iPon Hírek

A Titán anyaga idősebb lehet a Szaturnuszénál

Dátum | 2014. 06. 27.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Érdekes eredményeket hozott a NASA és az Európai Űrügynökség legújabb kutatása, amelynek során a Szaturnusz Titán nevű holdjának légkörét vizsgálták. A bizonyítékok arra utalnak ugyanis, hogy a hold atmoszférájának nitrogénje a jeges Oort-felhőben uralkodó körülményekhez hasonló környezetből származik. Ennek fényében viszont valószínűtlennek tűnik, hogy a hold a Szaturnusszal együtt, a formálódó bolygót körülvevő forró anyagkorongból alakult volna ki. A Titánt felépítő anyag rendkívül ősinek tűnik, mintha abból az időből származna, amikor a Napot is létrehozó gáz- és porfelhő még hideg és kietlen volt. A szakértők feltevései szerint ebben az időszakban jöttek létre a Naprendszer peremvidékén keringő, időről időre beljebb látogató üstökösök is, amelyek tehát máig ennek az ősi időszaknak a nyomait őrzik. A nitrogén a földihez hasonlóan a Titán légkörében is nagy mennyiségben van jelen. A két égitest közti hasonlóságok ezzel nem érnek véget, így a kutatók joggal tarthatják a Merkúrnál kicsivel nagyobb holdat a Föld korai, fagyott kistestvérének. A szakértők a nitrogén−14 és a nitrogén−15 egymáshoz képesti arányából gondolják, hogy a Titán jóval ősibb lehet a Szaturnusznál, mivel a hold légkörében a két izotóp egymáshoz képesti mennyisége megfelel annak, ami a kutatók szerint a Naprendszer kialakulásának hajnalán jellemző volt.
A Titán és a Szaturnusz 2012 májusában
Ennek megállapítása nem volt egyszerű feladat, mivel a szakértők munkájuk során arra is rájöttek, hogy a Naprendszer egyszerűen túl fiatal ahhoz, hogy a két említett izotóp arányában jelentős változások legyenek detektálhatók, függetlenül attól, hogy a vizsgált minta a Titánhoz és az üstökösökhöz hasonlóan „mélyfagyasztásban” vagy melegebb környezetben keletkezett és létezett az elmúlt 4,6 milliárd évben. Némi aprócska eltérések azonban mégis megfigyelhetők, így jutottak a szakértők arra a következtetésre, hogy a Titán légkörének nitrogénje (és vélhetően annak többi anyaga is) valószínűsíthetően máshonnan származik, mint a Szaturnusz, vagy a többi bolygó és hold építőelemei. Az eredmények a Föld eredetével kapcsolatban is fontos információkkal szolgálhatnak, alátámasztják ugyanis azt az elméletet, miszerint a légköri nitrogén nem származhat elsődlegesen az üstökösök által ideszállított ammóniából. Korábban ugyanis úgy tűnt, hogy a Titán és a Föld légkörének nitrogénizotóp-arányai megegyeznek, a Cassini legfrissebb mérései alapján azonban nem ez a helyzet. A Titánon mért izotóparányok legjobban a legtávolabbi üstökösökre jellemzővel egyeznek meg, a földi adatok azonban enyhén, de határozottan eltérnek ezektől. A Titán és a Föld nitrogénje tehát nem igazán lehet közös eredetű.
Évszakok a Titánon
Azt továbbra sem tudják a szakértők, hogy ha az üstökös-elmélet nem stimmel, akkor honnan eredhet bolygónk légkörének nitrogénje. Egyes kutatók szerint az is elképzelhető, hogy a Föld formálódásakor közvetlenül a Napot körülvevő protoplanetáris korongból fogta be a gázt. Az új eredmények tükrében még érdekesebb lehet az idei év legjobban várt űrmissziója, a Rosetta űrszonda látogatása a Csurjumov–Geraszimenko-üstökösnél. Az űreszköz ugyanis az űrkutatás története során elsőként ténylegesen mintákat vesz majd az égitest légköréből és anyagából, amelyeket felszíni minilaborjában elemezni is fog. Így aztán rövidesen minden korábbinál pontosabb információkat tudhatunk meg azzal kapcsolatban, hogy milyen izotóparányok jellemzik az üstökösöket. A Csurjumov–Geraszimenko-üstökös a Kuiper-övből szárazik, így a szakértők azt várják, hogy a rajta mért nitrogénarány alacsonyabb lesz a Titán légkörére jellemzőnél, mivel ez utóbbi összetétele szerintük inkább a távoli Oort-felhő égitestjeire hasonlít.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!