iPon Hírek

A világ leggyorsabb sejtje

Dátum | 2011. 12. 07.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Tavaly az Amerikai Sejtbiológiai Társaság éves ülésén pattant ki a francia Manuel Théry fejéből a verseny ötlete, amikor látta, hogy milyen sok terület kutatói foglalkoznak a sejtek mozgásával. A rákkutatóktól kezdve a fejlődésbiológusokon át a sejtbiológusokig a sejtmozgás minden előadáson szóba került. Két kollégájával együtt (Ana-Maria Lennon-Duménil, Matthieu Piel) elhatározta, hogy kideríti: a különféle mozgásképes sejtek hogyan bírnának egymással egy versenyen.

A világ minden tájáról küldtek sejteket a verseny helyszínéül szolgáló hat labor egyikébe. A sejteknek egy 400 mikrométer hosszú, fibronectin nevű fehérjéből készült pályán kellett végigkúszniuk. Minden „versenyzőről” videofelvétel készült, amit a francia kutatókhoz küldtek elemzésre. 58 különböző sejttípus összesen 10127 sejtjéről készült felvétel.

 

World Cell Race from Science News on Vimeo.



A kutatók a sejtek mozgását figyelve különféle trendeket tudtak elkülöníteni: voltak olyan sejtek, amelyek egyenes végigmentek a pályán, de voltak olyanok is, amelyek többször visszafordultak, és persze olyan is akadt, amelyik meg se mozdult. A mozgás trendje specifikus volt a sejt típusára, valamint azt találták, hogy a gyorsan haladó sejtekre nem jellemző az irányváltás, és minél lassabb a mozgása, annál többször fordul vissza a sejt. Erre a verseny nélkül lehet, hogy soha nem figyeltek volna fel a kutatók, hiszen hol is láttak volna ennyiféle sejtmozgást egy helyen?

A végeredményt december 3-án hirdették ki a Társaság idei ülésén. Az első helyen, messze a többiek előtt, a szingapúri Yuchun Liu által „nevezett” magzatvíz-eredetű őssejtek végeztek, 5,2 mikrométer/perces sebességgel. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy ez a fürgeség az őssejtekre és a rákos sejtekre is jellemző.

Második helyen a francia Odile Filhol-Cochet által beküldött emlőhámsejtek végeztek, ezek egészséges változatai 3,2 mikrométer/perces sebességgel haladtak, daganatképző verzióik pedig 2,7 mikrométer/percet értek el.

A harmadik helyezettek Londonból érkeztek, Rumena Begum-tól. Ezek a bőrben található keratinociták voltak, amelyeket Kindler-szindrómás betegek bőréből vettek. A Kindler-szindróma egy ritka genetikai betegség, ami fényérzékenységgel és a bőr gyakori felhólyagosodásával jár. A kertinociták sebessége 2,5 mikrométer/perc volt.

A leglassabbnak járó Teknős-díjat Harini Krishnan vehette át, az általa beküldött egérembrióból származó kötőszöveti sejtekért. Ezek érdekes módon, bár nagyon lassúak voltak, egyáltalán nem váltottak irányt.

A verseny ilyen formában valószínűleg először és utoljára került megrendezésre, de a kutatóknak vannak még ötleteik. Jövőre háromdimenziós pályát szeretnének, esetlegesen labirintusszerű felépítéssel, és a sejtek tájékozódását is vizsgálnák, illetve még tervbe van véve a folyékony közegben való haladás kutatása is.
 

 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

7. balikabo
2011.12.07. 13:29
persze aztán meg pár év mulva figyelhetjük TV ben a sejtvilágbajnokságot
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. tomazolika
2011.12.07. 13:33
Ez baromi csúcs
Ilyet mi is csináltunk a koliban, csak kicsit egyszerűbben ...
A közeg a levegő volt , a sejt nyálsejtek , a pálya függőleges , és az "útburkolat" a csempe volt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Terror
2011.12.07. 13:35
No és a leukocitákkal mi a szitu? Elvileg nekik teperni kellett volna, mint állat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. sensejke Terro...
2011.12.07. 14:00
Miért kellett volna? Azok is csak akkor mozognak, ha valami inger éri őket pl.:vírus vagy baktérium.
Amúgy nem értem ezt a bajnokságot. Igazából hülyeség. Minden sejtet külön kellett volna versenyeztetni, a megfelelő anyag segítségével amivel működik/ingerlődik. Biztos egész más lehetett volna az eredmény.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Terror sense...
2011.12.07. 14:03
Szerintem egyik sejt sem indult meg magától mint a meszes, valamivel inspirálták őket. Meg aztán amúgy sem arról szólt a kísérlet, hogy melyiknek van nagyobb kilométerhiánya, hanem hogy melyik milyen sebességre képes.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. mezarius
2011.12.07. 20:52
Jópofa de jobb dolguk nem akadt?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. mikej95
2011.12.08. 17:08
Mennyi unatkozó ember, a diplomájuk pedig gondolom az adott ország adófizetőinek zsebéből van....
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!