iPon Hírek

Az ifjú géniusz legendája

Dátum | 2011. 12. 07.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Einstein szerint aki harminc éves koráig nem alkot maradandót a tudományban, az már nem is fog. Ő maga 26 éves volt, amikor 1905-ben először megfogalmazta a speciális relativitáselméletet. Egy olyan korban élt, amelyben szinte mindennaposnak számított, hogy fiatal tudósok érik el a nagy tudományos áttöréseket. Werner Heisenberg, a kvantummechanika atyja 23 és 25 éves kora között alkotta meg Nobel-díjat érő elméleteit, manapság ebben a korban az ember azt próbálja eldönteni, hogy mit is kezdjen az életével.

A nagyreményű végzős hallgató, vagy fiatal tudós eszméje, aki áttörő felfedezéseivel Nobel-díjat nyer, beleivódott ugyan a tudományról alkotott elképzeléseinkbe, a valósághoz azonban manapság már kevés köze van. Egy most megjelent tanulmány azt vizsgálja, hogy a különböző tudományágakban mennyi idősen alkottak olyat a kutatók, amiért később Nobel-díjjal jutalmazták őket. Az eredmények azt mutatják, hogy 1920 óta gyökeresen lecsökkent azok száma, aki fiatalon alkottak nagyot a fizikában, a kémiában vagy az orvostudományban. Úgy tűnik, hogy a fiatal géniuszok ideje lejárt.

Albert Einstein 1905-ben
Érdekes a fizika esete, amely tudományágban az 1930-as évek a fiatalok fénykoraként jelennek meg. Ez a tanulmány szerzői szerint közvetlen kapcsolatban áll a kvantummechanika születésével. Az időszakra jellemző volt, hogy aki nagyot akart alkotni, annak gyökeresen új ötletekkel kellett előállnia, és ezek sikere esetén az előző, helytelennek mutatkozó elmélet egyszerűen a süllyesztőbe került. Ennek kapcsán azt is megvizsgálták a szerzők, hogy az áttörő jelentőségű elméletek mennyiben alapulnak megalapozott tudáson és mennyiben új ötleteken. A kutatások alapján egyértelműen az 1920-as és 30-as évek időszakához, tehát a kvantummechanika születéséhez köthető a huszonéves tudószseni alakjának felbukkanása a köztudatban.

Később az oktatási és az akadémiai rendszer átalakulása is hozzájárult a nagyot alkotók életkorának kitolódásához, hosszabb lett a tanulási időszak, fontosabb lett az elméleti tevékenység, a munkatapasztalat, a publikációk stb. Ritka manapság az a hallgató, aki 25 éves kora előtt megszerzi mesterképzéses diplomáját, ahogy ez a huszadik század elején még általános volt. A PhD-képzés is legalább három év, az Egyesült Államokban és Európa egyes egyetemein inkább 5‒6, és itt is a növekedés irányába megy a folyamat, a hároméves képzések nem érzik magukat elég versenyképesnek a hosszabbakkal szemben, ezért nyújtanák a képzési időt.

A modern tudományban is előfordulnak persze olyan felfedezések, amelyek felülírják az addigi kutatásokat, gyakoribbak azonban az olyan új ötletek, amelyeket az adott tudományágban való hosszas elmélyülés előz meg, vagyis egyre több tárgyi tudás kell ahhoz, hogy valaki maradandót alkothasson.

Marie Curie 30 éves volt, amikor a radioaktív sugárzás kutatásában áttörő eredményeket ért el. Ezért kapta 1903-ban első Nobel-díját.
Egy kvantumfizikusnak például ismernie kell a klasszikus mechanikát és az elektromágnességet is a saját területén kívül, hiszen ezek írják le a körülötte lévő világ és az általa használt műszerek működésének nagy részét. Nem hanyagolhatja el a régit az új kedvéért, tisztában kell lennie tudományága fejlődési szakaszaival, ami pedig az idő múltával egyre több elsajátítani való tudást jelent.

