iPon Hírek

Az ég borult, szórványosan drágakövek eshetnek

Dátum | 2016. 12. 16.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az első részletes Naprendszeren kívüli meteorológiai jelentés szerint valószínűleg rubinok és zafírok építőelemeit tartalmazza egy 1000 fényévnyire található, óriási exobolygó felhőzete. David Armstrong, a Warwick Egyetem kutatója és kollégái a Kepler űrtávcső négy évnyi adatai alapján készítették el időjárás-jelentésüket a HAT–P–7b jelű bolygóról. A vizsgálatok során megfigyelték, hogy az égitest fényessége az idő múlásával változik. A planéta 40 százalékkal nagyobb átmérőjű, mint a Jupiter, és felszínén 1927 Celsius fok uralkodik. A forróság egyrészt a csillag közelségéből (a bolygó két nap alatt kerüli meg a központi égitestet), másrészt az összetett szerkezetű felhőzetből adódik. Armstrong és társai szerint a fényességben megfigyelt változások a felhők mozgásának eredményei.
A bolygó kötött keringésű, vagyis mindig ugyanazon oldalát fordítja csillaga felé, hasonlóan ahhoz, ahogy a Hold viselkedik a Földdel. Ennek következtében a nappali oldal sokkal forróbb, mint az éjszakai. A hőmérsékleti eltérés a kutatók szerint erős szeleket szül, és a felhők, amelyek az éjszakai oldalon állnak össze, majd a légáramlatok nyomán kezdenek el vágtatni a bolygó légkörében. Ahogy azonban elérik a nappali oldalt, hamar elpárolognak, így a felhőtakaró csak egy kicsit lóg át a forróbb féltekére, mondja Armstrong. A felhők eltűnése nyomán a bolygó még több fényt nyel el, így még jobban felhevül, tovább erősítve a szeleket. A felhők ugyanakkor egyáltalán nem hasonlítanak földi megfelelőikre, hiszen a bolygó annyira forró, hogy az ásványok is légneművé válnak rajta. A felhők tanulmányozása alapján Armstrong arra a következtetésre jutott, hogy azok valószínűleg alapvetően korundból (Al2O3) állnak, aminek a szennyeződések hatására vörösre színeződött változatát a Földön rubinnak, a kék verziót pedig zafírnak hívják. A pontos összetétel tanulmányozásához ugyanakkor a ma létezőknél erősebb műszerekre lesz szükség. A NASA 2018 októberében startoló James Webb távcsöve és az Európai Űrügynökség PLATO nevű űrteleszkópja még részletesebben fogja tudni vizsgálni a bolygó felhőit, és arra is alkalmas lesz, hogy más, barátságosabb klímájú planétákon az élet nyomai után kutasson. Addig is lesz azonban mit vizsgálniuk az exobolygó-kutatóknak, amíg ezek a műszerek üzembe állnak, hiszen a Kepler adatai között még rengeteg hasonlóan érdekes égitest rejtőzhet.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. zorrd023
2016.12.16. 20:11
Ez egy gázóriás nem? Már csak a méretei miatt is. Akkor meg nem igen beszélhetünk felszínről..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. crowly
2016.12.18. 07:30
Ha szilárd felszínről nem is beszélhetünk, de szerintem itt olyasmire gondolnak, hogy van egy külső és egy belső réteg. Ezek hasonlóan különülhetnek el mint a földön az ég és talaj, viszont nem a halmazállapot, hanem inkább a kettő közti hőmérséklet különbség hatására. Bár halmazállapot is bele vehető, mert a hőmérséklet különbség miatt az amúgy elpárolgott részecskék a belsőbb rétegben szilárd részecskék lehetnek. Attól ,hogy gázóriás még nem csak abszolút gázból áll. Ahogyan például a szél is porszemeket tartalmaz.
Ezt én se nevezném felszínnek, de nem tudom, hogy van-e rá jobb szó.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. ChoSimba
2016.12.18. 10:10
Egy gázóriásnak is lehet szerintem felszíne. A magban ugyanis a hatalmas nyomás miatt inkább cseppfolyós anyag van. A hőmérséklet miatt a szilárd az esetfüggő. Jelen esetben viszont a folyékony is talán kizárható, mert a légkör ekkora fokú felmelegedése valószínűleg a belsejét is felfűtötte.
De a Jupiterünk esetében pl. szilárd magot sejtenek belül.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.12.18. 12:24
Ugy érted, hogy van egy éles határ, mint itt a Földön a föld és az ég között? Mittudomén az anyagösszetétel, nyomás, hõmérséklet vagy valami hirtelen ugrik egyet? Én mindig úgy képzeltem, hogy szépen folytonosan (mondjuk lineárisan, lényegtelen) vannak ezek a függvények közeledve a bolygó magja felé. (persze a Föld légköre meg exponenciálisan ritkul, azt el tudják vágni egy számmal, hogy "oké, eddig tart és nem tovább")
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!