iPon Hírek

Az ebola a gorillákat és a csimpánzokat is veszélyezteti

Dátum | 2015. 01. 26.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az ebolakrízisnek akad egy oldala, amely – sok szempontból érthető módon – kevesebb nyilvánosságot kap: arról a tényről van szó, hogy a betegség nemcsak az embert, hanem legközelebbi főemlős rokonainkat is komolyan veszélyezteti. Látványos grafikonok jelentek meg az elmúlt hónapokban azzal kapcsolatban, hogy mi minden halálosabb az emberre az ebolánál, ami azonban az afrikai gorillákat és csimpánzokat illeti, a szakértők elmondása szerint jelen pillanatban valóban a vérzéses láz jelenti a legsúlyosabb fenyegetést létezésükre. Ez annál is inkább igaz, mivel a vírus jóval halálosabb, ha legközelebbi rokonainkat fertőzi meg: a gorillák esetében 95 százalék, a csimpánzok körében 77 százalék a halálozási arány. Még riasztóbb az a számadat, amely szerint a Földön élő gorillák és csimpánzok egyharmada pusztult el ebolában a kilencvenes évek óta. Ahogy az emberek esetében, a vírus a többi főemlős körében is hirtelen kitörő járványok során szedi áldozatainak nagy részét.
Egy 1995-ös megbetegedési hullám során a Gabon északi részén található Minkebe Nemzeti Park gorilláinak több mint 90 százaléka elpusztult. 2002−2003-ban a Kongói Demokratikus Köztársaságban egyetlen járványnak ötezer nyugati gorilla esett áldozatul. A szakértők becslései szerint a súlyosan veszélyeztetett fajból legfeljebb 100 ezer példány élhet a vadonban, vagyis a vírus egyszeri felbukkanása közel 5 százalékkal csökkentette a világon élő nyugati gorillák számát. A vadon élő főemlősöket persze számtalan más tényező is veszélyezteti az illegális állatkereskedelemtől kezdve, az erdőirtáson át a háborúkig. Az állatok egyre szűkösebb területeken kénytelenek meghúzni magukat, ami kihatással van szaporodóképességükre, és egyre nehezebben rejtőznek el a vadászok elől is. Ráadásul egyre több bizonyíték támasztja alá azt a feltevést is, amely szerint az erdőirtás és a globális éghajlatváltozás kedvez az ebola és más fertőző betegségek terjedésének az állatok élőhelyein. Egy 2003-as cikkében Peter Walsh főemlőskutató úgy fogalmazott, hogy amennyiben nem történik gyors beavatkozás az ebola megelőzése és a főemlősök életkörülményeinek javítása érdekében, legközelebbi rokonaink egy évtizeden belül a kihalás szélére sodródhatnak. Egyre inkább úgy tűnik, hogy Walsh jóslata valóra válik, és a gorillák és csimpánzok vadon élő képviselőinek napjai meg vannak számlálva.
Ahhoz, hogy a helyzet változzon, a biztonságos erdei élőhelyek területének növelésére lenne szükség, ugyanakkor az is biztos, hogy mielőbbi gyors lépéseket is kellene tenni, hogy legyen mit megóvni a későbbiekben. A gyors megoldások egyikét az állatok beoltása jelentené. Bár az emberi páciensekre ható védőoltások még csak fejlesztési stádiumban vannak, a csimpánzok és a gorillák esetében sokkal előrébb áll a kutatás. A probléma a hatóanyagok tesztelésével van. Az egyik potenciális oltóanyag kipróbálásának első szakasza sikerrel zárult, arra a fontos lépésre ugyanakkor még nem kerülhetett sor, hogy a beoltott állatokat kitegyék a vírusnak, és kiderüljön, hogy a Petri-csészében igazoltan működő védelem élő szervezetek esetében is fennáll-e. A tesztelés elhúzódásának fő oka, hogy az európai és amerikai laborok többségében nem vagy csak nagyon korlátozottan lehet élő főemlősökön kísérletezni, pontosan az emberhez való közeli rokonság miatt.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!