iPon Hírek

A szél hordozza a Kawasaki-kór kiváltóját

Dátum | 2014. 05. 22.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Kawasaki-szindrómát először 1967-ben írta le egy japán gyermekorvos, bizonyos Kavaszaki Tomiszaku. A legtöbb esetben öt év alatti gyermekeket érint, és az artériák gyulladásával jár, ami aztán egy sor tünetet okoz a végtagok megduzzadásától kezdve, a nyelv és az ajkak vörössé válásán keresztül, a testszerte felbukkanó bőrkiütésekig. Ha a gyulladás eléri a szívet, a koszorúerek tágulatát okozva halálos következményekkel is járhat. A betegségben érintettek nagyjából 1 százaléka hal meg szívproblémák következtében. Azt azonban közel fél évszázad elteltével sem tudják a szakértők, hogy mi okozza a szindróma kialakulását. A tünetek alapján autoimmun betegségnek tűnik, arra viszont még senki nem jött rá, hogy milyen hatásra indul be az immunrendszer életet veszélyeztető túlműködése. Gomba, baktérium, vírus vagy méreg egyaránt állhat a háttérben, de a tényleges tettest mindeddig nem sikerült nyakon csípni. Az utóbbi évek kutatásai alapján annyi kiderült azonban, hogy a kórokozó valószínűleg belégzéssel kerül be a szervezetbe, mivel a gyulladás először mindig a légutakban jelentkezik. Úgy tűnik továbbá, hogy valamiféle szezonális hatásról lehet szó, mivel a megbetegedések száma januárban és június-július tájékán jelentősen megugrik.
A kórral kapcsolatos kérdések egy része nemrégiben megválaszolásra került, megjelent ugyanis egy tanulmány, amely összefoglalja egy 2011 óta tartó kutatás eredményeit, amelyek minden eddiginél közelebb visznek a rejtély megoldásához. A projekt vezetője, Xavier Rodó, a Katalán Klimatológiai Intézet munkatársa azt követően vált a betegség elkötelezett kutatójává, hogy összevetette a Kawasaki-szindróma előfordulási adatait a globális időjárási adatsorokkal, és úgy találta, hogy az esetek száma hirtelen növekedésnek indul, amikor Közép-Ázsia felől erős szelek érik el a szigetországot. Kiderült ráadásul, hogy ha ezek a szelek elég erősek ahhoz, hogy elérjék Hawaiit vagy Kalifornia partjait, a kór ezeken a helyeken is megjelenik. Az eredmények alapján kétség sem férhet hozzá, hogy Kawasaki-szindrómát a szél terjeszti, és a levegő által hordozott ágens több ezer kilométeres távolságokat is képes áthidalni. Rodó kutatócsoportja az elmúlt három évben további bizonyítékokat talált a teória alátámasztására. Kiderült például, hogy az egymástól 28 kilométerre fekvő Tokióban és Jokohamában a betegség fellángolása napra pontosan össze van hangolva. A kutatócsoport azt is kiderítette, hogy az elmúlt 40 év adatai alapján honnan eredeztethetők a betegséget hordozó szelek. A nyomok minden esetben ugyanazon területre, Kína északkeleti részére, az orosz-mongol határvidékre vezettek vissza. Szinte bizonyosan ez a vidék lehet tehát a Kawasaki-kór okozójának származási helye. A régió nagy része mezőgazdasági művelés alatt áll, rizst, kukoricát és búzát termesztenek rajta, felmerült tehát, hogy talán ezen növények lehetnek a rejtélyes ágens forrásai. A vizsgálati adatokból még egy fontos dologra derült fény: a Kawasaki-kór inkubációs ideje rendkívül rövid. A megbetegedések száma kevesebb mint egy nappal szél megérkezése után elkezd növekedni, ami még a leggyorsabb vírusnál is sokkal nagyobb terjedési sebességet jelent. „A rövid inkubáció gyakorlatilag teljes mértékben kizárja annak lehetőségét, hogy valamilyen fertőző ágens okozza a tüneteket. Vagy ha mégis erről van szó, még sosem láttunk hasonló sebességgel zajló fertőzést” – mondja Rodó. Minden jel arra mutat tehát, hogy a betegség okozója valamilyen gyors immunreakciót kiváltó anyag, amely az allergénekhez vagy a mérgekhez hasonlóan fejti ki hatását. Az ipari szennyeződés lehetősége kizárható, mivel a kérdéses régióban gyakorlatilag nincs ipari tevékenység. A pollenszint változásai sem utalnak arra, hogy esetleg valamilyen virágpor állna a háttérben. Rodó és kollégái felküldtek egy kutatórepülőt Japán fölé, és belereptették azt a Közép-Kína felől fújó szélbe. A gép egy sor speciális szűrőt hordozott, amelyekkel mintákat vettek a levegőben szálló részecskékből. A minták elemzése során rengeteg különböző gombaspórára akadtak rá. A spórák több mint fele a Candida nemzetségbe tartozott, amelynek fajai számos különféle megbetegedéséért felelnek. A spórák jelenléte meglepetésként érte a kutatókat, mivel a helyszíni vizsgálatok során a felszínen nem találtak Candida gombákat. Ugyanakkor más kutatások során is volt példa arra, hogy egy-egy légköri régióban találtak spórákat, a szárazföldön viszont nem sikerült kimutatni gombák jelenlétét. Egyelőre nem áll rendelkezésre elég bizonyíték a végső szó kimondásához, a gombaspórák azonban kétségkívül az eddigi legjobb gyanúsítottnak számítanak a betegség kutatásának történetében. Rodó és társai jelenleg újabb mintagyűjtő repülésekre készülnek, illetve a szindrómában érintetteket is új vizsgálatoknak vetnék alá, a spórák jelenlétére utaló antitestek után kutatva a betegek szervezetében. Ha kiderülne, hogy valóban a spórák a felelősek, akkor sem tisztázott minden a betegséggel kapcsolatban. Ahogy már említettük, egyelőre nem tudni, honnan kerülnek a spórák a levegőbe, illetve az is rejtély, hogy miért nem jegyeznek egyetlen esetet sem 1967 előtt. „Ez a legizgalmasabb tudományos probléma, amellyel pályám során szembesültem” – mondja Rodó, aki klimatológusként sosem gondolta volna, hogy egy napon egy gyermekeket érintő érrendszeri megbetegedés okainak megfejtésén fog dolgozni.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. kiskoller
2014.05.22. 09:24
Idióta orvosok, mindenki tudja, hogy homeopátiával meg virágpor-esszenciával pikk pakk orvosolható ez a betegség. Ezek csak újabb gyógyszert akarnak ránksózni, miközben nincs is szükségünk rá!


