iPon Hírek

Aknakereső egerek

Dátum | 2012. 10. 17.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A New York-i Hunter Egyetem kutatói olyan genetikailag módosított egereket hoztak létre, amelyek rendkívül érzékeny szaglásuknak köszönhetően képesek lehetnek kiszimatolni a taposóaknák pontos helyét. A kutatók reményei szerint a MouSensor névre keresztelt egérfajta valamikor a nem túl távoli jövőben segíthet megszabadulni a múlt háborúinak ezen veszélyes hagyatékától.

Világszerte több mint hetven ország területén vannak taposóaknák telepítve, valamilyen korábbi fegyveres konfliktus eredményeként. Az ENSZ adatai szerint évente 15–20 ezer ember esik áldozatul az ilyen aknáknak. „Ezek a közösségek még hosszú idővel a harcok befejeződése után sem tudnak visszatérni normális életükhöz, mivel mindennapi tevékenységükre közvetlen hatással vannak a környezetükben található aknák” – mondja Charlotte D’Hulst, a kutatás vezetője.

Az ötlet maga nem teljesen új, egy tanzániai székhelyű belga szervezet, az Apopo többek közt betegségek és taposóaknák kiszagolására idomít be gambiai óriáspatkányokat. A HeroRats nevű program két patkánya egy emberi irányító segítségével kevesebb, mint két óra alatt képes felderíteni egy 300 négyzetméteres területet. Ugyanez két embernek nagyjából két napig tartana. A rendszer egyik hátránya, hogy a rágcsálókat kilenc hónapos intenzív „kiképzésnek” kell alávetni, mire alkalmasak lesznek a feladatra.


D’Hulst innen vette tehát az ötletet, és az volt a célja, hogy továbbfejlessze az Apopo koncepcióját: a taposóaknákban használt robbanószer, a TNT (trinitro-toluol) jellegzetes szagára érzékeny egereket kívánt létrehozni.

A szakértők nemrégiben azonosítottak egy olyan receptort az egerek szaglószervében, amelyet specifikusan a DNT (dinitro-toluol) nevű, TNT-vel rokon vegyszer szaga aktivál. D’Hulst úgy módosította az egerek génjeit, hogy azokban sokkal nagyobb számú DNT-receptor fejlődjön ki, mint az a normális szaglószervre jellemző.

Egy módosítatlan egér szaglóhámjában nagyjából 10 millió neuron található, és ezek közül egy-egy jellegzetes illatra átlagosan 4000 idegsejt specializálódik. A „szimategerek” orrában 10 ezer és egymillió között van azon receptorok száma, amelyek a DNT-t észlelik, így a rágcsálók hétköznapi fajtársaiknál akár ötszázszor érzékenyebbek is lehetnek erre a konkrét szagra.

Az egereket egyelőre terepen még nem tesztelték, és pontosan azon protokollokat sem dolgozták ki, hogyan fog zajlani az aknák keresése a MouSensor-ok segítségével. D’Hulst szerint az egerek extrém érzékenysége a robbanóanyag szagára egyben azt is jelenti, hogy a rágcsálók jól észlelhetően megváltoztatják viselkedésüket, ha taposóakna közelébe kerülnek. A rengeteg receptor egyidejű aktiválódása ráadásul várhatóan valamiféle rohamot vált majd ki az egerekben, amely egy beültetett érzékelő segítségével észlelhető lesz.


Az egerek bőre alá vezeték nélküli jeladókat telepítenének, amely jelezné, ha az állat viselkedése hirtelen megváltozik. Ha megvan a taposóakna pontos helye, egy bombaszakértő odamenne, és hatástalanítaná azt. Az egerekre kis tömegük miatt az aknák semmiféle veszélyt nem jelentenének.

Ben Lark, a Nemzetközi Vöröskereszt munkatársa azon a véleményen van, hogy csodát azért ne várjunk az új módszertől. Az egerekhez hasonló bioszenzorok alkalmazása mindig csak egy módja lesz a taposóaknák felderítésének a sok közül, amely ráadásul csak bizonyos körülmények között működőképes. A manuális felderítés, a műszeres vizsgálat és az állatokat alkalmazó bioszenzoros megoldások csak egymást kiegészítve működőképesek.

