iPon Hírek

A testmozgás tényleg hatásos a rák ellen

Dátum | 2016. 02. 26.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A szakértők egy ideje már tisztában vannak azzal, hogy a rendszeres testmozgás csökkenti a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Az is igazoltnak tekinthető, hogy akik túlélték a rák valamelyik fajtáját, kevésbé hajlamosak visszaesni, ha sokat mozognak. Mindeddig azonban senki sem értette, hogyan képes a fizikai aktivitás megakadályozni a tumorsejtek elterjedését a testben. A Koppenhágai Egyetem kutatói azonban megfejtették a rejtélyt, és mint kiderült, a választ az adrenalin nevű hormon hordozza. Pernille Hojman és kollégái első lépésben annak vizsgálatával kezdték, hogy a testmozgás tényleg gátolja-e a tumorképződést. A kutatók futókerekekkel látták el laborjuk egereinek egy részét, míg egy másik csoportnak a ketrecben való ide-oda mozgáson kívül nem volt lehetősége „sportolni”. Ezt követően a szakértők daganatképződést váltottak ki az állatokban. Néhány rágcsálónak dietil-nitrózamint adtak be, amely májrákot okoz, más egereknek melanoma sejteket injekcióztak a bőre alá (ez bőrrák képződéséhez vezet), míg egy harmadik csoport a farkába kapta ugyanezen sejteket, aminek hatására egerekben rendszerint tüdődaganatok fejlődnek ki.
Az eredmények rendkívül meggyőzőek voltak. A bőrük alá melanoma sejteket kapó egerek mindegyikében kialakult a bőrrák, de a futókerékkel rendelkező állatokban hat hét elteltével 61 százalékkal kisebbek voltak a tumorok, mint tétlenségre kárhoztatott társaikban. Ugyanez volt a helyzet a tüdődaganatokkal is, ezek 58 százalékkal voltak kisebbek a rendszeresen futó csoportban. A dietil-nitrózaminnal megmérgezett rágcsálók esetében pedig a futókereket használó egerek közül csak 31 százalékban fejlődtek ki daganatok, holott a tétlen csoportban ugyanez az arány 75 százalék volt. A vizsgálatok következő fázisában Hojman és társai azt igyekeztek kideríteni, hogy milyen összefüggés lehet a testmozgás és a tumorképződés gátlása között. A kutatók mikroszkóppal vizsgálták meg a sportoló és nem sportoló egerek tumorjait, és úgy találták, hogy az előbbi csoport daganatai több immunsejtet tartalmaznak, mint a nem aktív állatok tumorjai. Az aktívabb rágcsálók daganataiban kétszer annyi citotoxikus T-sejt volt, mint a másik csoportnál, természetes ölősejtekből (NK-sejtek) pedig ötször annyit hordoztak ezek tumorok, mint a tétlen egerekből kiemelt minták. (A citotoxikus T-sejtek és a természetes ölősejtek is a test sérült, nem megfelelően működő vagy vírusfertőzött sejtjeinek elpusztításában játszanak szerepet.) Az új információk ismeretében Hojman megismételte az első kísérletet, de ezúttal olyan egereket használt, amelyek nem rendelkeztek citotoxikus T-sejtekkel. A sokat futó egerekben ennek ellenére ismét kisebb tumorok fejlődtek, úgyhogy a kutató és társai egy harmadik kísérlet során olyan egerekkel próbálkoztak, amelyek természetes ölősejtjeit a kísérlet előtt semlegesítették, olyan módon, hogy az immunrendszer többi részét érintetlenül hagyták. A vizsgálatok végére kiderült, hogy természetes ölősejtek hiányában egyforma méretű daganatok fejlődnek a rendszeresen mozgó és a tétlen egerek csoportjában is. Hojman tisztában volt azzal, hogy a természetes ölősejtek egyik potenciális mozgósítója az adrenalin, amely ugyanakkor fokozott mértékben termelődik, ha a szervezet intenzív fizikai munkát végez. Annak megfejtése érdekében, hogy valóban a hormonszint vérbeli megugrása áll-e a testmozgás tumornövekedést gátló hatása mögött, egy negyedik kísérlet során az egereket adrenalinnal injekciózták be, miután daganatképződést váltottak ki bennük. A hormon jól vizsgázott, hiszen a nem aktív egerekben 61 százalékkal kisebb tumorok fejlődtek, mint az első kísérlet során. A kutatók közben azt is kiderítették, hogy a tumorképződést egy másik anyag, az interleukin 6 nevű fehérje is gátolja. Ennek szintje szintén megugrik, ha a szervezet intenzív mozgást végez. Amikor Hojman daganatos egereket adrenalin és interleukin 6 keverékével kezelt, azok immunrendszere nagy erőkkel a rákos sejtek ellen fordult, hasonlóan ahhoz, ahogy a rendszeresen futó egerekben történt. Az új eredmények egyrészt azt sugallják, hogy a testmozgás valóban hatásos lehet a rák megelőzésére. A másik dolog, hogy az adrenalin és az interleukin 6 a daganatos betegek kezelésében is használható lehet (különösen azok esetében, akik valamilyen okból nem tudnak eleget mozogni), feltéve persze, hogy az emberekben is hasonlóan működik a jelenség, mint az egerekben.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

7. tibaimp
2016.02.26. 10:16
"A testmozgás tényleg hatásos a rák ellen." -- pontosítanék, a testmozgás minden betegség ellen hatásos...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Cellux
2016.02.26. 11:36
A tudogyulladast eseten nem javasolnam azert.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Tommy7
2016.02.26. 13:17
Nem tudom hogy mit írjak erre... Tehát mintha feltalálták volna a spanyol viaszt megint? Már várom mikor nem fognak tudni mivel terelni,hárítani, vagy éltetni valami barom elméletet amiben ráadásul hisznek még, és azt fogják mondani hogy nahát a C-vitamin, desztillált víz, D3 vitamin, brutál hatásos a rák ellen. Na mindegy ezen csak röhögök, mivel most jöttek erre rá?! Persze hogy "rákcsökkentő" folyamatok indulnak be ha megy a testmozgás. Van egy ilyen jó kis duma hogy : a mozgás minden gyógyszert pótol, de olyan gyógyszert még nem találtak fel, amely a mozgást pótolná.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Andrejka Tommy...
2016.02.26. 13:42
Ezt a mondást még nem hallottam, de nagyon tetszik!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Terror
2016.02.26. 13:53
Minek ilyesmivel foglalkozni, amikor már vannak homeopátiás gyógyszerek is?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. BiroAndras Tommy...
2016.02.26. 17:22
Nagy különbség van aközött, hogy valami közismert, és hogy tudományosan igazolt. Gyakran előfordul, hogy a tudományos kutatás megcáfolja a közhiedelmeket. Ezért érdemes alaposan ellenőrizni a nyilvánvalónak tűnő dolgokat is.
Itt például pont az derült ki, hogy nem is maga a testmozgás a lényeg, hanem az adrenalin, azt meg más módon is elő lehet állítani.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. thedevelop... Tommy...
2016.02.26. 17:40
Inkább jobb lett volna, ha tényleg nem írsz semmit.

Az, hogy bizonyítanak valamit, amit eddig csak sejtettek, az sosem felesleges.
Vagy ha élne, akkor most Einstein is hülyének nézné a tudós társadalmat, amiért csak nemrég bizonyították a gravitációs hullámok létezését?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!