iPon Hírek

A világ legkisebb űreszközeit juttatták Föld körüli pályára

Dátum | 2017. 08. 01.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Alacsony Föld körüli pályára állt a Breakthrough Starshot hat nanoműholdja, és a Sprite-nak nevezett eszközök sikeresen kommunikálnak a Földdel, jelentették be a kezdeményezés kutatói. A miniatűr űrjárművek mindössze 3,5 x 3,5 centiméteresek, de rádió, érzékelők és persze egy fedélzeti számítógép is van rajtuk. A négy grammos Sprite-okat a napfény látja el energiával. A piciny űreszközöket az OHB System AG nevű európai űripari cég két műholdján kaptak helyet, amelyeket Indiából lőttek fel június 23-án. A Sprite-ok közül kettőt kívülről az egyik műholdra rögzítettek, míg a másik négy a második műhold belsejében várja, hogy kibocsássák őket. Hogy erre mikor kerülhet sor, az ugyanakkor bizonytalan, mert a nagyobb műholddal jelenleg kommunikációs problémák vannak.
A hat picike űreszköz egy nagyobb terv előkészítéseként került pályára, amelynek célja a legközelebbi csillag földi műszerekkel való megközelítése még ebben az évszázadban. A projektet tavaly jelentette be Stephen Hawking és Jurij Milner. Ennek keretében egy flottányi picinyke űrjárművet gyorsítanának fel lézerek segítségével a fénysebesség ötödére, majd az Alfa Centauri rendszerét vennék velük célba, amelynek egyik csillaga, a Proxima Centauri a jelek szerint egy földszerű bolygóval is rendelkezik. Ez ráadásul valószínűleg csillag élhető zónájában kering, így akár folyékony víz is lehet a felszínén, ami az általunk ismert élet alapfeltétele. A terv megvalósítására létrejött Breakthrough Starshot kezdeményezés létrejötte után alig egy évvel már fel is juttatta az űrbe az első prototípusokat, bizonyítva, hogy Föld körüli pályáról lehetséges ilyen apró űreszközökkel kommunikálni és méréseket végezni. A továbblépés ugyanakkor nem lesz egyszerű, hiszen gyakorlatilag felturbózott napvitorlákkal akarják meghajtani a járműveket. A hasonló projektek pedig az eddigiek során nem voltak túl sikeresek. A mikrohullám meghajtással kacérkodó, 1985-ös Star Wisp küldetés sosem valósult meg, a Planetary Society pedig 2005-ben elveszítette első napvitorlás járművét, amikor az azt hordozó rakéta nem érte el a Föld körüli pályát. Az első sikeres napvitorlás űrjármű a japán Ikaros szonda volt, amely 2010-ben indult útjára a Vénusz felé.
Az Alfa Centauri felé induló küldetés ráadásul minden eddigi próbálkozásnál bonyolultabbnak tűnik. A kívánt sebesség eléréséhez a Nap fotonjai nem elegendők, így a nagyon könnyű járműveket földi vagy az űrbe telepített lézerekkel hajtanák meg. A szondáknak így is méretes vitorlákra lesz szükségük, és nem tudni, hogy ezek hogy fogják bírni az útjukba kerülő esetleges porszemeket a 20 éves utazás során. Az is kérdés, hogy ha egyszer megérkeznek a járművek a szomszédos rendszerbe, ott lassítás nélkül mennyire tudnak majd értékes méréseket végezni, vagy hogy esetleg hogyan lehetne lelassítani ezeket. És akkor a kommunikációs problémákról még szót sem ejtettünk, pedig 4 fényév távolságból ezt sem lesz egyszerű megoldani. Persze reménykedhetünk abban, ahogy a Breakthrough Starshot kutatói is teszik, hogy mire eljutnak a tényleges startig, a technika annyit fejlődik, hogy gondjaik többsége megoldhatóvá válik.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. jsipos.reg
2017.08.01. 19:11
Szándékos űrszemét.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Smooth44 jsipo...
2017.08.02. 11:38
Elfér ott...

De vicces lesz majd, amikor 10 évvel a kilövése után, már képesek leszünk a fénysebesség felére gyorsítani hasonló eszközöket, amit hatékonyabban lehet fékezni is, aztán ezek a mostaniak a 10év múlva kilőtt új példányok után 2évvel fognak megérkezni
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!