világszinten is.

Ha lehetséges lenne fénysebességre gyorsítani, akkor az utazó számára csak a fénysebesség eléréséhez szükséges és a lelassításhoz szükséges idő a releváns, és ráadásul az is igen durván más, mint amit a földön maradtak észlelnek.


Csak érzékeltetésül mondom, hogy 1G gyorsulással (amit a földön gravitációként érzel minden egyes pillanatban) be lehetne járni a galaxisunkat egy ember életében.
Más kérdés, hogy közben a földön évmilliók (milliárdok?) telnének el.

Az idődilattáció biztosítja számunkra, hogy az embernek reális esélye van arra, hogy egy igazi invazív fajként szétterjedjen a galaxisban.

Más kérdés, hogy a galaxisközi kommunikáció és utazgatások kicsit problémásak, mert egy intergalaktikus kamionos gyerekei előbb utóbb idősebbek lesznek, mint a kamionos (ez nyilván csak egy vicces példa, de a fizikai elv a lényeg).


Bár hozzá kell tenni, hogy ismerünk már olyan technológiát, ami ellentmond a jelenleg elfogadott fizikának és lehetővé tesz a fénysebességnél gyorsabb információátvitelt. De persze ez még nem használható, de az elv és kísérletek már vannak és magát a jelenséget már felismertük.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. CyberPunk6... other...
2015.12.24. 16:25
Az ókorban sem voltak ám teljesen hülyék, és ha az ember nem csak azt nézi, hogy kik mit alkottak meg a tudományban, hanem azt is figyeli, hogy mit mikor alkottak meg, akkor esik csak az egyik ámulatból a másikba.

Ma megtanult triviális dolgokat, amiket könnyen lemérünk és átlátunk a korabeli tudással és az akkori eszközökkel megcsinálni csak igazán kivételes emberek lehettek képesek.

Sok hatalmas ugrás a fizikában vagy a matematikában olyan korban született, amikor még elektromosság sem volt, nem hogy számítógép, vagy számológép, de még az integrálszámítás is csak Newton és Leibniz korára tehető.


Amúgy a kőkorban statisztikai alapon a legvalószínűbb, hogy nem is érte volna meg az 1 éves kort, de ha azt igen, akkor a ma felnőttnek tartott kort.
A 40 évével meg már igazi aggastyán lett volna, igazi ritkaság.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. CyberPunk6... pdx06
2015.12.24. 16:39
Melyik felén kezdjem?

Legyen ott, hogy az utasszállító gépek az űr határát súrolnák, de nem erőltetik, mert kényelmetlen lenne a súlytalanság.

A probléma ott kezdődik, hogy a repülőgép működési elvéből fakadóan szüksége van arra, hogy valamilyen folyadékba vagy gázba merüljön, így érvényesül a híres Bernoulli egyenlet (Daniel Bernoulli, mert volt belőlük egy pár).


A szárny feletti levegő nagyobb utat tesz meg, ezért gyorsabb, mint a szárny alatti. A sebesség növekedése miatt a nyomása lecsökken, és így ezen a szívóhatáson csüng a repülő.

Ez igencsak problémás lenne egy olyan ritkás közegben, mert alig áramlana valami, és ezért a szívó hatás sem jönne létre, és a repülőgép átesne.

A hajtómű levegőjéről már nem is beszélve.


Hatalmas nagy szárnyakra van szükség ahhoz, hogy nagyon magasra tudjanak menni, a hatalmas szárnyak viszont sokkal veszélyesebbé és komplikáltabbá teszik a földközeli részét az utazásnak.
A világ legmagasabbra felrepülni képes repülőjével a legveszélyesebb a fel és főleg a leszállás.



Közben meguntam és a többire nem reagálok, majd talán holnap, vagy a következő sör után.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. ChoSimba Cyber...
2015.12.24. 19:10
Az idődilatáció világos, de a fénysebességet ha 1%-ra is megközelítjük, akkor sem jelentős. Kb. 7x fénysebességnek felel meg.
A saját galaxisunkban is lótúró a 7x sebesség.
A legközelebbi csillag nagyjából fél év lenne, a gyorsulást lassulást nem számítva.
Fél év még tűrhető, de ez a legközelebbi csillag !
A tejútrendszer túloldala 14000 év.
Márpedig 1%-ra megközelíteni a fénysebességet több mint utópisztikus.
Szóval nem, a hagyományos közlekedés nem járható ilyen szempontból. Idődilatációval meg nem érdemes számolni, mert nem időutazni akarunk, hanem közlekedni. Mi értelme van benépesíteni a világegyetemet, ha még kommunikálni sem lennénk képesek egymással ?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. CyberPunk6... ChoSi...
2015.12.24. 22:03
" Állandó 1 g gyorsulással egy emberi élet alatt körbe lehetne utazni az ismert (13,7 milliárd fényév sugarú) univerzumot"

nyilván azon lehetne vitatkozni, hogy mit jelent a "körbeutazni", de az egyik végéből a másikba eljutni azért feltételezhetően benne foglaltatik.

[LINK]

A gyorsulás sokat dob a dolgon egyébként.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. ChoSimba Cyber...
2015.12.25. 09:29
1G-vel kb. 1 év alatt éred el a fénysebesség 99%-át. Szintén 1év megállni, mikor odaérünk, ahova. Plusz 14000 év utazás.
Ez minden, de nem egy emberöltő
És 1 évig 1G gyorsulást produkálni propulzív technikával nem lehet, ez gondolom tiszta sor.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. CyberPunk6... ChoSi...
2015.12.25. 10:18
Nyilván nem arról van szó, hogy ma meg tudnánk ezt tenni, mert nem állunk még ezen a szinten.
De ismerünk olyan fizikai jelenségeket, amik lehetővé teszik, hogy ez egyszer megvalósulhasson.

Az persze egyértelmű, hogy hatás-ellenhatás elven a világ összes üzemanyaga nem lenne elég.
Ha jól tudom, akkor nemrégiben sikerült tolóerőt létrehozni elektromágneses sugárzással, ami viszont mindenhol rendelkezésre áll és így kvázi végtelen üzemanyag. Persze a tolóereje nagyon durván kicsi, inkább arra lenne alkalmas jelen formájában, hogy egy kilőtt űrszonda nagyon-nagyon sok idő alatt elérjen valahová, és végtelen ideig gyorsulhasson.

Bár nem tudom ezzel a felfedezéssel mi lett, mert egy cikkdömping után semmit sem lehetett hallani róla.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. ChoSimba Cyber...
2015.12.26. 14:41
A foton hajtómű sem fogja megoldani ezt a problémát.
Ott ugyan nincs hagyományos üzemanyag a meghajtásnál, de az energiatermeléshez viszont annál inkább kell valami.
És azokra is igaz, hogy minél kevesebb üzemanyag kell hozzá, annál nagyobb maga a berendezés
ITER pl. hány tonna, miközben mg-okban mérik az üzemanyagot hozzá.
Sajnos ez van, a propulzió nem vezet interstelláris távlatokba.
Tudom, találjak ki jobbat
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!