iPon Hírek

Áttörés a Hodgkin-limfóma kezelésében

Dátum | 2014. 12. 12.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Minden korábbinál eredményesebb immunoterápiás kezelést dolgoztak ki a Dana Farber Rákkutató Intézet munkatársai a Hodgkin-limfóma ellen. A terápia a betegek 87 százalékát tünetmentessé tette, ami azért is figyelemre méltó, mert a klinikai teszten résztvevők a betegség különösen ellenálló formájával rendelkeztek, amely ellen eddig minden másfajta kezelés hatástalannak bizonyult. Az immunoterápiás megoldások lényege az immunrendszer különböző eszközökkel történő „felturbózása”, hogy a szervezet így saját maga tudja felvenni a harcot a daganatos sejtek terjedése ellen. Míg a rák más fajtái esetében eddig használt immunoterápiás próbálkozások csak a betegek egy részében bizonyultak kellően hatásosnak, a mostani kísérlet során az új módszer majdnem minden páciens esetében jelentős javulást hozott. Ahogy Margaret Shipp, a kutatás egyik résztvevője elmondta, az eredmények nagyon jelentősnek tekinthetők annak fényében, hogy olyan betegekről van szó, akik gyakorlatilag minden más kezelési módszert kipróbáltak (többek közt az őssejtbeültetést is), mégsem javult állapotuk. A kísérlet során használt nivolumab nevű hatóanyaggal kezeltek többsége viszont egy évvel az immunoterápiát követően is tünetmentes maradt.
A Hodgkin-limfóma a fehérvérsejtek betegsége, így hamar elterjed a vér- és a nyirokrendszerben, és könnyen eljuthat más szervekhez is, ahol áttéteket okozhat. Bár az összes korosztályt tekintve nem tartozik a leggyakoribb daganatos megbetegedések közé, a gyermekek és a fiatal felnőttek körében ez az egyik legsűrűbben előforduló ráktípus. A legtöbb esetben a jelenleg alkalmazott módszerekkel hatásosan kezelhető a kór, ugyanakkor a páciensek negyede előbb-utóbb visszaesik. A klinikai tesztek első fázisában 23 beteg részesült az újfajta kezelésben, vagyis hetente kétszer nivolumabot adagoltak szervezetükbe. A hatóanyag egy antitest, amely a T sejtek felszínén található egyik fehérjét (PD−1) blokkolja. Az immunvédelemben kulcsszerepet játszó sejtek normális esetben megtámadják az idegen vagy betegnek ítélt sejteket, a Hodgkin-limfómás betegekben azonban a PD−1 receptorok a daganatos sejtek felszínén található PD−L1 és PD−L2 fehérjékhez kapcsolódnak, aminek hatására a T sejtek gyakorlatilag megbénulnak. A PD−1 előre történő blokkolása révén viszont ez nem történhet meg, így az immunválasz tovább folytatódhat a daganatos sejtek ellen. A kezelés tehát nem a rákos sejteket, hanem az immunsejteket veszi célba, és biztosítja, hogy azok működése ne álljon le a daganatos sejtek közelében. A teszt résztvevői közül 20 fő esetében hozott javulást a kezelés. Négyük szervezetében teljesen felszámolódtak a rákos sejtek, 16 páciensben pedig a daganatok eredeti méretük kevesebb mint felére zsugorodtak össze. A kezelésre reagálók hat hónap, illetve egy év elteltével is jó állapotban voltak, és nem mutatták a visszaesés jeleit. Az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerellenőrzési hatósága (FDA) az eredmények ismeretében gyorsított eljárásban kezdett bele a nivolumab engedélyeztetésébe. Már jelenleg is folyik a klinikai tesztek második fázisa, amelynek során a korábbinál több, nemcsak amerikai páciensen próbálják ki a terápiát.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

5. Narval
2014.12.13. 10:43
Ügyes
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Tommy7
2014.12.13. 17:08
Nahát micsoda lépés, bár még mindig nem arra mennek amerre kéne, de jó megközelítés + ami miatt lebukott ez az egész, hogy az FDA nagyon supportolja a dolgot. Továbbra is a szokásos megoldásokat kell használni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Renhoek Tommy...
2014.12.13. 18:36
Miért szerinted merre kéne menni Mr. Onkológus professzor?

