iPon Hírek

A vérrögképződést másolva gyártanának újfajta anyagokat

Dátum | 2013. 01. 10.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Ha egy sérülés következtében vérezni kezdünk, rövidesen összetett biokémiai folyamatok indulnak be szervezetünkben, amelyek hatására elzáródik a keletkezett rés, és így nem veszítünk több vért. A véralvadást olyan sejtek és molekulák irányítják, amelyek folyamatosan testünkben keringenek, várva, hogy szükség legyen rájuk. Az MIT kutatói részletesen megvizsgálták az alvadási folyamat kezdeti szakaszát, és először írták le pontosan, hogy a különféle molekuláris komponensek hogyan működnek együtt a véráram megállításában. A szakértők úgy gondolják, hogy a metódus lemásolása révén újfajta módot találhatnak egyes szintetikus anyagok gyártására.

Az amerikai, német és osztrák tudósokat felvonultató kutatócsoport egyik érdekes felfedezése az volt, hogy minél intenzívebb a vérzés, annál gyorsabban és hatékonyabban mennek végbe az alvadási folyamat lépései. Ez azért meglepő eredmény, mert elsőre azt hihetnénk, hogy a nagyobb erejű áramlás inkább szétbontja a képződőben lévő rögöt, nem pedig elősegíti annak épülését.

Úgy tűnik azonban, hogy a vérlemezkék összetapadásában mind a kémiai, mind pedig a véráram által biztosított mechanikai hatásoknak is fontos szerepük van. Ha egy véredény sérül, akkor a vér érintkezésbe kerül a környező kötőszövetekkel, és az ezekben található kollagénrostokkal is. A vérlemezkék először ezekhez a szerkezeti fehérjékhez tapadnak hozzá, vékony réteggel vonva be a sérülés felületét. Az adhézióban kulcsszerepet játszik a monociták és az érfal sejtjei által elválasztott von-Willebrand-faktor (vWF), amely inaktív állapotban felcsavarodva kering az érrendszerben, aktivizálódva viszont kibomlik, és hosszú, láncszerű szerkezetet vesz fel.


A vWF rendkívül tapadóssá válik kibomlása után, valahogy úgy, ahogy a ragasztószalag viselkedik letekert állapotában. Ez a molekuláris ragasztó a hozzátapadó vérlemezkékkel együtt másodpercek alatt a vér útját elzáró akadályt épít ki a sérült területen. Ha a folyamat nem állna szigorú ellenőrzés alatt, folyamatosan hasonló rögök képződnének a véráramban, elzárva az egyébként tökéletesen működő ereket is. Ennek megakadályozására a vérben a szükségtelen vérrögök feldarabolását végző molekulák is jelen vannak. Normális esetben a vérrögképződés és az ennek megakadályozására irányuló folyamatok egyensúlyban vannak, így nem keletkeznek a szervezetet veszélyeztető rögök. Ha azonban az áramlás intenzitása fokozódik, egyre több a vWF molekula bomlik ki és kezd vérlemezkéket megkötni, amivel a molekuláris ollók már nem tudnak lépést tartani, így a rög szabadon növekedhet.

Ez a folyamat azért is érdekli rendkívüli módon az anyagkutatókat, mert a legtöbb biokémiai úton felépülő anyag, például a kagyló héja vagy a csontok nagyon lassan gyarapodnak. A szintén szilárd, és szerkezetileg erős vérrög viszont elképesztő gyorsasággal épül fel, így keletkezésének tanulmányozása révén talán újfajta gyártástechnológiák születhetnek.

Az áramlás által elősegített rögképződés egy egészen újfajta, eddig kevéssé tanulmányozott módját jelenti az aggregációnak, mondják a kutatók. Ami még érdekesebb, ahogy a vér esetében is történik, a folyamat visszafordítható, vagyis az áramlás mérséklődésével a rög szétesik. Elvileg elképzelhető tehát olyan szintetikus anyagok megalkotása, amelyek hasonló módon működnek: a polimer-építőkövek gondos kiválasztásával különféle áramlási sebességekre lehetne „hangolni” ezen anyagok összetapadását és szétesését.

A módszer rengeteg olyan területen használható lehet, ahol szükség van a folyékony állapotú anyag bizonyos feltételek melletti megszilárdulására, mondják a szakértők. Ilyen módon többek közt újfajta tinták, festékanyagok, védőbevonatok vagy akár önmagukat kijavítani képes fékrendszerek is létrehozhatók lehetnek a jövőben.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. CyberPunk6...
2013.01.10. 18:46
Ha ennyire vágják a véralvadást, akkor nyugodtan megszüntethetnék a leiden-mutációmat... Ne kelljen gyógyszer szedni...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. sensejke Cyber...
2013.01.10. 19:37
Sajnos azt még jó ideig nem fogják sajnos , de legalább folynak kísérletek. Kitartást!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. mikej95
2013.01.11. 10:05
Ezen mindig csodálkozom: egy rakat tudósnak adnak egy csomó vagyont érő eszközt, hogy kiderítsenek valamit. Erre kifizetnek nekik milliókat, mert elmondják mit láttak a mikroszkóp alatt és, hogy milyen ötleteik támadtak ettől. De sem reprodukálni sem utánzatot készíteni nem tudnak. CyberPunk666: Fel a fejjel már létezik génmódosító tabletta, az első lépést már megtették.(valahol az archívumban van róla cikk)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!