iPon Hírek

Az ALICE lehet a világ legpontosabb stoppere

Dátum | 2012. 11. 13.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A CERN-ben folyó nehézion-ütköztetések segítségével rövidesen minden eddiginél rövidebb fényimpulzusokat lehet majd létrehozni. Ezek a felvillanások olyan rövidek lesznek, hogy pontos hosszuk a legfejlettebb jelenlegi technológiákkal sem mérhető. A Bécsi Műszaki Egyetem szakértői nemrégiben felvázoltak egy tervet a világ legpontosabb stopperórájának létrehozására, amelyhez egy a CERN-ben 2018-ban üzembe helyezendő új detektort használnának.

A nagyon rövid ideig tartó események hosszát gyakran mérik ultrarövid lézerimpulzusok segítségével. A jelenlegi legrövidebb idejű lézerimpulzus néhány attoszekundum (10^-18 másodperc) hosszúságú, ez azonban rövidesen megváltozhat. A részecskegyorsítókban egymással ütköztetett atommagok segítségével ennek az időtartamnak a milliomod részét kitevő impulzusok is előállíthatók, mondta el Andreas Ipp az egyetem kutatója.

A CERN ALICE nevű kísérletében közel fénysebességű ólom atommagokat ütköztetnek. A magok találkozása során keletkező törmelék az ütközés erejének eredményeként az újonnan keletkező részecskékkel együtt szétspriccel. Az így keletkező, kvark-gluon plazmának, avagy az őslevesnek nevezett anyag olyan forró, hogy a protonok és a neutronok is megolvadnak benne. Építőelemeik, a kvarkok és a gluonok mindenféle korábbi kötődést levetve szabadon mozognak a plazmában. A plazmaállapot rendkívül rövid ideig, mindössze néhány yoktoszekundumig (10^-24 másodperc) áll fenn.


A részecskegyorsítókban létrehozott kvark-gluon plazma rövidke létezése során fényimpulzusokat bocsát ki magából, melyek értékes adatokkal szolgálnak az anyag milyenségére nézve. Ezek a felvillanások azonban annyira rövid ideig tartanak, hogy hagyományos mérési módszerekkel lehetetlen megkísérelni vizsgálatukat. „Ezért használjuk az eredetileg csillagászati mérésekre kifejlesztett Hanbury Brown‒Twiss-effektust” ‒ mondja Ipp. Ennek során két különböző fénydetektorral vizsgálják egy távoli csillag fényét, és a beérkező fotonpárok közti korrelációból állapítják meg az égitest átmérőjét. A módszer nemcsak térbeli távolságok, de időintervallumok mérésére is alkalmas lehet a bécsi kutatók számítógépes szimulációi szerint. Ehhez nem is lenne szükség újabb detektorokra, hanem megoldható lenne azon kaloriméter segítségével, amelyet 2018-ban állítanak üzembe a CERN kutatói, tette hozzá Ipp. Ilyen módon az ALICE-kísérlet a világ legpontosabb stopperórájaként is alkalmazható lehet.

A kvark-gluon plazma fizikájával kapcsolatban rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Elképesztően alacsony viszkozitású anyagról van szó, amely minden ismert folyadéknál hígabb, és számos egyéb különleges tulajdonsággal rendelkezik. A kisugárzott fényimpulzusok roppant értékes új információkkal szolgálhatnak az ősleves közelebbi megismeréséhez.
 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. DogTheDog
2012.11.13. 20:19
Szeretnem azt mondani,hogy megertettem amit a cikkben olvastam,de akkor hazudnák
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. energon
2012.11.13. 21:35
"hazudnék"
tök jó amúgy..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Krigg
2012.11.14. 13:08
Azok, akiket nem sokkol, amikor először találkoznak a kvantummechanikával, valószínűleg nem értették meg. - Niels Bohr
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. mikej95
2012.11.14. 15:45
Az a baj, hogy kvantum szinten nem lehet úgy gondolkozni, mint a makrovilágban, (részecske, hullám természet egy időben) mert előkerülnek a zombimacskák.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!