iPon Hírek

A Voyager-1 újabb rejtélyes határrégiót fedezett fel

Dátum | 2013. 03. 21.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az elmúlt évek során, ahogy a Voyager-1 űrszonda elérte a Naprendszer határvidékét, időről időre felmerül az a sokat vitatott kérdés, hogy mit is tekintünk rendszerünk határának, és honnantól mondhatjuk, hogy a legtávolabb jutó ember által épített űreszköz már a csillagközi térben halad tovább. Ha a Nap gravitációs befolyását tekintjük döntőnek, akkor az Oort-felhő külső pereme jelenti ezt a határvonalat, ahol nagyjából két fényévnyire központi csillagunktól véget ér az üstököszónát alkotó jeges égitestek sora. Tekinthetnénk azonban ilyen határvonalnak a legkülső törpebolygó pályáját is, ez esetben a Kuiper-öv jelentené a Naprendszer szélét. Ha azonban azt a térrészt tekintjük rendszerünkhöz tartozónak, amelyben direkt hatása van a Napból kiáramló energiáknak, akkor azt a folyamatosan változó héjat kell a Naprendszer határának tekintenünk, ahol a napszél és a külső csillagszelek ereje kiegyenlítődik. Decemberben érkeztek az első hírek arról, hogy a Voyager-1 tavaly augusztus környékén elérte a heliopauzát, és a várt éles határvonal helyett egy eddig előre nem látott átmeneti régióra akadt. A napokban végre megjelent az akkori adatokat részletesen elemző tanulmány is.

A mellékelt ábrán jól látható, hogy az előző év közepén valóban valamiféle határrégióba érkezett a szonda: a kék vonal a Napból származó, alacsony energiájú protonokat jelzi, amelyek a mennyisége pár hétig ingadozott, majd a korábbi szint egy százalékára zuhant. Eközben viszont a csillagközi médiumból származó nagy energiájú elektronok (piros) és protonok (fekete) mennyisége meredeken növekedni kezdett, és napszél protonjainak többségének eltűnésével egy időben a csillagközi térből származó részecskék létszáma egy korábban sosem észlelt magasságú szinten kezdett stagnálni. Úgy tűnik tehát, hogy az augusztusban tőlünk 18,2 milliárd kilométernyire tartózkodó Voyager-1 valóban átlépett egy fontos határt, és jelenleg már elsődlegesen a csillagközi tér részecskéi veszik körül, de azt nem mondhatjuk, hogy minden szempontból kikerült a Nap hatásai alól. A kutatók eredetileg úgy képzelték el, hogy a heliopauza egyben egy mágneses határvonalat is jelent majd, vagyis ez lesz az a pont is, ahol véget ér a Nap mágneses befolyása is. Ennek hatásai azonban egyelőre nem érződnek. Míg tehát a részecskék összetételében egyértelműen észlelhető a csillagközi tér közelsége, addig a mágneses mező irányában egyelőre nem következett be a várt változás. A kutatók ez alapján egyértelműen úgy vélik, hogy a Voyager-1 egyelőre még nem hagyta el a Naprendszert, hiszen ehhez túl kellene lennie azon mágneses sztrádának nevezett, újonnan felfedezett régión is, ahol a Nap mágneses mezejének és a csillagközi űr gáz- és porfelhőinek erővonalai találkoznak, ez pedig még akár évekbe is beletelhet.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

24. rtagore
2013.03.21. 16:38
A Voyager-1 eddig megtett útja mutatja, hogy milyen hatalmas az univerzumunk. Milyen régen elindult, és még mindig nem hagyta el teljesen a naprendszert, pedig 62000km/h-ás sebességgel távolodik. Mostani technikai fejlettségünkkel reményünk sincs arra, hogy más bolygórendszereket elérjünk, és más civilizációknak sincs, hogy minket elérjenek (ha egyáltalán léteznek).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. mans
2013.03.21. 17:04
Pár éve azt írták hogy 2015 körül lesz kint a csillagközi térbe,kíváncsi lennék mit talál pl 50 év múlva,vagy mégkésöbb,egyedűl meg biztos nem vagyunk,szerintem létezhetnek turianok,asrarik,meg kroganok)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. zodiac83
2013.03.21. 17:16
Az nem semmi, hogy ilyen távolságból még van kommunikáció a szondával.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. Inhaler
2013.03.21. 17:31
50 év múlva nem fog semmit sem találni, 40 ezer év múlva érné el a Proxima Centauri-t. De abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán arra felé tart.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. ZoliS
2013.03.21. 17:33
"Az nem semmi, hogy ilyen távolságból még van kommunikáció a szondával."

