iPon Hírek

Baktériumból adattároló

Dátum | 2014. 11. 17.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A DNS módosításával az MIT kutatói apró adatrögzítőkké alakítottak át néhány kólibaktériumot. Az újonnan létrehozott mikrobák képesek információkat rögzíteni és tárolni közvetlen környezetükkel kapcsolatban, és az adatok később elő is hívhatók belőlük. A fejlesztők szerint az apró, élő adattárolók egy napon a szervezet állapotát monitorozó érzékelőkként, vagy környezeti szenzorokként lehetnek hasznosíthatók. A kólibaktériumokat világszerte számtalan különböző kutatás során használják, mégis akadnak olyan jellegzetességeik a mikrobáknak, amelyekkel kapcsolatban alig tudnak valamit a szakértők. A rejtélyek közé tartoznak a retron nevű DNS-szakaszok, amelyek létezését 30 éve fedezték fel, mostanáig nem tisztázott azonban, hogy pontosan mit is csinálnak, mondja Timothy Lu, az MIT kutatója. Annyi bizonyos, hogy a retronok olyan enzimeket kódolnak, amelyek képesek új DNS-szálakat létrehozni, és ezek a szálak aztán bele tudnak épülni a sejt genomjába. Lu és kollégái rájöttek, hogyan lehet a retronok működését kívülről manipulálni. Munkájuk eredményeként olyan baktériumokat hoztak létre, amelyek egy bizonyos kémiai anyag jelenlétében vagy éles fény hatására új DNS-t építenek be genetikai állományuk egy előre meghatározott helyére. Ez a DNS-darab pedig gyakorlatilag nem más, mint a sejt által megtapasztalt inger emléke. Lu és kollégái úgy alakították át a sejteket, hogy azok retronjai csak mérsékelten legyenek hatékonyak. Ezzel lényegileg azt érték el, hogy amikor egy csapatnyi sejtet fényhatás vagy kémiai inger ér, először csak azok a baktériumok raktározzák el annak emlékét, amelyeket legerősebben érintett a változás. A reagáló sejtek számából így hosszabb távon következtetni lehet az inger erősségére és fennállásának hosszára is. A szakértők szerint az átalakított sejtek segítségével kiváló környezeti szenzorok hozhatók létre. Ami még izgalmasabb, a retronok állati sejtekben is bizonyítottan működnek, tehát elviekben akár saját sejtjeink némelyikét is átalakíthatjuk úgy, hogy azok rögzítsék a környezetükben történteket, majd a DNS szekvenálása révén megtudhatjuk, hogy mit történt az adott testrészben a közelmúltban.
Hasonló jellegű sejtmonitorozás már jelenleg is megoldható bizonyos mikroszkópos technológiákkal, ezekkel azonban az a probléma, hogy folyamatosan figyelni kell a sejteket. A retronok révén viszont a sejtek képesek nagyobb időszakokat átívelő eseményeket rögzíteni, amelyek aztán igény szerint utólagosan átvizsgálhatók, valahogy úgy, mint amikor egy biztonsági kamerahálózat felvételeit nézzük vissza valamilyen probléma után kutatva. A módszerrel követhetővé válhat egyes diagnosztizált betegségek terjedése a szervezeten belül, illetve a sejtek egymás közti kommunikációja is monitorozható lehet. A jelenlegi felállás szerint persze a rendszer akkor működik a legjobban, hogy sejtek nagy csoportja figyeli ugyanazt a környezetet egyszerre, így a szervezeten belüli használat megvalósításához még számos problémát meg kell oldani. Az is kérdéses továbbá, hogy a retronok milyen mértékben hajlamosak mutációra és téves működésre, ha szélsőséges körülmények közé, például az emberi bélrendszer mélyére kerülnek.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. peti198706...
2014.11.18. 05:26
Farscape Moya-ája pedig élő Leviathán. Akkor az írók mégsem hülék S tényleg rávilágít arra a tényre hogy a nap fénye mégsem hülyeség, energiát közvetít mégis sok életforma rajongja körül, s úgymond az információ is közvetetten az energia fénye. -Force let be with u..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. chris-v
2014.11.18. 10:32
Na de miért pont magnókazetták vannak a képen?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!