iPon Hírek

Alakul a SpaceX újrafelhasználható rakétája

Dátum | 2014. 04. 23.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Fontos lépést tett az űrutazás olcsóbbá tételé érdekében a SpaceX, mivel pénteken sikeres kontrollált leszállást hajtottak végre a Dragon teherűrhajót a Nemzetközi Űrállomásra segítő hordozórakéta első fokozatával. Dragon mostani útján immár ötödik alkalommal szállít utánpótlást az ISS fedélzetére. A küldetés eredetileg előző hónapra volt ütemezve, a startot azonban először múlt hétfőre, majd a felmerülő technikai problémák miatt péntekre kellett halasztani. A kilövés végül zökkenők nélkül zajlott, és a Dragon vasárnap sikeresen dokkolt az űrállomáson. A misszió legnagyobb érdekessége azonban immár nem az volt, hogy egy pár év alatt a semmiből felépített magáncég ismét sikerrel vette az akadályokat, hanem hogy most először tesztelték egy éles küldetés során sikeresen a Falcon−9 rakéta újrafelhasználható első fokozatát. A hagyományos hordozórakéták üzemanyaguk elfogytával visszahullnak a légkörbe, és sebességük általában akkora, hogy maradéktalanul el is égnek, mielőtt elérnék a felszínt. Ez azt jelenti, hogy minden egyes kilövéshez egy vadonatúj rakétát kell építeni, ami jelentős részét teszi ki a küldetések költségeinek. Egy hagyományos start így akár 200 millió dollárba is belekerülhet. A SpaceX már eddig is sokat csökkentett az összegen, jelenleg már a kilövésenkénti 100 millió dollár alatt tartanak, az újrafelhasználható, tehát az űrbe juttatandó teherről való leválás után irányított leszállásra képes rakéták debütálásával azonban még olcsóbbá válhatnak a hasonló missziók. A cég mérnökei az elmúlt két év során több, egyre magasabb „tesztugrással” tökéletesítették a vertikális landolásra alkalmas rendszert. A kezdeti próbálkozásokat a Grasshopper nevű tesztjármű különböző verzióival hajtották végre, amelyet a hordozórakéta kilenc hajtóművével szemben először mindössze egy darab emelt a magasba. A tesztek során aztán maga a jármű is egyre összetettebbé vált, és egy héttel ezelőtt sor került az első olyan vertikális fel- és leszállásra is, amelyet már egy, a Falcon−9 első fokozatával gyakorlatilag egyező kialakítású konstrukcióval hajtottak végre.
Ahogy a fejlesztés zajlik, egyre több elemet építenek bele a küldetések során ténylegesen használt rakétákba is. Az első éles tesztre a tavaly szeptemberi ISS-küldetés folyamán került sor. A Falcon−9 első fokozatának hajtóművei közül a leválást követően három újra működésbe lépett, hogy lelassítsa az ereszkedést. A dolog ezen része sikeresen le is zajlott, a rakéta azonban a rá ható aerodinamikai hatások nyomán egyre vadabb pörgésbe kezdett, így az a hajtómű, amelynek közvetlenül a víz fölött kellett volna beindulnia és tovább enyhítenie a becsapódás erejét, nem tudott működésbe lépni. Az óceánba zuhant darabokat a szakértők ezúttal ugyan nem tudták összegyűjteni, az ereszkedés során viszont rendkívül fontos adatokat szereztek be a későbbi fejlesztésekhez. A mostani kilövés során a rakétát már a tesztjárműveken látható, kinyitható lábakkal is felszerelték, és az volt a terv, hogy a fokozat leválását követően egy teljes mértékben irányított leszállást igyekeznek demonstrálni az óceán felszíne fölött. A második fokozatra szerelt kamera felvételein kiválóan követhető a start menete, és az is, ahogy az első fokozat 80 kilométeres magasságban hajtóműveit lekapcsolva leválik. A második fokozat egyetlen Merlin-hajtóműve ezt követően tovább segítette útján a Dragon űrhajót, míg az elérte tervezett pályáját.
Ami az első fokozatot illeti, a befutó adatok megerősítették, hogy a kilenc hajtómű közül három rövidesen újra aktiválódott, és a tízszeres hangsebességgel haladó jármű sebességét tizedére csökkentette a légkörben. A rakéta 8 kilométeres magasságba járt, amikor a földi irányítók elvesztették vele a kapcsolatot, az adatok alapján azonban ezúttal végig stabil maradt a jármű. Ez vélhetően nagy részben annak köszönhető, hogy a landoló lábak nagy tömege miatt erősebb hajtóművekkel szerelték fel a Falcon−9-et, amely így összességében stabilabbá is vált elődjénél. Az ereszkedést nyomon követő repülőgép adataiból aztán az is kiderült, hogyan zajlott az óceáni felszín elérése. Az információk alapján a Falcon−9 első fokozata valóban egy lágy csobbanással érte el felszínt, hiszen a fedélzeti rendszerek a víz alá merülést követően további 8 másodpercig sugározták adataikat. A fokozat kiemelésére tett kísérletek eddig nem jártak sikerrel, ugyanakkor ehhez a tesztelés jelenlegi szakaszában nem is fűztek túl sok reményt a SpaceX mérnökei. A következő időszakban további kontrollált víz fölötti leszállások következnek. Újabb jelentős mérföldkő lenne, ha egy rakétát ténylegesen sikerülne kiemelni a vízből, és újra felhasználni azt. A szakértők szerint erre egy éven belül sor kerülhet. Elon Musk, a cég alapítója ugyanakkor hozzátette, hogy az újra felhasználást úgy igyekeznek megoldani, hogy az is gazdaságos legyen. Semmi értelme ugyanis az egésznek, ha az alkatrészek nagy részét le kell cserélni, hogy újra röpképes legyen a fokozat. Az ideális tehát az lenne, ha a kiemelést követően gyakorlatilag csak az üzemanyag pótlásáról kellene gondoskodni, és már indulhatna is a következő menet. Ehhez azonban még rengeteg munkára lesz szükség.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. mikej95
2014.04.23. 17:53
Addig faragnak a költségekből, míg végül csak egy létra vezet az, amihez hozzá van gumipókozva az úrállomás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. peti198706...
2014.04.24. 03:46
A Guliverkli.. xĐ s ezt 50évvel ezelőtt nem is működött volna
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!