iPon Hírek

Állatokban már működnek a laborban növesztett vesék

Dátum | 2015. 09. 25.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy japán kutatócsoport olyan veséket növesztett, amelyek állatokba beültetve teljesen működőképesnek bizonyultak. Veséket növeszteni a legbonyolultabb feladatok egyike, a szervek ugyanis nagyon összetett belső struktúrával rendelkeznek. A mostani kutatás résztvevői addig már korábban is eljutottak, hogy az őssejtekből létrehozott vesékben vizelet termelődjön, ennek ürítésével azonban problémák adódtak. Ezt a gondot azonban mostanra sikerült megoldani, így a sertésekbe és patkányokba beültetett szervek úgy működnek, mint az igaziak. Bár arra még biztosan éveket kell várni, hogy embereken is tesztelhető legyen a laborban növesztett vese, a kísérletek végső célja az lenne, hogy egy napon a veseátültetésre szorulók számára saját őssejtjeikből hozzák létre a szerveket. A japán szakértők módszere abban különbözik a korábbi szervnövesztési próbálkozásoktól, hogy a kutatók a veséken kívül a vizelet elvezetéséhez szükséges csőhálózatot, és egy vizelettároló hólyagot is létrehoztak az őssejtekből. A növekvő szerveket aztán patkányok testében hagyták fejlődni. Amikor a szervek teljesen kifejlődtek, azokat beültették a kísérleti állatokba, majd rákapcsolták ezeket az alanyok kiválasztó rendszerére. Az összeállítás teljesen működőképesnek bizonyult, a beültetett vesékben termelődő vizelet a beültetett hólyagba, majd onnan az állat saját húgyhólyagjába áramlott. Az állatok nyolc hét elteltével is teljesen panaszmentesnek bizonyultak. A szakértők később sertéseken is megismételték a kísérletet, és ebben az esetben is sikerrel jártak.
Az emberi vesék érhálózata (angiogram)
„Nagyon fontos lépés történt előre. A módszerek jónak tűnnek, és az állatkísérletek adatai is bíztatóak” ‒ mondja Chris Mason, a University College London őssejtszakértője. A kutató ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy mindez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a módszer emberekben is működni fog. A jelenlegi megoldás még meglehetősen mechanisztikus, ahhoz azonban mindenképp közelebb viheti a kutatókat, hogy megértsék, hogyan működik a vizeletelvezető rendszer. Az egyik dolog, ami hátráltathatja az emberi kipróbálást, a szervnövesztés mostani módja. Korábbi kutatások igazolták ugyanis, hogy lehetséges genetikailag módosított, az adott szervvel nem rendelkező egerekbe patkány őssejteket injekciózni, és ilyenkor az állatok a patkány sejtjeiből hozzák létre a hiányzó szervet. Az egyetlen probléma a dologgal, hogy ha megvárják, amíg teljesen kifejlődik az új szerv, annak szövetei patkányszövetek lesznek ugyan, a beléje futó véredények viszont egérsejtekből állnak. Ha tehát a kívánt emberi szerveket például sertésembriókban akarnák inkubálni a szakértők, azokat még azelőtt el kell távolítani, hogy bekapcsolódnának a sertés vérkeringésébe, és átültetni az emberi páciensbe, nehogy később az idegen szövet miatt kilökődjenek. Ezek a szervek viszont még nem lesznek működőképesek, vagyis átmenetileg valamilyen helyettesítő megoldást kell kitalálni feladataik ellátására.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. Renhoek
2015.09.25. 20:16
Ez egy óriási lépés a növesztett szervek korszaka felé...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!