iPon Hírek

Az apró és gyors állatok számára lassabban telik az idő

Dátum | 2014. 07. 16.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Közismert tény, hogy egy „kutyaév” hét emberi évnek felel meg, ha arról van szó, hogy mennyi idős lenne emberi életkorban az állat. De vajon mi a helyzet a kutya szemszögéből? Valóban hét évnek érzik egyetlen életévüket? Elképzelhető, hogy van némi alapja ennek a feltevésnek, hiszen a bizonyítékok arra utalnak, hogy a különböző fajok valóban eltérő sebességűnek érzik a telő időt. Az Animal Behaviour című folyóiratban nemrég megjelent egy tanulmány, amelyből az is kiderül, hogy milyen mértékűek ezek az eltérések. Az idő érzékelése elsősorban attól függ, hogy az adott élőlény idegrendszere milyen gyorsasággal dolgozza fel az érzékszervek által felfogott információkat. Ennek tesztelése érdekében a dublini Trinity College kutatói különböző frekvencián villogó fényeket mutattak az állatoknak. Ha fényvillanások kellő gyakorisággal követik egymást, a tesztalany megszakítatlan, folyamatos fényként érzékeli azokat, és az állat viselkedésén, illetve agyműködésének vizsgálata alapján kimutatható, hogy mely frekvencián következik be ez az esemény. A szakértők elmondása szerint a magasabb frekvenciák esetén is villogó fényeket érzékelő állatok nagyobb felbontásban észlelik az időt, vagyis a mozdulatok és történések kisebb időegységekre bontódnak fel számukra, így effektíve lassabbnak tűnnek, mint az azonos frekvencia mellett már folyamatos fényt észlelő élőlények számára.
A szakértők saját kísérleteik mellett korábbi kutatások eredményeit is felhasználták, így összesen 34 gerinces faj vizuális adatfeldolgozási sebességét hasonlították össze, hüllőket, madarakat, halakat és emlősöket is bevonva a kutatásba. Hipotézisük az volt, hogy azon állatok feldolgozási sebessége lesz a leggyorsabb, amelyeknek mindennapjaik során szükségük van arra, hogy az akciófilmek lassított képkockáin látottakhoz hasonlóan kitérjenek a golyók vagy más veszélyek útjából. Az eredmények alapján kiderült, hogy a vizuális információ feldolgozásának sebessége két dologgal hozható kapcsolatba: a testtömeggel és a metabolizmus ütemével. Azon állatok észlelik a legnagyobb felbontásban, vagyis a leglassabbnak az idő múlását, amelyek méretre kicsik és gyors metabolikus rátával rendelkeznek. Az eredmények azt sugallják, hogy az időérzékelés, illetve a test struktúrája és működése szoros kapcsolatban van azzal, hogy milyen környezetben kell boldogulnia az adott faj tagjainak. Míg a gyors információfeldolgozás létfontosságú például egy ragadozó madár számára, teljesen fölösleges energiabefektetésnek minősülne egy bálna esetében. Ami a kutyákat illeti, számukra az év valóban lassabban telik, mint az ember számára, de nem hétszeres az eltérés mértéke. Az ember legjobb barátja 25 százalékkal gyorsabban dolgozza fel a látottakat, mint mi magunk, ami pontosan elég ahhoz, hogy a tévéképernyőn látott műsor egy sor villódzó képpé essen szét számukra folyamatos adás helyett. Egy korábbi hasonló kutatás arra a régen sejtett tényre is fényt derít, hogy a legyek is lassítva látják a feléjük közeledő kezet vagy az összecsavart újságot. A bosszantó rovarok ugyanis négyszer gyorsabban dolgozzák fel a látottakat mint az ember, tehát míg mi másodpercenként 60 „képkockában” fogjuk fel a világot, ők 250-et tapasztalnak meg, vagyis bőven van alkalmuk reagálni a fenyegetésre.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

12. Pandion
2014.07.16. 16:33
Ez sem teljesen új kutatás. A kutya esetében pedzegeti, de nem tér rá ki részletesen, hogy a különböző "sebességgel" élő állatok meddig élnek. Egy gyors anyagcseréjű, kisebb állat rövidebb ideig él, míg a tesméret növekedésével és a feldolgozási képesség lassulásával nő az életkor (jó példa az óriásteknős). Szóval valamit valamiért.
Egyébként nagyon érdekes a cikk!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. bunevo
2014.07.16. 18:00
A dolog ott sántít kicsit, hogy csak a vizuális jelfeldolgozást mérték, pedig nem az az egyetlen érzékszerv, bár kétségtelenül az egyik legfontosabb.
Viszont a hallás és a tapintás sem kevésbé fontos, és talán a hallás során ezeknél gyorsabb információfeldolgozás is lehetséges.
Igazából az élőlény képzeletének felbontóképességét kéne mérni, ami nyilván szoros korrelációban van a neocortex megfelelő területein a neuronok maximum és átlagos tüzelési frekvenciájával.
Szóval én megnézném az ezen neuron frekvenciák szerinti rangsort is, gyanítom az emlősök között nem sok különbség lenne.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. dongo84 bunev...
2014.07.16. 19:14
Szerintem a hallás és a tapintás is ugyanabba a kategóriába sorolható, ha ugyanazon az úton indulunk el, mint amit fentebb taglalt a cikk.

