iPon Hírek

A technológia és a családi kapcsolatok

Dátum | 2014. 07. 17.
Szerző | Jools
Csoport | IT VILÁG

Érdekes felmérést végzett a Samsung megbízásából az Ipsos MORI független piackutató cég: a Techonomic Index nevű program keretében Európa-szerte országonként ezer felnőtt válaszadó bevonásával igyekeztek kideríteni, hogy az emberek mennyi időt töltenek a különféle elektronikai eszközök használatával, és hogy ez milyen hatással van társas kapcsolataikra. Az adatfelvételre 2014 áprilisában került sor. A felmérésből többek közt kiderült, hogy a magyar válaszadók munkaidőn kívül átlagosan napi 10−11 órát használják a különféle háztartási és szórakoztató eszközöket − a mosógéptől a mobiltelefonig. Ez jelentősen magasabb az európai átlagnál, amely 7,7 óra. Egy átlagos háztartásban 15 elektronikai készülék található (az európai átlag 18), amelyekre nagyjából 55 ezer forintot költöttek a legutóbbi negyedévben a megkérdezettek. Ami az említett technológiai eszközök mibenlétét illeti, a háztartási gépeken túl a magyar válaszadók 36 százaléka két, 20 százaléka pedig három tévével is rendelkezik otthonában. Nagy népszerűségnek örvendenek továbbá a mobiltelefonok és a táblagépek. Ez utóbbi kapcsán érdekes adat, hogy a válaszadók 12−15 százaléka azért vásárolt magának új kütyüt, mert kisebb, könnyebb készülékre vágyott. Az európai és a magyar válaszadók kétharmada úgy véli, hogy a technológiai újítások közelebb hozták őket családjukhoz. A magyar megkérdezettek több mint fele úgy látja, hogy a mobiltelefonok, táblagépek és közösségi hálók eredményeként a korábbinál gyakrabban kommunikál közvetlen rokonaival. Hammer Ferenc, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének szociológusának elmondása szerint a hazai trendek követik a nyugat-európai tapasztalatokat. Az eredmények alapján a kutató szerint egyértelmű, hogy a család és a családi kapcsolatok első helyen szerepelnek a magyarok életében. A hazai válaszadók több mint fele napi szinten tartja a kapcsolatot szüleivel, a testvérek egymással jellemzően két-három naponta beszélnek, míg a nagyszülőkkel heti gyakorisággal zajlik valamiféle kommunikáció. A megkérdezettek kétharmada nem él egy városban családtagjai többségével, így a technológia által biztosított kapcsolattartás különösen fontos szerepet kap a szoros viszony megőrzésében. A családi kapcsolatok ápolásában egyébként eltérések figyelhetők meg a különböző nemzetek közt. Míg az olaszok és a spanyolok 38, illetve 36 százaléka naponta többször is kommunikál szüleivel, ugyanez csak a magyar válaszadók 31 százalékára jellemző. Magyarországon továbbra is a telefonálás jelenti a legfontosabb kommunikációs csatornát a családtagok között, de ahogy Hammer Ferenc elmondta, a kapcsolati forma jellege is meghatározó a kommunikáció módjának kiválasztásában. Míg az európai átlagra az jellemző, hogy a szülőkkel telefonálnak a legtöbbet a megkérdezettek, idehaza a partnerek és a házastársak közt a legjellemzőbb a telefonálás. SMS-sel inkább barátainkkal kommunikálunk, illetve ez utóbbi helyét egyre inkább átveszik az e-mailen és különböző közösségi csatornákon zajló információcserék. Kimagasló eltérés mutatkozik a magyarok és az európai átlag közt, ami a közösségi média megítélését illeti a családi kapcsolatokban. Míg Európában a válaszadóknak csak 28 százaléka véli úgy, hogy a Facebook révén jobban megérteti magát legközelebbi hozzátartozóival, Magyarországon ez az arány 78 százalék. A kapcsolatok lezárásában is egyre fontosabb szerep jut a telefonáláson kívüli kommunikációs csatornáknak. Érdekes adat például, hogy a megkérdezettek 7 százaléka szakított SMS-ben korábbi partnerével. A technológia ugyanakkor az együtt élő családtagok kapcsolatépítésében is fontos szerepet játszik. A magyar válaszadók közel fele napi szinten közösen tévézik hozzátartozóival, 20 százalékuk pedig együtt videojátékozik gyermekével.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. Szefmester
2014.07.17. 14:30
"A felmérésből többek közt kiderült, hogy a magyar válaszadók munkaidőn kívül átlagosan napi 10−11 órát használják a különféle háztartási és szórakoztató eszközöket − a mosógéptől a mobiltelefonig."

Ettől a mondattól kezdve esély sem volt arra hogy komolyan vegyem a cikket és ne csak átfussam...átlag magyar munkába eljut meg haza olyan 1-15 óra alatt, 8 órát dolgozik... 10-11 órát nyomkodja a kütyüt.. ezek szerint a Magyar nemzet insomniásokkal van tele? Vagy csak nem dolgoznak a tisztelt delikvensek? Netán a munkaidőben nyomkodott időt is belevették? Netán összeadták hogy megy a mosógép 1,5 órát naponta, mellette megnéz egy filmet a gépről a nagytévére streamelve és ez egyből 4,5 órának számít?

Komolyan nem értem ezt a statisztikát...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Bloodx
2014.07.17. 15:04
"ezer felnőtt válaszadó bevonásával" -> Egyszerű. Átlag magyar nem tud számolni, rosszul válaszoltak.
Egyébként lehet, hogy a munkaidőn kívült úgy értették, hogy a munkaeszközök használata nem számít. Viszont amikor Gizike az irodában facebookozik, az igen.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Sunray Blood...
2014.07.19. 11:20
Mi a baj azzal, ha Gizike munka kozben nyomja a Facebook-ot?

En pl csak munka kozben olvasgatom az itteni cikkeket
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!