Ez egy igen előremutató megközelítés, sőt feltehetőleg a jövő terápiáiban is szerepet fog kapni az immunrendszer. Sajnos minden daganat rettentően heterogén, mert az osztódások során új mutációk és ezzel sejtvonalak alakulnak ki, amik a célzott terápiákra már rezisztensek. (Főleg ha szelektálódnak a kezelés során) Sajnos emiatt nagyon nehezen jósolható meg, hogy egy adott tumor mire reagál jól, mert térképszerűen kéne megszekvenálni a teljes tumort, hogy tudjunk minden mutációról. Ráadásul mindezt időben, hiszen bármikor kialakulhat újabb sejtvonal - ezt már csak in vitro lehet megtenni.

Tehát pont hogy szükség van ilyen univerzálisabb megoldásokra, mint amiről a cikk szól. Remélem minél előbb elérhető lesz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Shadowguar...
2014.12.13. 18:49
Én azért megvárnám a klinikai tesztek második körét. Azért a 23 tesztalany nem nevezhető éppen helytálló mintának. Plusz jó lenne tudni lesz-e ennek valami hosszútávú hatása, de az még hosszú idő.
Persze drukkolok és reméljük a legjobbakat, de azért ez még messze van a gyógymódtól (Ráadásul ez csak egyetlen rákfajta)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Renhoek Shado...
2014.12.13. 19:32
Ez már túl van ugye a preclinical-on, ami eléggé átfogó patkányon pl.
Amire embernek (betegnek/egészségesnek) adják Phase I-II-III-on, már nagyon sok vizsgálatot elvégeztek rajta. (ez is a gyógyszerkutatás rákfenéje manapság, túlságosan biztosra mennek és nagyon nehéz elvinni valamit Phase III-ig. + milliárd dolláros költségek a gyógyszergyárnak)

Most készítik elő a Phase II-őt, úgyhogy mire gyógyszer lesz belőle az sok idő. Azért ilyen rákgyógyszereknél nem olyan szigorúak pl adverse effect tekintetében, mert ugye ezeknek a betegségeknél a halálozás aránya nagyon magas.

Általános gyógymód nem is lesz a rákra, az elkövetkezendő évtizedekre, mivel nem egy betegség, hanem számtalan egyidejű rengellenesség összessége. Főleg a masszív tumortömegek esetében ezek a módszerek nehezen működnek, mert a tumor belsejét nehéz elérni. A tumorőssejtek ellen viszont hatásos lehet, ami gyakorlatilag a metasztázisokat adja - és a halálesetek 90%-ért felelős. Ha ezeket sikerül levadászni immunológia módszerekkel, akkor nyerhetünk és a betegség karbantartható lesz, mint a cukorbetegség vagy AIDS.

... de ehhez egy teljesen új génszekvenálási apparátus kellene az egészségügybe.Nem csak hogy egy típusban/emberben de egy tumorban is nagyon eltérő sejtvonalak lehetnek, és ha megkapja az invazív, metasztázist adó mutációt, akkor arra kellene specializálni a vadászatot. Ehhez tudni kell milyen mutációkat tartalmaz és milyen fehérjéket expresszál, így lehetne megtalálni a vérben valahogy. Viszont így meg meg kell szekvenálni a sejteket, vékonytű biopszia stb... ami megint csak invazív és akár ez is kiválthat leszakadó sejteket stb... Gyakorlatilag a rákot úgy kell elképzelni mint egy félkarú rabló, eleve mire eljut egy sejt idáig sok tényezőnek kell összeállnia véletlenszerűen (vagy külső faktorokkal dohányzással, vegyszerekkel, sugárzással elősegíteni) és ezt követően minden osztódáskor meghúzza a félkarú rablót, ami kiadhat egy halálos kombinációt. Szerencsejáték megy sejtszinten adott valószínűségekkel.

Gyakorlatban az általános immunológiai módszerek sok évtizeden belül lehetnek reálisak...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!