iPon Hírek

A Szahara homokjának köszönheti létét a Bahamák

Dátum | 2014. 08. 04.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy új kutatás eredményei szerint elképzelhető, hogy a Bahama-szigetcsoport olyan mikrobáknak köszönhetik létezését, amelyeket 8000 kilométeres távolságból érkező szaharai homok segített működtetni. Ahogy a mellékelt, 2009-ben készült műholdképen is látszik, az Atlanti-óceánban található Bahama-szigetcsoport tagjai valójában két jelentős méretű, egybefüggő képződmény víz fölé emelkedő részei. A képen türkiz színben feltűnő fennsíkokat mindössze néhány méteres víz borítja, az alattuk található, mészköves oszlopok azonban több mint 4500 méter hosszan nyúlnak a mélybe. A lenyűgöző méretű építmények az utóbbi 100 millió évben képződtek, és a szakértők régóta úgy vélik, hogy anyaguk nagy részét apró vízi élőlények hozhatták létre.
A hasonló zátonyok keletkezése azzal kezdődik, hogy a növények a szén-dioxid vízből való kivonása során kicsapják az abban található kalcium-karbonátot, illetve a tengeri állatok egy része mészvázat épít magának. A képződő zátony anyagát folyamatosan pusztítja, aprózza a hullámverés, és egyes zátonyon élő állatok is. A létrejövő törmeléket az iszapfalók veszik kezelésbe, amelyek mésziszapot hoznak létre a vázmaradványokból. Ahogy az üledékfelhalmozódás miatt az iszap egyre mélyebbre süllyed, fokozatosan mészkővé cementálódik. Az üledékréteg vastagsága akár a kilométeres nagyságrendet is elérheti. A Bahamákkal azonban van egy nagy probléma: a környező tengervíz tápanyagokban rendkívül szegényes, így nem tudni, hogy miből táplálkozhattak a zátonyképzők. A Miami Egyetem kutatócsoportja úgy véli, hogy választ talált a kérdésre. Peter Swart és kollégái szerint a Bahama-szigetek talapzatát jelentős részben cianobaktériumok emelhették. A cianobaktériumok ugyanis szintén képesek a kalcium-karbonát vízből való kivonására, működésükhöz ugyanakkor nagy mennyiségű vasra van szükség, majdnem tízszer annyira, mint más fotoszintetizáló szervezeteknek. A szakértők három év leforgása alatt összesen 270 helyről vettek mintát a Nagy Bahama-zátony anyagából, és több helyen is jelentős mennyiségű vasat és mangánt azonosítottak abban. A kutatók szerint ennek legvalószínűbb forrása a Föld legnagyobb sivataga lehet, a szaharai homok ugyanis gazdag ezen összetevőkben, és a mintákban találtakhoz meglepően hasonló arányban tartalmazza ezeket, ráadásul az uralkodó szelek képesek a 8000 kilométeres távolságot áthidalva a Bahamákhoz szállítani a sivatag porát.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. Atesz1987
2014.08.04. 16:04
Én ezt nem vagyok hajlandó elhinni. Inkább elmegyek személyesen, hogy lássam a saját szememmel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Pandion
2014.08.04. 16:15
Jó a témaválasztás a kutatók részéről. Gondolom párszor oda kellett utazni azért a 270 mintáért, persze szigorúan munka volt... Asszem ki kéne dolgoznom egy elméletet a Seychelle szigetek keletkezéséről...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!