A tudomány ma inkább arról szól, hogy egyre összetettebb kísérletekkel próbálnak egyre szélsőségesebb területeket megismerni. A fizikában nanoskálán vizsgálódnak, egzotikus részecskéket kutatnak, vagy éppen világegyetem távoli csücskeit vizsgálják. A Large Hadron Collider (nagy hadron-ütköztető) létrehozása jó példa erre, ennek a rendkívül összetett kísérletnek a beindítása is évtizedek munkájába került.

A kvantumfizikusokhoz visszatérve, egyre több ismeretre van szükségük a vákuumrendszerekről, a lézerekről, az optikáról, az elektronikáról, a legújabb hardverekről és szoftverekről, hogy csak egy párat említsünk. Tisztában kell lenniük a laboratórium hűtési és fűtési rendszereivel, hogy a kísérletekhez optimális körülményeket tudjanak garantálni. Egy fiatal kutatónak évekbe telik mire elsajátítja mindezeket a készségeket, és amikor eljut odáig, hogy részese valamilyen tudományos fejlesztésnek, az általában egy idősebb tudós vezette csoport munkájának az eredménye.

Vannak persze kivételek, időről időre felbukkannak olyan géniuszok, akik egész másként tekintenek a világra, és szokatlan rálátásukból áttörő eredmények születnek. Ez azonban nem túl gyakori. Ha a statisztikákat nézzük 1980 óta a Nobel-díjjal jutalmazott eredmények megalkotásának átlagéletkora 48 év. A tudomány nem olyan „egyszerű”, mint régen volt. Rögös és szenvedésekkel, kudarcokkal teli út ez, még a későbbi Nobel-díjasoknak is. Az ifjú zseni romantikus képe, amint egyetlen tollvonásával megváltoztatja a világot, nem fér össze a tudomány működésével. Helyette rengeteg tanulás, kemény munka, végtelen órák a laborban és elkötelezettség a boldogulás mai útja.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

21. Szerzetes
2011.12.07. 19:28
És te itt a fórumon vesztegeted...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. tokyofej
2011.12.07. 19:40
A sok ismeretlen fiatal tehetségről, akiket ezek az öregek nyomnak el, már nem is beszélve.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. arin
2011.12.07. 19:54
Hmm, akkor nekem is lassan ki kéne jönnöm valamivel...na de ma este sörözni megyek, majd holnap.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. Yoshileon
2011.12.07. 20:57
Van egy elméletem, de a részletek kidolgozásához édeskevés a fizika tudásom, az eddig összeszedett információim alapján semmilyen akadálya nincs az érvényességének. Nem akarom rááldozni az életem, mit tudok vele csinálni, hova menjek vele?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Emberfej
2011.12.07. 22:33
Azok a fizikai képletek és bizonyítások amikért egyesek nobel díjat kaptak ma már a kettes zh-hoz sem elegek
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Vendég-Ven...
2011.12.08. 01:54
Emberfej: Valószínűleg igazad van. Csak azt ne feledd, hogy azokhoz a képletekhez és bizonyításokhoz olyan intellektusok tartoztak, amelyek ma éppúgy megállnák a helyüket, mint akkor. A tudomány nem képletekből és bizonyításokból áll, hanem elsősorban egy olyan szemléleten, kreativitáson, intellektuson alapul, amely bármely körülmények között kimagasló eredményeket ér el.

Alapvető példa erre Newton. Az ő elméletét a közhiedelem szerint már egy évszázada megdöntötték (valójában nem, de ezt hagyjuk), de ha Newton ma feltámadna, seperc alatt megértené az áltrelt, a kvantummechanikát és bármi mást is. Aztán alkotna valami óriásit.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Ahpi007
2011.12.08. 04:21
Einstein mondott valami olyasmit, hogy minden törvényszerüségben kételkedni kell, meg kell cáfolni figyelmen kívül kell hagyni. Pl. A nyomógravitáció teljesen más megközelítése a gravitációnak. Vagy pont most olvastam az sg.hun hogy a víz akár -48 c-ig folyékony tud maradni. Olyan gyenge a tudományos szintünk, hogy az már már kiábrándító. Még egy alapvető elemet a vizet sem ismejük. Aki azt hiszi, hogy milyen fejlett a technológiánk az nagyot téved. Még egy idézet albert-től: addig nem beszélhetünk tudományos áttörésről, amíg egyetlen gyerek is éhezik a földön.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. lajthabala...
2011.12.08. 07:04
Yoshileon

