iPon Hírek

A virtuális világban másképp tájékozódik az agy

Dátum | 2013. 05. 06.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Ha a Mátrixban élnénk, honnan tudnánk megállapítani, hogy a minket körülvevő valóság virtuális? A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint agyműködésünk alapján esetleg le lehetne leplezni az átverést. Patkányokon végzett kísérletek ugyanis azt mutatják, hogy az állatok agyának egyes sejtjei másképpen működnek a virtuális valóságban, mint a való életben. A hetvenes évek végén fedezték fel, hogy a hippokampuszban található neuronok jelentős része egy olyan csoportba tartozik, amelynek tagjai csak akkor aktiválódnak, ha az állat a térnek egy bizonyos, az adott sejtre specifikus pontján tartózkodik. Az úgynevezett „place”-sejtek (avagy „hely”-sejtek) az állat rendelkezésére álló mozgástéren belüli pontokhoz kapcsolódnak, és segítségükkel az egyed agya egy kognitív térképet épít ki és tárol a külvilágról. De honnan tudja a „hely”-sejt, hogy éppen melyik kognitív térképponton állunk? Korábbi kutatások alapján ez három alapvető információ alapján dől el, mégpedig a vizuális, a mozgási és a proximális ingerek alapján. Az első gyakorlatilag azt fedi, hogy körültekintve mit látunk. A mozgási információk során azt észleljük, hogyan mozog testünk az adott téren keresztül. A harmadik kategóriába pedig az egyéb környezeti ingerek esnek, a pékségből származó illatok munkába menet, a forgalmas utca zaja, a parki gyep ruganyossága a talpunk alatt és hasonlók. Míg a való világban nagyon nehéz ezen ingerek egyes hatásait különválasztani, a virtuális valóságban egy teljesen szabályozott környezettel találkozunk, ahol annak irányítói kontrollálják, hogy milyen információk közvetítődnek felénk. A kaliforniai kutatók kísérletük során egy forgatható labdára helyezték a patkányokat, és olyan képeket vetítettek ki köréjük, amelyek az az illúziót keltették, mintha az állatok egy általuk ismert útvonalon futnának. A vizuális és a mozgási ingerek tehát megvoltak, az egyéb környezeti ingerek, a zajok, az illatok azonban hiányoztak az elrendezésből.

Mayank Mehta, a kutatás vezetője azt vizsgálta, hogy milyen különbségek mutatkoznak azon patkányok agyműködésében, amelyek a virtuális világban haladnak végig az úton, azokhoz az állatokhoz képest, amelyek ténylegesen végigfutják ugyanezt az útvonalat. Az eltérés megdöbbentő volt: míg a való világban haladó patkányok „hely”-sejtjeinek 45 százaléka valamikor az útszakasz során aktiválódott, a virtuális környezetben futó állatoknál mindössze 22 százalék volt ugyanez az arány. Nem ez volt azonban az egyetlen meglepetés. A „hely”-sejtek alapvetően másképp működtek, ha virtuális volt a környezet. Ha a valóságban kilépünk bejárati ajtónkon, ugyanazok a „hely”-sejtek aktiválódnak, amelyek a nap végén, hazatérésünkkor is működésbe lépnek. Amikor azonban virtuális környezetben értek el kétszer ugyanarra a helyre a patkányok, a pálya egyik végétől két lépésnyire, azok a neuronok aktiválódtak, amelyek a pálya másik végpontjától két lépésnyire található helyszínt is „kódolták”. A virtuális valóságban tehát az állatok agya az abszolút térbeli helyzet meghatározása helyet egyfajta relatív helymeghatározásra váltott. Mehta elmondása szerint ez a való világban sosem következik be. A szakértő úgy véli, hogy ez a működési különbség a proximális ingerek hiányából adódik. Feltehetően azok a neuronok „pihennek” a virtuális környezetben, amelyek ezek értelmezéséért és helymeghatározásban történő felhasználásáért felelnek. És úgy tűnik, hogy ha mindezen információk eltűnnek a környezetből, az állatok másfajta navigációs módba kapcsolnak, egy összetett kognitív térkép helyett relatív távolságok révén igyekeznek beazonosítani pillanatnyi helyüket. A való világban pedig feltehetően a környezeti ingerek segítenek eldönteni, hogy a távolságok alapján felmerülő helyszínek közül melyik lehet a tényleges tartózkodási hely. Attól persze, hogy patkányok esetében így működik a tájékozódás, egyáltalán nem biztos, hogy az emberek agya is hasonlóan operál, hívják fel a figyelmet a kutatók. A patkányok látása meglehetősen rossz, ezért erősen támaszkodnak szaglásuk és tapintásukra is mindennapi életük során. Könnyen elképzelhető, hogy a sokkal fejlettebb látószervvel rendelkező ember esetében kisebb szerep jut a proximális ingereknek a kognitív térkép felépítésekor.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

