iPon Hírek

Az adatközpontok a fejlődő országokba költözhetnek

Dátum | 2011. 03. 01.
Szerző | napi.hu
Csoport | IT VILÁG

- Az előadásában úgy fogalmazott: ideje, hogy az energiafelhasználás hatékonyságának (PUE) mérése helyett az adatközpontok hatékonyságát (DCUE) mérjük. Miért van erre szükség? - Egyre többen ismerik fel, hogy az adatközpontok nem tekinthetők pusztán fizikai infrastruktúrának vagy kizárólag it-hálózatnak: a központok e kettő kombinációját jelentik. Éppen ezért ha az adatközpontok hatékonyságának méréséről beszélünk, nem lehet szó csupán az egyik szempontról. Az APC by Schneider Electric fejlett UPS-ekkel és hűtési megoldásokkal rendelkezik, de az adatközpont kihasználásának hatékonysága nem szűkíthető csupán ezek fogyasztási mutatóira. A legfontosabb szempont a skálázhatóság: az adatközpont hatékonysága a megfelelő méretezésen múlik. Adatközpontokat azért építünk, hogy gondoskodjunk egy vállalat it-rendszeréről, ez áll a szemlélet középpontjában. Bármi, amit az informatikai rendszer köré építünk, ezt a célt szolgálja, az adatközpont hatékonysága pedig legjobban a rendszer egészét vizsgálva mérhető. A PUE a teljes képnek csupán egy részét, az energetikai szempontot mutatja, de az it-rendszer kihasználtságára vonatkozóan már nem szolgáltat adatokat. A DCUE (az adatközpont kihasználtságának hatékonysága) már it-szempontból is megmutatja, hogy megfelelően méretezett-e a központ informatikai rendszere.

- Az APC-t néhány éve felvásárolta a Schneider Electric. Milyen piaci és technológiai előnyei voltak az egyesülésnek? - A felvásárláskor a Schneider Electric - hatalmas szervezetként, valódi csúcstechnológiával felszerelkezve - elkötelezett volt az energiahatékonyság iránt, az APC pedig az adatközponti hatékonysággal foglalkozott nagyon magas szinten. Tekintettel arra, hogy az adatközpontok a legnagyobb energiafelhasználók közé tartoznak, a Schneider számára nyilvánvaló volt, hogy milyen potenciál rejlik a közös megoldásokban, abban, ha a két cég együtt szállítja a teljes körű megoldásokat. Arról nem is beszélve, hogy több beszállítóval dolgozva a hatékonyságért sem lehet teljeskörűen felelősséget vállalni. De ez csak az egyik szempont, a másik oldalon a nagy adatközpontok üzemeltetői már egy teljes épületre, komplexumra vetítve várják el a hatékonyságot, nem csupán a központon belül kívánják mérni az energiahatékonyságot. Ezen a ponton komoly előnyei származtak az APC-nek a Schneiderrel való egyesülésből, a két cég technológiájának integrációja pedig azóta is számtalan alkalommal bizonyított a piacon.

- A konkurensek felé milyen üzenete volt ennek a lépésnek? - Jó ideje már konszolidáció zajlik az adatközponti piacon, néhány éven belül nagyjából fél tucat nagy szereplő épít majd központokat, a portfóliójukban pedig meg fognak jelenni az infrastruktúra-szolgáltatásokkal kiegészülő it-megoldások. Mindez olyan piaci konvergenciát jelent, amelyben az organikus növekedés és az akvizíciók mellett a mozaikból ma még hiányzó kockák (szolgáltatások) is megjelennek majd.

- A kiotói egyezmény miatt a nyugati országokban egyre nehezebb adatközpontot létesíteni: ez jelenthet versenyelőnyt például a közép-kelet-európai régió számára? - Igen, az előny egyértelmű, de emellett az olcsó munkaerő és az alacsony ingatlanbérleti díjak is számításba jönnek. Végső soron a hatékonyságot a költségszint alakulásán mérjük. Az már csak egy bónusz, hogy eközben a "bolygót is megmentjük". Ugyanakkor azt is gondolom, hogy a fejlődő piacok egyikének sem kell megküzdenie az "örökségével": a technológiai fejlődésben nagyobb ugrásra képesek ezek az országok, mint a nyugati piacok, ahol az adatközponti szereplők már nem léphetik át egykönnyen a technológia evolúciós lépcsőfokait. A gyors fejlődéshez olyan környezetet kell teremteni, ahol az informatikát már a közművek közé sorolják. Ma már a piac világméretű, az adatközpontokat pedig ott fogják felépíteni, ahol a leggazdaságosabb, a figyelem egyre inkább a fejlődő piacok felé fordul.

- A virtualizáció, a számítási felhő új fejezetet nyitott az adatközpontok életében. Segíti mindez a kiszervezési hajlandóságot? - Ez egy gyakran felmerülő kérdés. Nemrégiben a Közel-Keleten kértek tőlem tanácsot egy kiszervezéssel kapcsolatban. Miután minden költségelemet számításba vettek, és nem látszott érdemi eltérés a saját üzemeltetés és a kiszervezés költségei között, az ügyfél a saját üzemeltetés mellett foglalt állást az ellenőrzés megtartása miatt. Le kell számolni bizonyos előítéletekkel, hiszen a kiszervezés gyakorta nagyobb kontrollt biztosít, mint a házon belüli megoldás. A hoszting-cégeknél az adatbiztonság sokkal magasabb szintű, mint saját üzemeltetés esetén. Véleményem szerint minden út a számítási felhő (utility computing) irányába vezet, és ha választani lehet, akkor személy szerint kiszervezek és elmegyek nyugodtan golfozni.

- Mit nevezhetünk ma az UPS-ek szent Gráljának? Mi okozza a legtöbb fejtörést a fejlesztőknek? - A szünetmentes tápegységek hatékonysága nagyjából elérte a csúcsot, a költséghatékonyság leginkább már csak azzal növelhető, ha kevesebb egységet használunk. A jövőben komoly fejlődés csak a töltési technológiákban várható, itt van lehetőség arra, hogy új megoldások jelenjenek meg. Az UPS-ekre, illetve a hűtésre is igaz, amit már említettem: a hatékonyság elsődleges eszköze a megfelelő méretezés. Ami számomra sokkal inkább a szent Grált jelenti, az az átfogó, egységes adatközponti üzemeltetés szemlélete, ami szerves egységként kezeli a hálózati és az it-infrastruktúrát is.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!