Négy eset lehetséges:

- ha pénzt szeretnél látni a dologból de nem akarsz tanulni/dolgozni érte, akkor ne csinálj semmit, várd meg, amíg valaki másnak is eszébe jut, és utána mindig, amikor elégedetlen vagy az életeddel, elmesélheted, hogy volt egy találmányod, de a körülmények miatt valaki más gazdagodott meg az ötletedből. Ez a tipikus magyar út.

- ha pénzt szeretnél látni a dologból és hajlandó vagy tanulni, dolgozni érte, akkor menj az ELTE TTK-ra, és vagy vegyél egy fizikust és dolgoztasd, vagy tanulj fizikát magad.

- ha nem szeretnél pénzt látni a dologból, és ezért dolgozni sem szeretnél érte, akkor írd meg minél több helyen, akár itt is: vagy kiderül, hogy lehetetlen/közismert/felesleges, vagy megtalálod azt az embert, aki képes kidolgozni, megvalósítani, és lehetősége is van rá.

- ha nem szeretnél pénzt a dologból, de tanulnál, dolgoznál érte, akkor kezd el, 10.000Ft-ot pedig utalj át nekem a tanácsért.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. b.lajos
2011.12.08. 09:54
Egykori megboldogult földrajztanárom (Kónya Ádám,Sepsiszentgyörgy)mondta: primitív ember soha nem volt, csak primitív eszközök.
Szóval Emberfej, tökéletesen egyetértek Vendéggel, kiegészítve, hogy bármit amit az egykori nagy elmék kitaláltak, bizonyítottak, azt a kornak megfelelő technikai és tudományos háttérrel tették.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Zabalint
2011.12.08. 10:31
Vendég-Vendög:
Szerintem nem biztos, hogy Newton ma is nagyot alkotna. Szvsz én két részre bontanám azt, ami ma egy tudományos sikerhez szükséges:
1. Intelligencia, kreativitás.
2. Jó memória, beleértve a rövid és hosszútávút is.

Én matematikából indulok ki. Mi kell ahhoz ezek közül, hogy matematikus legyél? Meglepő, de valójában a második. Ugyanis feltétel, hogy sok ezer tétel, állítás, definíció a fejedben legyen, nyilván amit nem tudsz, azt kikeresheted, de ha sokat nem tudsz, akkor esélyed sincsen új összefüggéseket találni. Aki jó matematikus akar lenni, annak még az 1-esre is szüksége van, hiszen a jó matematikus a 2-es segítségével felhalmozott tudásanyagot tovább is tudja gondolni. Viszont ha csak az 1-es van meg valakinek, akkor nem hogy jó matematikus nem, de semmilyen matematikus sem lesz.

Newtonról tudjuk, hogy az első igaz. Valamennyire a második is, csak ő nem egy tudományterületről szerezte az ismereteit, hanem sokról(fizika, matematika, filozófia, stb.). De nem biztos, hogy egy mai zseninek a közelébe érne ezen a területen. De nem is a kiváló memóriájáért tiszteljük(bár az is lehet, hogy kiváló volt), hanem mert újat tudott alkotni, mert gondolkodásban volt jó. Ez ma nem biztos, hogy elég lenne.