A másik probléma Lark szerint, hogy D’Hulst egerei annyira érzékenyek a robbanóanyag jelenlétére, hogy egy nagy mennyiségű robbanószert tartalmazó aknamező valószínűleg teljesen összezavarná őket.

D’Hulst reméli, hogy öt éven belül megkezdődhet a szimategerek terepi tesztelése, és bebizonyosodik, hogy a metódus használható a taposóaknák felderítésére. Addig pedig nem áll meg a robbanószereknél, hanem az Apopo példáját követve betegségek felderítésére alkalmas egereket igyekszik létrehozni. A tuberkulózist okozó baktérium például olyan anyagokat termel, amelyek jellegzetes szaguk révén kimutathatók a fertőzött egyén nyálából. 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

12. Humbuk
2012.10.17. 14:14
ennyi erővel ha már istent akarunk játszani, miért nem keresztezzük a disznót meg a patkányt, és azt küldjük rá az aknamezőre?? Annak már súlya is lenne hozzá...

Elképesztő! Egyre több cikk jelenik meg ezekről a próbálkozásokról (génsebészet, génmanipuláció) szerintem hagyni kéne a dolgokat úgy, ahogyan azt a természet "megteremtette". Kíváncsi vagyok, hogy milyen szörnyeket tenyészthetnek fű alatt a titkos laborokban.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. btomi1980
2012.10.17. 14:38
Igazad van! Téged nem kell keresztezni semmivel, mehetsz az aknamezőre! Olvass utána, hogy évente, hogy ezer ember lesz nyomorék, mert a háborúból visszamaradt akna alatta robban fel!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. axe
2012.10.17. 15:10
btomi1980 - akik okozták maguknak azok szenvednek miatta (ember) és a gén változtatásaira és kisérletezésére is mi fogunk ráb***ni...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. qwertzzui
2012.10.17. 15:59
Humbuk és Axe: +1! Lassan elérjük az umbrella corp. terveit
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Qouzey
2012.10.17. 16:00
A kínaiaknál volt már zöld disznó is, meg világító hal. Lassan nem csodálkoznak ha valami katasztrófa is történne...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. mikej95
2012.10.17. 16:30
Humbuk: A patkánymajom sokkal jobb ötlet, gondolj bele: megkeresi és kiássa az aknát, hogy újra el lehessen helyezni!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2012.10.17. 18:17
Jellemző, hogy egy 16. századi gondolkudású idiótáé az első hsz...

Mikor pusztulnak már ki "az istent játszani" kreténséget szajkózó barmok?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2012.10.17. 18:17
Mi? Piros disznó? Rettegek...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2012.10.17. 18:23
Jó ötlet. Behajtani az ilyeneket. Az aknák is eltűnnének és az átlag intellektus is megugrana.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. agyturbini...
2012.10.17. 23:05
Ez a Humbuk gyerek meg nem hallot a nemesitesrol es a hibrid fajokrol amiket a papok kiserleteztek ki...Fujjjjjjjjjjjjj egyhaz, istent akartok jatszani!!!!!!!!!!!!!!! Mondva a nagy vallasosaggal betakarozva.
Hogy milyen elkeseritoen alacsony egyes emberek inteligenciaja az mar szanalmas
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. nextman
2012.10.24. 11:31
Akkor pusztulnak ki, amikor igazuk lesz, es a disznopatkany mutansok kirtanak minket
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. atti2010
2012.10.24. 11:45
Szerintem a lombikban tenyészthető szervek is ebbe a kategóriába tartoznak mégis jó vele kísérletezni mert ha sikerül rengeteg emberen segít, vagy ha sikerül kiiktatni a génekből a cukorbetegségre, szívbetegségre stb, való hajlamot az is nagy segítség lenne, nem kell összekavarni az emberi klónozással, a másik hogy mikor 4 állatból a 2 legjobbikat pároztatja valaki az is génmanipuláció csak a lombikba ez sokkal gyorsabban megy, ha beoltanak egy körtefát az is génmanipuláció mágiára minden gazdával és kertésszel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!