iPon Hírek

Agyak és tekervények

Dátum | 2013. 03. 01.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az emlősök agya sokféle lehet: akadnak fajok, amelyek agya szinte teljesen sima felületű, másoké az emberéhez hasonlóan „gyűrött”. A párizsi Pasteur Intézet kutatója, Roberto Toro agyak vizsgálatával foglalkozik, különös tekintettel azok térfogatára és redőzöttségük mértékére. Ez utóbbi azért nagyon fontos faktor, mert a kognitív folyamatok legfontosabb lépései az agy legkülső rétegében, az agykéregben történnek. Az emlős agy belsejének túlnyomó részét a kéreg különböző részeit összekötő kapcsolódások töltik ki. Minél redőzöttebb az agy, annál nagyobb a felületű a kéreg. Az emberi agyra kívülről rátekintve például csak a kéreg felületének harmadát látjuk, ha a teljes réteget kiterítenénk egy asztalra, az egy 2500 négyzetcentiméteres területet fedne le. Összehasonlításképpen egy cickány agykérgének felülete mindössze 0,8 cm2. Az ember agya nem csak redőzöttségében múlja fölül a legtöbb fajét, agykoponyánk térfogata is háromszorosa legközelebbi rokonunk, a csimpánz agyméretének. Általában elmondható, hogy minél nagyobb egy emlős agya, annál redőzöttebb is, vagyis a nagy aggyal rendelkező fajok a fehérállományhoz viszonyítva jelentősen több szürkeállománnyal is rendelkeznek, mint a kisebb agyú állatok.

Az agy redőzöttsége további érdekességeket tartogat: az elülső részek, ahol a komplexebb gondolkodási folyamatok zöme zajlik, jellemzően több tekervénnyel rendelkeznek, mint az agy hátsó fele. Toro vizsgálata alapján ez az emlősök mindegyikére jellemző, így a szakértőt érdekelni kezdte, hogy vajon mi határozza meg elsődlegesen az agy szerkezetének alakulását: a gének vagy maga a méret? Toro és kollégái matematikai modellek segítségével vizsgálták az agy növekedését, és úgy találták, hogy méret nagyon is fontos szerepet játszik abban, hogy milyen lesz az agy végső formája. Ahogy ugyanis az agy mérete növekszik, a kéreg egyes területei egyre távolabbra kerülnek egymástól, az őket összekötő, a fehérállományt alkotó kapcsolódások pedig nyúlni kényszerülnek. Ahhoz hogy ezek az összeköttetések funkcióképesek maradjanak, az agy külső felszíne helyenként betüremkedik, begyűrődik, hogy ezzel lerövidítse a távolságot egy-egy túlságosan távol kerülő régió között. A tekervények és barázdák tehát természetes következményei a nagy agyméretnek. Toro elmélete szerint az elülső, fokozottabb redőzöttség hátterében az állhat, hogy a hátsó régiók fejlődése korábban befejeződik, amikor az agy még kisebb méretű, így innentől az elől található részeknek kell igazodniuk (gyűrődniük) a már kialakult hátsó félhez.

Az agy redőzöttsége és az agyméret közti összefüggés nemcsak különböző fajok, de különböző egyedek között is kimutatható. A szakértők 300 kanadai tinédzser agyát vizsgálták meg, akiknek agytérfogata 800-1400 cm3 között változott. Ebben az esetben is úgy találták, hogy minél nagyobb az agy térfogata, annál jelentősebb a redőzöttség, vagyis az agykéreg felszíne nagyobb lesz annál, mint amit pusztán a koponya mérete indokolna. Az agy méretének ugrásszerű megnövése az emberi evolúció egyik legizgalmasabb folyamata. Ha Toro és kollégái jó irányban tapogatóznak, akkor ez a történés talán még fontosabb szerepet töltött be fejlődésünkben, mint korábban gondoltuk, hiszen elméletük szerint az agy térfogatának növekedése elegendő volt ahhoz, hogy alapvetően átszerveződjön annak működése is. Egyszerűen annak köszönhetően, hogy elődeink agya megnőtt, a frontális régiók egyre barázdáltabbakká váltak, vagyis megnőtt a kéreg felülete, így egyre kifinomultabb, specializáltabb feladatokat ellátni képes régiók különülhettek el.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

5. zodiac83
2013.03.01. 12:21
A 2500 négyzetcentiméter nem kevés egy kicsit? az 0,25 négyzetméter.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. szaszpista
2013.03.02. 12:21
valamit nagyon elszámoltál
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. VAjZY
2013.03.03. 03:15
És nem elég, hogy negyed négyzetméter kiterítve? Az agy nem tüdő.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. kiskoller zodia...
2013.03.03. 08:46
1 méter 100 centiméter.
1 négyzetméter 100x100=10.000 négyzetcentiméter.

Tehát 2.500 négyzetcentiméter = 2.500/10.000 = 0,25 négyzetméter.

Én nem látok hibát számolásban...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. nyerek01
2013.03.03. 10:24
#2
Inkább te, mert ha az agyra gömbként tekintenénk, akkor is ~616 négyzetcentiméter lenne a felülete, kb. 1400 köbcentiméter térfogattal számolva. Viszont tudjuk hogy a gömb rendelkezik a legkisebb felülettel adott térfogatot tekintve.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!