Valaki eltudja magyarázni hogyan lehetséges ez?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. Norbert09
2013.03.21. 17:35
leírtátok a lényeget... sokáig már nem bírunk majd ezzel kommunikálni..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. No.1.
2013.03.21. 17:47
Utána küldenek még1-et, majd még egyet és AP-ként fognak egymást követve üzemelni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. balazs630
2013.03.21. 18:05
Wikipédia:

Communication system
The radio communication system of Voyager 1 was designed to be used up to and beyond the limits of the Solar System during the extremely long flight of this space probe. The communication system includes a 3.7 meter diameter parabolic dish high-gain antenna (see diagram) to send and receive radio waves via the three Deep Space Network stations on the Earth. These modulated waves are placed in the S-band (about 13 cm in wavelength) and X-band (about 3.6 cm in wavelength) which provided a bit rate as high as 115.2 kilobits per second when Voyager 1 was at the distance of Jupiter from the Earth, and many fewer kilobits per second at larger distances.

When Voyager 1 is unable to communicate directly with the Earth, its digital tape recorder (DTR) can record up to 62,500 kilobytes of data for transmission at another time.[11] The length of time needed to send messages to Voyager 1 or to receive messages on the Earth depends on the straight-line distance between the two according to the simple equation t = D/c, where D is the distance and c is the speed of light (about 300,000 km/s). As noted below at the February 8, 2012 entry under Events, the communications signal transit time is over 16 hours.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. freyr
2013.03.21. 18:16
Egyszerre lenyűgöző és elszomorító ennek a szondának az útja. Az első mélyűr szondánk, miközben (konkrétumok nem rémlenek, de ha jól emlékszem) elméletben lehetne készíteni olyan Napszél meghajtást, amivel 5 év alatt el lehetne jutni a Jupiterre, mindezt úgy, hogy a gyorsítás és a lassítás is két-két évet venne igénybe... ergo még a mi életünkben meg lehetne előzni a Voyagereket és visszahozni őket a Földre.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. :zozz:
2013.03.21. 18:17
Igen, tehát a lényeg, hogy 300 ezer km/s-os sebességgel terjednek a rádióhullámok, amivel kommunikáln. Így kiszámolható, hogy 16,5-17 órás késéssel jutnak el hozzánk a Voyager-1 által küldött adatok. Azt viszont nem tudom, hogy az energiaellátást biztosító radioizotópos termoelektromos generátor mennyi ideig tudja biztosítani az ellátását a szonda elektronikus eszközeinek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. nagypite
2013.03.21. 18:19
Valahol olvastam, hogy már nem sokáig él max 10 éve van még és el fog némulni mert nem lesz elég energia
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Simba
2013.03.21. 19:53
Majd úgy jár mint a Pioneer 10 [LINK]
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Parano1d
2013.03.22. 07:24
Én nem hiszem, hogy a napszél segítségével fel lehetne gyorsítani egy szondát annyira. A lassításra pedig egyáltalán nem lehetne használni. Innentől kezdve biztos, hogy nem tudnánk visszahozni a voyagereket, mivel mint ahogy a cikk is erről szól, a heliopauzában már nincs napszél, és a nap is csak egy apró csillagnak látszik már onnan.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. hengelhoff... mans
2013.03.22. 08:31
Szerintem Kroganok nincsenek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. rtagore
2013.03.22. 09:41
@mans: A turianok, asrarik, kroganok kik? Valamilyen fantasztikumból bukkantak elő?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. TeeJay
2013.03.22. 12:39
az a baj ha fénysebességgel tudna menni akkor is csiga lassú lenne...
"A legközelebbi csillag a Nap, a következő legközelebbi a Proxima Centauri, amely 4,2 fényévre található, tehát a fény 4,2 év alatt ér ide onnan. Ha az egyik leggyorsabb vonattal, a francia TGV-vel utazhatnánk annak 574,8 km/h nagyságú rekordsebességével, akkor majdnem 8 millió évig tartana az odaút."

"A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője 30 kiloparszek (97 800 fényév), legnagyobb vastagsága 5 kpc (16 300 fényév)."