Aki ma 5-ös ZH-t tud írni matematikából vagy komolyabb fizikából(mert szak függő, melyikbe mennek bele jobban), az még nem kreatív, mert csak azt adta vissza, amit kreatív emberek kitaláltak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Zabalint
2011.12.08. 10:34
Yoshileon:
Én erre azt mondom, hogy nagy eséllyel(99%) az elméleted tévedés, vagy már létezik, csak az ismereteid nincsenek meg hozzá, hogy erre rájöhess. Van egy ismerősöm, aki baromi okos, csak éppen ismeretei nincsenek semmilyen területen, mert olvasni azt nem szeret. Rengeteg elmélettel áll elő, és a legtöbb esetben egy google is elég, hogy megtaláljam, miért hülyeség, vagy azt, hogy ez már 100 éve létezik, és törvény/tétel/stb.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Lipaz
2011.12.08. 12:59
Einstein csak azzal nem számolt, hogy a világ felgyorsul. Eléggé felgyorsul. Nem hiszem, hogy el tudta volna képzelni, hogy 22nm-es csíkszélességen tömegével gyártanak majd processzorokat. Egy biztos, előállt egy "semmiből vett" ötlettel, és bebizonyította, hogy igaz. Alapjaiban is megrengette a fizikát. Ma pedig tudósok és a CERN rengetik meg az Ő elméletét (részben). Nem tinik és huszonéves agyasok dolgoznak már ott sem.
Nekem is megadatott majdnem ugyanaz az IQ szint, mint neki, de ez csak annyit jelent, hogy folyamatosan jár az agyam, sok "profi hobbim" van, és összefüggéseket előbb észreveszem, ami miatt gyorsabban reagálok helyzetekben. Ennyi, nálam. Erős matek, fizika, kémia tudás nincs mögöttem. Nem is leszek soha Nobel díjas, még ha harminc alatt lennék, akkor sem.
Közgáz tudás az van, és számos ötletem is Mo. megmentésére, de soha egyik kormányzat sem kérne belőle, még helyi önkormányzati szinten sem. Mert a politikájuknak ellent mondana a józan ész és logika. Nem tudnának annyit lopni.
...és még hány értelmes ember élhet a Földön, aki "elnyomás" miatt nem érvényesülhet, még ha zseni is. Ma már ha pillanatnyilag nem profitál valaki valamiből, ötlet elvetve.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. carraroxt
2011.12.08. 13:03
Nafene, akkor sietnem kell!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. kiskoller
2011.12.08. 13:58
A probléma itt a mai társadalom, ami nem támogatja a tudomány fejlődését. Ez pár éve nem volt akkora gáz, mert nem kellett akkora munka egy adott elmélet ellenőrzésére.

Tegyük fel hogy valamely itteni fórumozó megálmodja a fizika egyesített elméletét, a Szent Grált, amely leírja mind a 4 erőhatást mind mikro és makro szinten. Publikálja a megfelelő helyen. Mit csinál a többi fizikus? Odarakja a többi száz még nem bizonyított elmélet mellé, és ha véletlen lepotyog az égből párszázmilla dollár akkor letesztelik a részecskegyorsítóban és rájönnek hogy húbakker ez az elmélet működik!

Mi kellett Einstein idejében? 4-5 ember egy normál méretű teleszkóppal elvándorol Afrika egy megadott részére és csinál egykét képet. Tadaaaam, itt egy bizonyíték az elmélet számára.

A másik dolog a hihetetlen fejlődés. 100 éve volt 1-2 tétel amelyek többszáz éveket kihúztak. A mai világban meg ahogy bemutatnak egy elméletet amely az adott méretekben teljesen működik, 2 évre rá jön a szituáció ahol nem és jön a következő elmélet. Hisz ahogy nézzük a klasszikus kvantumelméletet meg a két relativitáselméletet már rég felváltotta több tucat különböző elmélet, egykét egyesített elmélet, húrelmélet, szuperhúrelmélet és még sorolhatnám. Newton elmélete meg 400 évig tökéletes volt mindenre. Tehát még ha meg is jelenik egy fizikus zseni a munkájával, pár év múlva el is tűnne a munkája.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Emberfej
2011.12.08. 16:02
Az is benne van a pakliban hogy még a legokosabb embereknek is van egy maximális agykapacitása így előbb-utóbb eljutunk egy olyan szintre aminél többet már egyszerűen nem leszünk képesek felfedezni.
Vegyük például az emberi agyat amit a legokosabb agysebész is csak nagyjából ismer. Igaz hogy egy átlag emberhez képest sokkal többet tud de az agy bonyolultságához képest eltörpül a tudása.
Egyik előadáson valami olyasmiről volt szó, hogy ha megértenénk az emberi agy működését olyan bonyolult agyunk lenne, hogy nem érthetnénk meg.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. kex
2011.12.09. 01:16
Nem szoktam nagyon írni ide, de most reagálnék valamire:

