iPon Hírek

Akár élhető is lehet a legközelebbi ismert exobolygó

Dátum | 2017. 01. 03.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Amióta az Európai Déli Obszervatórium munkatársai idén nyáron bejelentették, hogy egy bolygót találtak a Proxima Centauri mellett, a legnagyobb kérdés az az új égitesttel kapcsolatban, hogy vajon milyen körülmények uralkodnak rajta. A Proxima b katalógusjelű bolygó ugyanis csillaga élhető zónájában kering, vagyis elviekben lehet folyékony víz a felszínén, ugyanakkor a Proxima Centaurihoz hasonló vörös törpék általában meglehetősen barátságtalan hírben állnak. Egy új kutatás szerint ennek ellenére akár élet lehet is a bolygón. A seattle-i BMSIS fizikusa, Dimitra Atri szimulációi ugyanis azt mutatják, hogy a Proxima b élhető lehet, feltéve persze, hogy bizonyos feltételek teljesülnek esetében. Atri szakterülete a kozmikus sugárzás biológiai rendszerekre kifejtett hatása, és a Proxima b esetében az annak csillagától származó kitörések hatásait modellezte.
A vörös törpékkel ugyanis az a fő probléma, hogy nagyon intenzív csillagtevékenységet folytatnak. Időnként annyi napfolt jelenik meg rajtuk, hogy amúgy sem túl jelentős fényük hónapokra 40 százalékkal csökken, máskor pedig nagyenergiájú kitöréseket produkálnak, amelyek során fényességük a megszokott duplájára is nőhet. A másik probléma, hogy a vörös törpék alacsony hőmérséklete miatt az ezek élhető zónájában keringő bolygó jó eséllyel annyira közel van a központ égitesthez, hogy kötött keringésű. Így csak az egyik oldala kapja meg az élethez szükséges energiát, miközben a másik örök sötétségbe és hidegbe burkolózik. Ezen tényezők közül pedig a szakértők véleménye szerint egyik sem kedvez az élet kialakulásának. Azt ugyanakkor senki sem tudja, hogy az említett körülmények együttesen milyen környezetet produkálnak a felszínen. Atri ezt próbálta kideríteni, amikor a Proxima b élhetősége kapcsán három körülményt figyelembe véve modellezte, hogy lehet-e esély ilyen szituációban az élet kialakulására. És úgy tűnik, hogy ha a bolygó légkörének sűrűsége és mágneses terének erőssége megfelelő, akkor akár az is elképzelhető, hogy élet van a bolygón. Az erős mágneses tér ugyanis semlegesítené a csillagkitöréseket, mielőtt azok kárt okoznának a felszínen, így a bolygó, feltéve, hogy légköre is kellően sűrű, a legnagyobb csillagviharban is élhető maradna. Ha viszont ez a két körülmény nem teljesül, nincs esély az általunk ismert élet kialakulására is fennmaradására, a bolygót ugyanis a múltban rendszeresen olyan csillagkitörések érték el, amelyek a Földön kihalási hullámokat indítottak volna be, hangsúlyozza Atri. És bár a Proxima Centauri jelenleg már meglehetősen kiegyensúlyozott működésű, a múltban, amikor a feltételezett életnek ki kellett alakulnia, ez biztosan nem volt igaz.
A vörös törpék kapcsán ugyanakkor van egy másik tényező is, amely viszont más csillagoknál alkalmasabbá teheti a körülöttük keringő bolygókat az életre. Ezek az égitestek ugyanis annyira lassan égetik el hidrogénkészleteiket, hogy a becslések szerint akár 10 billió évig is elélhetnek. (A csillagászok szerint a világegyetem keletkezése óta még egyetlen vörös törpe sem élte le teljes életét.) A hosszú idő pedig rengeteg lehetőséget jelent a csillag körüli bolygók számára, hogy azokon az élet kifejlődjön. Atri kutatása annak eldöntésére persze nem alkalmas, hogy élhető-e a hozzánk legközelebbi ismert exobolygó. De ha sikerül új információkat begyűjteni a Proxima b-ről, hamar kiderülhet, hogy van-e egyáltalán esély a felszínén az életre. A szakértők ezen a téren nagyon sokat várnak a rövidesen útjára induló James Webb űrtávcsőtől, amely minden bizonnyal sokat fogja vizsgálni a Proxima Centauri rendszerét.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

10. hcsa
2017.01.03. 11:08
"A másik probléma, hogy a vörös törpék alacsony hőmérséklete miatt az ezek élhető zónájában keringő bolygó jó eséllyel annyira közel van a központ égitesthez, hogy kötött keringésű. Így csak az egyik oldala kapja meg az élethez szükséges energiát, miközben a másik örök sötétségbe és hidegbe burkolózik."

Jools, ezt kifejtenéd bővebben? Ha normál bolygóról beszélünk, akkor forog a tengelye körül is, miközben a napja körül kering, tehát ugyanúgy kaphatna napfényt minden oldala.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Asagrim hcsa
2017.01.03. 11:19
A Hold is forog a saját tengelye körül, de mivel kötött keringésű, mindig ugyanazt az oldalát látjuk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2017.01.03. 11:30
Köszi, de ez nem sokat segített.
Mondjuk inkább nálam van a baj, nehéz elképzelni. Majd keresek vmi youtube videót erről.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Pogg hcsa
2017.01.03. 11:47
Pedig ennél jobb példát nem nagyon tudsz találni, általában a holdakkal (vagy konkrétan a Holddal) szokták magyarázni...
Esetleg ez segít?
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6t%C3%B6tt_kering%C3%A9s
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Szefmester hcsa
2017.01.03. 12:29
Képzeld úgy hogy a kötött keringésűek olyanok mintha egy zsinórral hozzákötnéd a csillaghoz. Ugyanaz az oldal, relatíve szabályos pálya. Nem olyan elnyújtott ellipszis mint a többié.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. hcsa
2017.01.03. 13:01
Ez mind rendben van, meg az is, hogy a Hold ugyanazon oldalát látjuk a Föld más-más pontjáról (merthogy a Föld gyorsabban forog), csak az nincs meg vizuálisan, hogyan működik mindez, úgy, hogy közben a Hold is forog a saját tengelye körül. De ezzel igazán együtt tudok élni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Asagrim hcsa
2017.01.03. 15:50
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2017.01.03. 16:40
Na ez az.
Nekem az jön le, hogy az első animáció a kötöttpályás. Csak még így sem tudom elképzelni, hogy közben meg forog a saját tengelye körül is.
Reménytelen eset vagyok, de mondom, együtt tudok élni vele...
De azért köszi a fáradozást!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Asagrim hcsa
2017.01.03. 18:40
A második képen látható nem forog a saját tengelye körül, az első igen. Direkt azért linkeltem ezt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. ChoSimba hcsa
2017.01.03. 18:40
Az első a kötött keringésű, nem kötött pályás. És ha megnézed, forog az a saját tengelye körül is. Egy kör megtétele közben pont egyet fordul körbe.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!