/sarcasm off
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. gabest
2014.05.22. 11:25
Volt régen egy kabarészám, abban volt ez:

- Kertésznek már Kawasakija is van.
- Biztos attól a nőtől kapta!

Azt hittem csak szóvicc volt a motorral.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. VAjZY
2014.05.22. 13:45
Érdekes, egy dolgot azonban hiányolok, a végén ott van, hogy keresik az antitesteket, no de arról miért nincs szó, hogy konkrétan mit indít be, illetve kapcsol ki a spóra az immunrendszerben, amitől kialakulnak ezek a tünetek? Tehát nem csak a végén felsoroltakra nincsen még válasz, hanem arra sem, hogy mivel és hogyan lép kapcsolatba a spóra.

"A tünetek alapján autoimmun betegségnek tűnik, arra viszont még senki nem jött rá, hogy milyen hatásra indul be az immunrendszer életet veszélyeztető túlműködése. Gomba, baktérium, vírus vagy méreg egyaránt állhat a háttérben, de a tényleges tettest mindeddig nem sikerült nyakon csípni. " Ideje nekiállni kísérletezni a spórákkal.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. toka
2014.05.23. 13:56
Zseniális cikk, kösz Jools!
(A harmadik bekezdésnél mintha csak utólag lehetne kikövetkeztetni, hogy "a szigetországot" résznél Japánról van szó.)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!