iPon Hírek

Az olvasztott fémet is lepergeti egy újfajta, mintázott vízálló anyag

Dátum | 2013. 11. 22.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A vízállóság egyik titka abban rejlik, hogy a felület és a csepp közt minél rövidebbre kell csökkenteni az érintkezési időt. A kutatók korában úgy vélték, hogy erre a legjobb módszer, ha a csepp egyszerűen „visszapattan” a sima felületről: vagyis szimmetrikusan szétterül, majd újra összegyűlve lepereg arról. Egy nemrégiben publikált tanulmány szerzői azonban igazolták, hogy egyes makroszkopikus mintázatok tovább növelhetik a vízálló anyagok hatékonyságát, mivel róluk még gyorsabban peregnek le a cseppek. Kripa Varanasi, az MIT kutatója és kollégái 0,1 milliméter magas bordákat képeztek egy vízálló felületen, majd egy nagysebességű – másodpercenként több mint 10 ezer képkockát rögzítő − kamerával felvették, hogy mi történik a cseppekkel. A bordáknak köszönhetően a szétterülő csepp aszimmetrikussá vált, és összegyűléskor kisebb cseppekre töredezett szét, amelyek gyorsabban leperegtek a felületről. A bordázott anyag összességében 37 százalékkal rövidebb ideig érintkezett a vízzel, mint ugyanezen anyag bordák nélküli változata.
A kutatók azonban nem elégedtek meg egyetlen folyadék vizsgálatával: a következő kísérlet során olvasztott ólmot csepegettek az anyagra. A bordák nélküli felületen a fém gyorsan megszilárdult, a bordázott változat azonban kellően hatékonyan működött ahhoz, hogy a cseppek még folyékony állapotukban leperegjenek róla. Varanasi szerint a fejlesztésnek számtalan felhasználási területe lehet egyes felületek eljegesedésének megakadályozásától kezdve a gőzturbinák szárazon tartásáig. A kutatók munka közben vették észre, hogy a Varanasi irodájában található kapucinusvirág levelein nagyon hasonló bordák találhatók, így néhány természetes felületen is elvégezték a kísérlet vizes változatát. Úgy találták, hogy mind a kapucinusvirág levelei, mind pedig a kék morpho lepke szintén bordázott szárnya aszimmetrikusan veri vissza, és kisebb egységekre tördeli fel a vízcseppeket. Ennek köszönhetően ezekről a felületekről gyorsabban lepereg a víz, mint a makroszkopikusan simának tűnő, valójában mikrostruktúrák szabályos mintázatából felépülő lótuszlevélről, amelyet pedig a leghatékonyabb természetes hidrofób felületként tartanak számon.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. KisDre
2013.11.22. 13:38
Érdekes S szép belegondolni, hogy a természetben megint csak megtaláltunk eme "új" technológiát. Van mit tanulnunk tőle!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. freyr
2013.11.22. 17:31
Mondjuk nyilvánvaló, hogy természetben sokkal hatékonyabban működő vízlepergető megoldások vannak, amit érdemes másolni. Több millió évük volt kifejlődni, amire rásegített a természetes szelekció, mi meg talán ha 50-100 éve foglalkozunk ilyesmivel.

"A kutatók munka közben vették észre, hogy a Varanasi irodájában található kapucinusvirág levelein nagyon hasonló bordák találhatók, így néhány természetes felületen is elvégezték a kísérlet vizes változatát."
Nem fordítva? Nehezen hiszem, hogy előbb csinálták meg a mintázatot, majd utána vette észre a vezető kutató, hogy az irodájában véletlenül pont olyan mintázatú levéllel rendelkező virág van.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. szviri
2013.11.24. 02:25
http://ipon.hu/hir/univerzalis_folyadektaszito_vedoreteget_fejlesztettek_ki/23796
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.11.25. 03:28
És az lepergeti a minimum 330°-os ólmot is? Annál csak szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú folyadékokról írtak. Itt meg olyan folyadékról, ami a hétköznapi tárgyakon, mint a ruházat, szimplán átégeti magát, ideje sincs tapadni vagy leperegni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!