Elég csak a denevérre, delfinekre vagy a medúzára (ultrahang ,tapintás, csalán sejtek.) gondolni és máris könnyű párhuzamot vonni a fent felsorolt példákkal, és rögtön besorolhatóvá válnak az adott élőlények a fenti skálán.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Kajafun
2014.07.16. 20:30
Hát ha ilyen felmérésre van kereslet, akkor igen nagy bajok vannak!
Legközelebb arról lesz felmérés hogy pottyantós wcben átlagosan hány m/s-el esik a fekália???
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. crowly
2014.07.16. 21:29
Azt is mérhették volna, hogy a kimenő információ milyen sebességű. Kaptam már el röptében legyet, hiába gyorsabb. Mert én előre ki tudtam számolni az ő mozgását és a kiadott parancsot a kezem gyorsabban tudta végrehajtani mint ő feldolgozni a bejövő információt amire nem készült előre majd kiadni az utasítást.
Illetve nem egyszer látok rovarokat felcsapódni falakra, üvegekre. Hiába látják lassítva, nem képesek kiértékelni a sok bejövő információt időben, vagy legalábbis nem képesek rá reagálni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Franyo
2014.07.16. 23:21
Még szerencse hogy a kutyámnak 100 Hz-es Tv-je van..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Renhoek Kajaf...
2014.07.16. 23:24
Szűklátókörűség lenne azt gondolni, hogy értelmetlenek ezek a kutatások.

Egyrészt rendkívül érdekes maga az érzékelés, hogy az evolúció hogyan alakította ki, és az élőlényeknél ez miben különbözik. Másrészt az öntudat kutatása ilyenekből is áll.
Például a halaknál nem fejlődött ki olyan rendkívül összetett agyi régió, mint nálunk, ami az öntudatért felelne, ezért feltehetőleg nem is tudatos lények. (Ahogy egy moszat, vagy egy baktérium sem az) A fájdalmat sem "érzik", csak ösztönösen reagálnak rá.

Ilyen szempontból érdekes, mert a légynek sincs ilyen összetett idegrendszere, tehát feltehetőleg csak ösztönösen lassúnak éli meg ezt a világot, holott csak egy biológiai robot. Egyszerűen nincs úgy behuzalozva az agyuk mint nekünk, a fájdalom például nem tud tudatosulni, mint nálunk.

Ezek első látásra értelmetlen kutatások, pedig az emberiségnek alapvető célja, hogy egyszer kiderítse mi is valójában az öntudat. Másrészt soha nem lehet tudni, milyen érzékszervi betegségek kezeléséhez vezet, vagy új technológiai vívmányok kifejlesztéséhez (pl virtuális valóság)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Neuronetic Pandi...
2014.07.17. 08:44
pajtás hát szerinted a cikkben a Metabolizmus miről szól?

"a vizuális információ feldolgozásának sebessége két dologgal hozható kapcsolatba: a testtömeggel és a metabolizmus ütemével"
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. dbelam Renho...
2014.07.17. 13:06
A középkorban is azt mondták, hogy az állatok csak gépek (machina animata), tehát nyugodtan boncolhatják a kutyát élve. Amikor meg nyüszít a fájdalomtól, az sem fájdalom, csak nyikorog mint a rossz szekér.

Viszont amíg Légy urat meg Hal urat nem tudjuk megkérdezni, hogy mennyi az annyi, addig nehéz eldönteni mi mennyire ösztönös/reflex.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Renhoek dbela...
2014.07.17. 14:23
Lehet nem tudjuk megkérdezni, de az idegrendszer működése alapján lehet különbséget tenni. Ha egyszerűen nem jut el az idegpályákon az információ, ahol tudatos érzetté alakulhat, akkor csak ösztönös reakcióról beszélünk. Persze ez még kutatás alatt álló téma, mindenesetre nagyon érdekes.

A baktériumokat is lehetne tudatos érző lényeknek nevezni, mert tökéletesen alkalmazkodtak a környezetükhöz, táplálkoznak, szaporodnak, menekülnek, érzékelnek... Sőt a fehérjéket is, élő mozgó dolgokat végző lényeknek. Ez pedig egyértelműen ostobaság, mivel idegrendszerük sincs. Mozgásuk abszolút véletlenszerű...koncentrációkülönbségeken alapul, mégis működik az izom, dolgozik az idegsejt, osztódik a baktérium.

Az öntudat valószínűleg egy bizonyos fejlettségi foktól létező rendkívül központosított idegrendszertől indul. Persze ha bizonyos részeket lecsatolnánk róla, akkor ugyan úgy nem éreznénk fájdalmat, érzelmeket stb...

Szóval nagyon nem mindegy, hogy élve boncolsz egy fejlett idegrendszerű állatot(embert), vagy agyoncsapsz egy legyet, elpusztítasz egy baktériumot, kivágsz egy fát.

Minden más ezen kívül emberi érzelemtársítás. Jó példa erre a háziállatokhoz való ragaszkodás, sokan embert tudnának ölni, ha valaki egy kutyával rosszul bánik, ellenben ugyan úgy ezer meg ezer állat életét oltják ki azzal, hogy megeszik a kevésbé aranyos és barátságos csirkét, disznót, tehenet... mert azok csak biológiai robotok, az ember szolgái...akkor hogy is van ez?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. pdx06
2014.07.17. 14:29
Nem hiszem hogy valós lenne ez a felmérés mert ennyi erővel lassított felvételek lennének az állatok. 1 nap mindenkinek 1 nap embernek és állatnak is. Mondjuk franc tudja, én mostanában gyorsabbnak érzem az idő múlását mint 10 évvel ezelőtt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Renhoek
2014.07.18. 00:00
Nem hinném, hogy ezt valaha is megtudjuk, mert nem tudunk egy légy agyaként létezni. Az idő így is eléggé relatív fogalom, (pl drogokkal manipulálható az "érzete"
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!