Felmerült, hogy ma inkább memória kell egy jó ZH-hoz/vizsgához matematikából, fizikából. Azért ezt kiegészíteném azzal, hogy - szerintem - nem azért kell tanulnunk mérnöki karokon Lebesgue-integrálról, mindenféle metrikákról stb. tételeket és bizonyításokat, majd ezt írásban vagy szóban előadni, mert azt olyan jó és hasznos megjegyezni (mármint a bizonyítást).
Ha valaki elmegy c++ programozónak, szerintem sosem kérik, hogy lásson be valamit l2-terekben (bár nekem azt tanították, hogy az IT-problémák jelentős része itt oldható meg), azonban magának a bizonyításnak / elméletnek a megértése/felfogása (már aki nem csak betanulja a kettesért) hozzájárul egy olyan gondolkodás kialakításához, amitől jobb mérnök lehet (emellett sok tárgyból kell használni nagyon komoly, "elvont" matematikai dolgokat).

A cikkhez hozzá kell még tenni, hogy manapság valaki (jobb esetben) 18 éves, mire kijön a gimnáziumból, ezután - ha érdekli valamelyik téma - általában elmegy egyetemre BSC-re, ahol - csak saját tapasztalatot tudok írni - bent van 9-12 órát minden nap, utána meg még otthon is dolga van (leadandók, házik, és ez csak az iskolai teendő), így gondolkodni, elmélkedni, esetleg kutatni csak akkor van ideje, ha megbukik valamiből, és emiatt keletkezik szabad ideje (mivel nem tud felvenni pár tárgyat). Akik buknak valamit, pedig általában nem a közé a pár ember közé tartoznak, akik maradandót alkotnának (nem szeretnék senkit sem megbántani).

BSC 6-7 félév (szintén jobb esetben, 1 bukással már +1 év, 2-vel 2...), azaz legkorábban ~22 évesen szerez valaki BSC diplomát. Ilyenkor (30 éves koráig) marad 8 éve, hogy maradandót alkosson (innentől tud, hiszen ilyenkor tudja az alapokat, amiből építkezhet). Azonban valahol lakni kell, valamit enni kell, tehát elmegy dolgozni (vagy tanul MSC-n, de azt nem mindenki engedheti meg, mert közbe élni kell).

Tehát egyrészt a kommunikáció fejlődése, és a rengeteg plusz ismeretanyag, másrészt az aktuális oktatási rendszer (amiről nem mondom, hogy rossz) miatt szerintem a mai világban kinyúlik ez a 30 éves kor egy pár évvel.

Megjegyzés: én azt is el tudom képzelni, hogy valakinek csak 60 éves korában lesz ideje komolyabban foglalkozni az ötletével...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. prohlep
2011.12.09. 02:14
Tudomany fejlodeset gatolja az a tudomanyszervezesi szemlelet, amely csak a tudomanyos publikaciokig lat el.

Pedig a tudomanyos publikacio nem nagy durranas, jobb MSc dolgozanal mar alapbol elvarjuk, es PhD eseten pedig tobb darabot is elvarunk.

Tehat olyan dologrol van szo, amire egy 30 alatti is kepes, SOT ELVARASKENT ELOIRHATO.

Agy kapacitasat es a korlatos tanulasi idot emlegette tobb hozzaszolo.

Igen, itt van a gond.

Nem eleg az uj tudomanyos eredmenyeket elerni.

Hanem azokat fel kell dolgozni, az uj fontosak fenyeben az osszes addigibol egy ujabb valogatast osszeallitani, ...

