iPon Hírek

Az emlősök és az éjszakai látás

Dátum | 2012. 11. 22.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A nappal aktív emlősök többsége a dinoszauruszok kora óta megőrizte szemének azon strukturális jellegzetességeit, amelyek annak idején az éjszakai életformához voltak szükségesek, derítette ki egy új tanulmány. A Texasi Egyetem és a Midwestern kutatóinak munkájából az is kiderül, hogy ez alól csak az emberek és az emberszabású majmok jelentenek kivételt.

A kutatás először szolgáltat nagy mennyiségben bizonyítékokat azzal az elmélettel kapcsolatban, miszerint az emlősök érzékszerveinek formálódására alapvető hatással volt, hogy a mezozoikum időszakában (250‒65 millió évvel ezelőtt) az éjszakai élethez kellett adaptálódniuk.

„Az a tény, hogy csaknem minden emlős szeme ’éjszakai’ felépítésű, egyértelműen bizonyítja, hogy az evolúciós múlt milyen jelentős és hosszú távú hatást képes kifejteni a mai anatómiára” ‒ mondja Chris Kirk, a Texasi Egyetem antropológusa. A korai emlősök túlnyomó része éjszakai életmódot folytatott a mezozoikum teljes időszaka alatt, hogy elkerüljék a nappal aktív ragadozó dinoszauruszokat.

Rendkívül hosszú ideig tehát az emlősök éjszakai állatoknak számítottak, azonban még így is meglepő, hogy 65 millió év elteltével ennek velejárói még mindig egyértelműen kimutathatók, mondja Kirk. A kutatócsoport tagjai 266 emlősfaj szemének felépítését vizsgálták meg, és ennek alapján mutatták ki, hogy a nappali és az éjszakai fajok látószervének morfológiája alig mutat különbségeket.

Az éjjel, mindkét napszakban, illetve nappal aktív madarak, hüllők, emberszabásúak és emlősök látószervének összehasonlítása a szaruhártya és a szemhossza aránya alapján
Ezt követően összehasonlították néhány emlős, madár és hüllő szemének felépítését is. Az éjjeli látóképességet elsődlegesen a szaruhártya szemhosszúsághoz képesti mérete befolyásolja, mivel ettől függ, hogy mennyi fényt képes összegyűjteni a szem a képalkotáshoz. Az analízis alapján a nappali, illetve a nappal és éjjel egyformán aktív emlősök szeme semmiféle eltérést nem mutat, ugyanakkor látószervük nagyon hasonlít az éjszakai madarak és hüllők szemére. A nappal aktív emlősök többsége tehát olyan szemfelépítéssel rendelkezik, amely más gerincesek esetében csak az éjjeli fajoknál figyelhető meg.

Kirk szerint az lehet a háttérben, hogy a dinoszauruszok többségének kihalása után ugyan a lassacskán egyre több emlős tért át nappali életmódra, de kizárólag a nappali viszonyok miatt nem volt szükségük más formájú látószervekre, amikor az éjszakai „verzióval” is tökéletesen boldogultak. A főemlősök szeme viszont a nappali madarakhoz és hüllőkhöz hasonlóan átalakult a precízebb nappali látás érdekében: a szaruhártya mérete jelentősen lecsökkent a szem hosszához képest adaptálódva az erősebb megvilágításhoz.

„Az ember és a főemlősök aktuális tevékenységüktől függetlenül, rendkívüli módon támaszkodnak a látásra” ‒ mondja Kirk. „Ebben pedig radikálisan különbözünk a többi emlőstől.” A szakértő véleménye szerint a szem nappalivá alakulása valamikor a legkorábbi emberszabásúak idején kezdődhetett meg.

 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. CyberPunk6...
2012.11.22. 19:25
imádom a cikkeidet, csak így tovább.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. zsolt200
2012.11.22. 21:09
Azt írják már le hogy megoldották hogy lásson az ember a sötétben, mondjuk egy injekcióval. Én megveszem! Adom érte a telóm!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. LechooEdy
2012.11.23. 00:21
Max, ha narancs méretű lenne a szemünk, hogy sok fényt beengedjen. Különben nem fog sikerülni, addig ott az infra szemüveg.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. nextman
2012.11.26. 13:02
Sotetben nem lehet latni. A sotet nem egyenlo az ejjeli fennyel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!