14. dodopek
2013.05.06. 08:59
Igen ám, de ha tegyük fel, most vagyunk a mátrixban, akkor honnan tudhatjuk, hogy a tudósoknak nem azért jött e ki ez az eredmény, hogy elmondhassák: HA A MÁTRIXBAN LENNÉNK, NEM ÍGY MŰKÖDNE! Pedig lehet, hogy a való világban működne úgy, ahogy most a VW-ről hiszik... Persze ez lehet komoly, és vicc okfejtés is.Attól függően, honnan nézzük...
...A valóságot
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. CyberPunk6...
2013.05.06. 09:43
dodopek - a kutatásuk nem hülyeség, a mátrixos duma, pedig csak PR, mivel ezzel csinálnak maguknak reklámot, amiből meg sok pénz jön a kutatásra, eladhatóbb az eredmény. Szerintem jól csinálják, ma már ez IS kell az érvényesüléshez.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. qwertzzui
2013.05.06. 09:54
Ha alapból beleszületsz a virtuális világban, akkor honnan tudnád, hogy mi a valóság, és mi az igazi világ?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Rigor
2013.05.06. 10:02
Számos rendkívül fontos tényezőt kiiktattak ugyebár.
A térérzékelés egyik legfontosabb tényezőjét az egyenyúlyszervet például nem stimulálták.
Pedig ez jelentős szerepet tölt be a gyorsulást, irányváltás, dőlés, fordulás térérzékelés szempontjából.
Nem is kell virtuális világ hogy lássuk milyen fontos ez a szerv/tényező:
[LINK]
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. petXYZW
2013.05.06. 10:31
Milyen érdekes cikk!

Szerintem, amennyiben minden érzékszervet ingerelne a modellezett világ, akkor nem lehetne megkülönböztetni semmilyen méréssel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. benczeb90
2013.05.06. 11:00
Mátrixban élünk...ki-ki a saját szubjektív valóságfelfogásában. És még vitatkozni is képesek vagyunk egymással, hogy a másik mátrixa hibás. A valóság az, amit elhiszel. Folyamatosan változó dolog. Particularly if you can think outside the box. The box of conventional, accepted, official, proven knowledge - ami nem takarja a valóságot, csak egy részét, hisz maga is folyton fejlődik, bővül, bár gyakran megakasztják a tudomány haladását különböző, főleg pénzügyi de gyakran ideológiai érdekek, és az aktuális dogmáktól, elméletektől és gondolkodásmódtól eltérő ötleteket, véleményeket ostobaságnak könyvelik el az akadémikusok meg a többi talpig racionális ember, legyen akár okos akár naív az illető. Ők csak a hivatalos dobozon belül gondolkodnak, többé, vagy kevésbé, a doboz adja a valóságot, tehát fel lehet fogni egy mátrixként. Mindenki annyira ismeri a 'kódot' amennyire 'tájékozott' a hivatalosan elfogadott információforrásokból, de attól még a valóság létezik a dobozon kívül is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. benczeb90
2013.05.06. 11:17
Az internet tele van 'outside the box' dolgokkal, de sajnos soha nem tudhatja az ember biztosra, hogy mi a valódi valóság és az igazság. Nem lehet tudni, hogy kiben lehet bízni, ez az egyik dolog, ami elzavarja a konzervatív racionális elméket a dobozon kívüli kutatásoktól, a másik pedig a presztízs védelme.
Tehát aki képes a dobozon kívül gondolkodni, annak az elméletei is csak kvázi görbeillesztési kísérletek a valóság ismeretlen görbéinek a megismerésére. Mégis lehetséges, sőt valószínű megérzésem szerint, hogy jobban megközelítik a valóságot, legalább részben. Bár az is biztos, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok bizonyíték volta is szubjektív, úgy, mint a belőlük levont következtetések, és az üres foltok betömése is merő szubjektivitás, de legalább szabad gondolkodás szüleménye. A mátrixon kívüli világ megismerése innentől tehát csak brainstormingolási, gyanakvási készség, hit, kiváncsiság, és tolerancia kérdése.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Ronan
2013.05.06. 11:54
Ajánlom mindenki figyelmébe az Élő Mátrix című filmet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. benczeb90
2013.05.06. 12:17
Köszi, este megnézzük
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. dddenes
2013.05.06. 13:36
Ez eddig rendben is volna.. De ha feltételezzük, hogy a körülöttünk levő világ virtuális, akkor már egy virtuális világban vizsgáltak egy, a virtuális világban előállított virtuális világot, az "igazi világ"-ban pedig honnan is tudhatnánk, hogy hogyan működünk igazából?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Humbuk
2013.05.06. 16:55
qwertzzui, dddenes:
Haha örülök, hogy másoknak is eszébe jutott

A cikk jó, érdekes, csak a referencia érték, amihez hasonlítod a mért eredményeket, simán lehet hibás. Pont a referencia értékről nem tudhatjuk, hogy valós-e amit dddenes is felvetett.

Viszont ha feltéltezzük, hogy Mátrixban élünk, akkor ez a kutatás, csak arra jó, hogy rávilágítson arra, hogy a mi virtuális világunk (amit imitálunk) az messze nem olyan fejlett, mint a Mátrix amiben élünk. Ha így nézzük, akkor is volt egy kis értelme
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Supra
2013.05.07. 08:37
Hát, érdekes, de szerintem is csak feltaláltak egy módszert a virtuális valóság tökéletességének mérésére.

Egyébként a matrix/nem mátrix kérdésre már sokkal érdekesebb felvetés az, hogy egy szimulált világban nem lehet tetszőlegesen nagy egy érték: vagyis nem lehet akármekkora a hőmérséklet vagy az egy területen felhalmozható energiának is végesnek kell lennie...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. kiskoller Supra
2013.05.07. 09:00
Már most is tudjuk hogy a világunk bináris, például ha nagyon kicsi mértékegységét vesszük a hőmérsékletnek, akkor létezik 1 fok, 2 fok, de 1,5 fok már nem létezik.

Virtuális világban meg ugyanúgy lehetnek tetszőlegesen nagy értékek mint itt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. mikej95
2013.05.07. 11:34
Statisztikailag nagyobb a valószínűsége, hogy a valóság nem valódi, hiszen egyetlen valóság elég, hogy létrehozzunk benne egy fejlett szimulációt, amin belül létrejöhetnek újabb szimulációk...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!