és még "csak" a szomszédban vagyunk de már itt is repkednek a 100ezer fényévek.

jelenleg a legtávolabbi galaxis amit felfedeztek 13,3 milliárd fényévre van!
[LINK]

Krisztus óta eltelt bő 2000év alatt is már mennyi minden történt a Földön
mennyit fejlődött a világ és még mindig sehol sem vagyunk mert ha ez idő alatt.
megjegyzem ez a Voyager 1 tökmindegy merre tart mert amit az égen látunk az a múlt, a legközelebbi csillagnak is 4 évvel ezelőtti helyét látjuk hát még a távolabbiakat
összefoglalnám, mi k*rva kicsik és lassúak vagyunk ahhoz hogy akár csak mondjuk a Plútóig eljussunk 1x is
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. TeeJay
2013.03.22. 13:07
"Voyager 1's current relative velocity to the Sun is 17,043 m/s (61,350 km/h; 38,120 mph). This calculates as 3.592 AU per year, about 10% faster than Voyager 2. At this velocity, 73,775 years would pass before reaching the nearest star, Proxima Centauri, were the spacecraft traveling in the direction of that star. Voyager 1 will need about 17,565 years at its current velocity to travel a complete light year.)"

tehát a jelenlegi sebességével ami gondolom elég combos 61350km/h 17565 év kellene 1 fényév távolság megtételére LOL
le is írják hogy 73775 év múlva fog elérni a legközelebbi tehát a legközelebbi csillaghoz. szerintem az Isten direkt teremtett ilyen távolságot hogy senkivel se találkozhassunk össze a világegyetemben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. rtagore
2013.03.22. 13:24
@TeeJay: Nagyon jól látod a helyzetünket. Ilyen óriási távolságok mellett amekkora a világűr, és benne a szétszórt égitestek; reménytelen, hogy valaha is új bolygórendszerek felé menjünk. Én még a SETI-programot is feleslegesnek tartom. Egyrészt a már említett nagy távolságok miatt, másrészt az sem biztos, hogy velünk egy időben élnek a fejlett civilizációk. Sklovszkij az orosz csillagász meg volt győződve arról, hogy egyedül vagyunk az univerzumban. Lehet, hogy ezt sokan nehezen tudják megemészteni, de ami kialakult itt a Földön, az egyedi és megismételhetetlen (hozzáteszem, nem vagyok vallásos).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.03.22. 13:43
:zozz: Egy kicsit elszámoltad, nincs még 2 fényórányira se tőlünk, (kb 18,5 milliárd km) csak kb 1 és háromnegyednyire. Magyarul az a 16,5-17 órás út valójában max 2. Az átalakításokat stb-t leszámítva persze.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Lugi
2013.03.22. 16:37
VAjZY

Nekem is 17 óra jött ki. Szerintem jól számolt zozz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. TeeJay
2013.03.22. 19:52
igazából felesleges nézelődni másfelé, a saját galaxisunkat sem fogjuk soha körbejárni, ha már most fénysebességgel tudnánk utazni akkor is max 1 tucat közeli csillagot láthatnánk és befejeződik a móka, ilyen ~100ezer fényévnyi átmérőjű Tejútrendszer bőségesen elég nagy ahhoz hogy mások ne találjanak ránk hány milliárd galaxis van, hány milliárd csillaggal hány milliárd fényév távolságra. számolja ki valaki mi az esélye annak hogy valaki pont ránk találna...
nem is értem miért vittek magukkal ezek az űrszondák ilyen infós táblát rólunk hiszen már az csoda lenne ha a legközelebbi csillaghoz elér 73+ezer év alatt, már azt sem fogja senki megélni meg ugye mi az az anyag ami az űrben ennyi évet kibír anélkül hogy bármi baja lenne?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. mikej95
2013.03.23. 11:46
Szembeszél!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. VAjZY
2013.03.23. 14:18
Igaz, én csesztem el, nem is tudom már, hogy hol. A rádióhullámok terjedési sebessége tudtommal megegezik a fényével, ami 300000 km/s, azaz egy óra alatt a fény 1 080 000 000 km-t tesz meg. 18,5 milliárd/1mrd80m = 17,13 h. Elnézést kérek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. gutibi
2013.03.23. 22:17
Akiket érdekel, hogyan lehet megtenni „viszonylag” nagy távolságokat:
hu.wikipedia.org/wiki/Idődilatáció
Érdemes elolvasni.
A kérdés az, ha visszatérnék egy ilyen útról, akkor lenne-e itt valaki, akinek elmesélhetném, amit láttam?
Megérné-e?
De a legnagyobb kérdés, ki vállalkozna rá?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!