... hogy a tudomany szelsebes fejlodese ellenere a jovo generacio tudosait kikepezzuk AZELOTT, MIELOTT elerik a nyugdijkorhatart.

Sulyos hiba, hogy nyugati mintara a keleti egyetemeket kutatointezetekke degradaltak.

A kelelti POROSZ/OROSZ egyetemi rendszernek eppen az volt az erossege, hogy az egyetemeken sok olyan ember tanitott, akik FELDOLGOZTAK a masok altal elert tudomanyos eredmenyeket, es ZAROS IDON BELUL MEGTANULHATO TANANYAGGA FEJLESZTETTEK.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Turai
2011.12.09. 06:36
argumentum ad ignorantiam

Jelenleg sokkal inkább az áll fent, hogy amit tudományosan nem lehet igazolni az a tudomány szerint nem is létezik.
Én arra volnék kíváncsi inkább a leginkább, hogy ezek a (régi) tudósok a mai világban mennyire tudnának érvényesülni...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. kiskoller
2011.12.09. 09:13

"Jelenleg sokkal inkább az áll fent, hogy amit tudományosan nem lehet igazolni az a tudomány szerint nem is létezik." Sztem ez a modern tudomány egyik legjobb tulajdonsága.

Sokan ezt féreértik. Itt nem arrólvan szó, hogy mondjuk tudományosan nem lehet igazolni Isten létezését akkor ő nem létezik, hanem arról van szó hogy Isten létezését nem lehet igazolni, így a tudomány nem foglalkozik vele.

Annyi igazságtartalom van Einstein szavaiban, hogy ha egy tudós 60 évesen kezd el kutatni akkor bizony nehezebben tud új, radikális gondolatokat megfogalmazni, mert már a sok tudásanyagtól beszűkül a látóköre. Ezért kell sokszor egy generációváltás ahhoz hogy elfogadjanak egy új elméletet.


kex veled teljes mértékben egyetértek, most kezdem látni hogy a sok matematikai tudás amit eddig megszereztem, hogyan is befolyásolta a világképemet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Turai
2011.12.10. 00:05
kiskoller

Sajnos pont te kevered össze a dolgokat.
Amit te írtál istennel kapcsán az a gondolatmenet volt régebben jellemző (argumentum ad ignorantiam) és pontosan ez miatt volt annyi tudományos felfedezés.
Viszont ma már kifordították ezt az elvett és a fiatal tudósok egy új addig még nem bizonyított elmélet következtében a már befutott tudóstársadalomtól nem támogatást kapnak hanem sokkal inkább ellenszenvet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Vendég-Ven... Ahpi0...
2011.12.10. 23:48
Ahpi007:

"Vagy pont most olvastam az sg.hun hogy a víz akár -48 c-ig folyékony tud maradni. Olyan gyenge a tudományos szintünk, hogy az már már kiábrándító. Még egy alapvető elemet a vizet sem ismejük. Aki azt hiszi, hogy milyen fejlett a technológiánk az nagyot téved."

Hát, ha te az sg.hu-ról tájékozódsz, akkor az már régen rossz. Régóta ismert, hogy a víz túlhűthető úgy, hogy közben nem fagy meg. Ez olyannyira közismert, hogy Härtlein Károly (fizikát oktat a Műegyetemen) a jelenséget még egy videón is bemutatta, s a kísérletet a saját háza kertjében végezte el. Egy az udvarra kitett PET palackban túlhűlt a víz, majd amikor egy bottal rácsapott a palackra, azonnal jégkásává kristályosodott ki a benne lévő túkhűtött víz.

Mellesleg a vizet normál légköri nyomáson túl is lehet hevíteni kb. 110 fokig, vagyis a forráspont fölött sem kezd el forrni. Aztán elég egy rázkódás, és robbanásszerűen forrni kezd. Régebben nem kevés kazán robbqnt fel így

Még egy idézet albert-től: addig nem beszélhetünk tudományos áttörésről, amíg egyetlen gyerek is éhezik a földön."

Mióta vagy tegező viszonyban Albert Einsteinnel?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!