iPon Hírek

A Tűzijáték-köd fél évszázada

Dátum | 2013. 01. 29.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A GK Persei egykor olyan volt, mint a Nap, nagyjából százezer évvel ezelőtt azonban élete végére ért, és külső rétegeit levetve rendkívül sűrű anyagú fehér törpévé vált. A kettős rendszer másik tagja azonban továbbra is aktív maradt, benne folytatódott a hidrogén-hélium fúzió. A fehér törpe erős gravitációjának köszönhetően magához vonzotta társa anyagának egy részét, így az apró halott csillag felszínén hidrogén halmozódott fel. A kompakt égitest gravitációja több százezerszerese a földinek, így a felszínén felgyűlő anyagra óriási erők hatottak. Idővel odáig fokozódott ez a nyomás, hogy termonukleáris fúzió indult be a GK Persei külső rétegeiben, amit egy gigantikus nukleáris robbanás követett. 1300 évet vett igénybe, amíg ennek a nóvának a fénye 1901-ben eljutott a Földig, és a csillag ezt követően egy rövid időre az égbolt egyik legfényesebb objektumává vált. Az égitest fénye aztán lassacskán elhalványult, de a külső rétegek kilövellő anyaga továbbra is gyorsan távolodik a fehér törpétől. A GK Persei-t régóta vizsgálják a csillagászok, akik most az elmúlt 58 év felvételeiből egy látványos animációt is összefűztek a folyamat látványosabb megjelenítése érdekében.

A korai, alacsony felbontású felvételek után következő képeket a Kanári-szigeteken található, 2,5 méteres Isaac Newton Távcsővel készítették a szakértők, akik tüzetesen vizsgálták a távolodó anyag viselkedését is. Úgy tűnik, hogy az elmúlt száz év alatt a törmelék sebessége szinte egyáltalán nem csökkent, és az jelenleg is 600-1000 km/másodperces sebességgel száguld kifelé. A folyamatosan táguló, gömbhöz hasonló csillagköd a Tűzijáték-köd nevet kapta. A GK Persei-hez hasonló égitestek jóval többet jelentenek puszta tudományos érdekességnél. Ha némileg más elrendezésű a kettős rendszer, akkor annyi anyag is felhalmozódhat a fehér törpén, hogy a végső robbanásban maga az égitest is megsemmisül. Az ilyen szupernóva-robbanások során keletkeznek az olyan nehezebb elemek, mint például a kalcium vagy a vas. Ezek aztán újonnan keletkező csillagok és bolygók anyagaiba épülnek be, ahogy ez valamikor a távoli múltban a Föld esetében is történt. A GK Persei tanulmányozása révén tehát közelebb kerülhetünk saját létezésünk rejtélyének megfejtéséhez.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. tibaimp
2013.01.29. 12:43
Ép ésszel szinte felfoghatatlan, milyen folyamatok játszódhatnak le egy-egy ilyen esetben, félelmetes. Ilyenkor döbbensz rá, hogy mennyire is kicsi, mondhatni "törékeny" az ember, a Földjével együtt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. partxxx tibai...
2013.01.30. 13:37
vagy mennyi ilyen és hasonló folyamatnak kellett végbemennie, mire plutóniumig fejlődött egy atom ?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!