iPon Hírek

Az emberi fogak és az agy evolúciója bonyolultabb a vártnál

Dátum | 2017. 01. 04.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Ha összehasonlítjuk az embert legközelebbi rokonaival, például a csimpánzokkal és a gorillákkal, első pillantásra világos lesz, hogy bár a relatív agyméret tekintetében az ember vezeti a sort, fogaink (különösen metsző- és őrlőfogaink) eltörpülnek a többiek fogazata mellett. A szakértők sokáig úgy hitték, hogy két dolog szorosan összefügg, vagyis ahogy agyunk nőtt, fogaink egyre kisebbek lettek. Az egyre fejlettebb eszközhasználat mellett ugyanis már nem volt szükség annyira éles és nagy fogakra, mint amikor még kizárólag ezekkel daraboltuk a főzéssel meg nem lágyított táplálékot. Egy új vizsgálat eredményei szerint azonban ez az elmélet nem egészen helytálló, és ha van is összefüggés a két jelenség között, az nem annyira nyilvánvaló, mint ahogy a szakértők gondolták. A kutatók nyolc valaha élt főemlős faj fogait és agyméretét vetették össze a modern ember hasonló mutatóival. A kutatás során megvizsgálták az Australopithecus afarensis (amely 3,9–2,9 millió éve élt), az A. africanus (3,3–2,1 millió év), a Paranthropus robustus (2–1,2 millió év), a P. boisei (2,3–1,2 millió év), a Homo habilis (1,8–1,6 millió év), a H. erectus (1,8–0,02 millió év), a H. neanderthalensis (250–20 ezer év) és a H. sapiens (28 ezer évvel ezelőttől napjainkig) koponyáját is.
Az eredmények alapján az agyméret fejlődésében jelentős eltérések figyelhetők meg a különböző fajokban, és ebben a folyamatban időnként nagy meglódulások is jelentkeztek. Ami az agy formáját illeti, ami szintén összefüggésben áll a kognitív működések alakulásával, ez a vizsgálatok alapján jóval stabilabb ütemben változott. A fogak mérete ugyanakkor még ennél is fokozatosabban kezdett csökkenni, és a változás az adatok alapján nem kapcsolható össze az agy méretének vagy formájának alakulásával. Az agyméret a H. habilis és a H. erectus között változott meg a legnagyobb mértékben, és általában elmondható, hogy a sorra felbukkanó Homo-fajok körében egyre gyorsabbá vált az agy növekedése. A fogak méretének csökkenésében azonban nem figyelhetők meg hasonló ugrások és felgyorsulások, így a szakértők szerint ezek változása mögött más környezeti és viselkedési tényezők állhatnak, mint az agy evolúciója esetében. Hogy ezek pontosan mik lehetnek, arra egyelőre nincs válaszuk a szakértőknek.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!