iPon Hírek

Baktériumok javítják ki az „élő” beton repedéseit

Dátum | 2015. 05. 22.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Bár már az ókorban is használtak betont, az építőanyag sosem örvendett nagyobb népszerűségnek, mint napjainkban. Kína például több betont használt el az elmúlt 3 év alatt, mint az Egyesült Államok az elmúlt évszázadban. Az anyagnak számos előnye mellett egy nagy hátránya van: bármilyen keverékről is van szó, a beton idővel hajlamos megrepedni, és morzsolódni. Ettől aztán a benne található vasak is rozsdásodni kezdenek, ami tovább rontja a struktúra integritását. Erre a problémára keresnek megoldást az úgynevezett öngyógyító cementfajták fejlesztői, köztük Hendrik Jonker, a Delfti Egyetem kutatója is. A szakértőnek a csontok gyógyulása során működő mineralizáció adta az ötletet fejlesztéséhez: az általa kikevert betonban egy kalcitot termelő baktériumfaj tagjai is helyet kapnak, amelyek minden keletkező repedést azonnal befoltoznak. A kérdéses baktérium, a Bacillus pseudofirmus természetes körülmények közt lúgos vulkanikus tavakban tenyészik, és akár 200 évig is képes kibírni oxigén és táplálék nélkül. A hibernációból akkor ébred fel a mikroba, ha vízzel érintkezik. Ekkor kalcium-laktáttal kezd táplálkozni, és melléktermékként gyakorlatilag mészkövet állít elő.
Jonker a baktérium megfelelő körülmények közti aktiválásának problémáját úgy oldotta meg, hogy a mikrobákat apró, biológiailag lebomló kapszulákba helyezte, amelyek a tápanyagot is tartalmazzák. Amikor a beton megreped, a repedéseken bejutó víz felébreszti álmából a baktériumot, amely elkezdi elfogyasztani a mellé helyezett táplálékot, és közben mészkövet termel, kitöltve a létrejött hasadékot. A kísérletek alapján az elgondolás teljesen működőképes, a kapszulába csomagolt baktériumokat egyszerűen a cementbe kell keverni, és amikor szükség van rájuk, ezek kijavítják a beton sérüléseit. A módszerrel a már megépült struktúrák is javíthatók lehetnek, ehhez a keverék hígabb változatát egyszerűen kívülről rá kell permetezni az építményre, és a felszíni repedések máris begyógyulnak. A fejlesztéssel kapcsolatban persze sok kérdés felmerülhet, elsőként például az, hogy a begyógyult repedések mennyiben változtatják meg a szerkezet teherbírását. Ezekre tehát mindenképp választ kell találni a tényleges alkalmazás előtt. A másik, már jelenleg is fennálló probléma az újfajta beton árával van. A kalcium-laktát hozzáadása miatt a keverék jelenleg kétszer annyiba kerül, mint a hagyományos beton. Jonker szerint ezt úgy lehetne orvosolni, ha valamilyen módon, például genetikai módosításokkal, rá tudnák venni a baktériumot, hogy valami olcsóbbat, például valamilyen cukoralapú táplálékot fogyasszon.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

13. rfj1989
2015.05.22. 12:10
És amikor bekeverika friss betont akkor nem érintkeznek vízzel???
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Merwenus rfj19...
2015.05.22. 12:48
Kapszulákba rakják, ami gondolom olyan anyagból készült, hogy X idő kelljen, hogy szét málljon, és kieressze az anyagot. Így mondjuk egy repedéshez kell 1 hét, mire elkezdődik a folyamat, de készítés közben nem oldódik ki.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Tibike1993 rfj19...
2015.05.22. 12:53
Gondolom én nem 20 perc alatt meszesedik be. Most ha belekeverik, ugyanúgy fog vízzel érintkezni a bekeveréskor, mint amikor már szilárd, de esik az eső. Ez egy folyamat, ha igaz, ami nem percek alatt zajlik le, így kb a bekeverés pillanata nem hiszem, h változtat vmit is a dolgon. De ez csak az én véleményem.
Viszont tudtommal a beton szilárd állapotban is szív be vizet, nem??? Viszont ha igen, akkor egy eső után ezek a bacik felébrednek, tehát elkezdik termelni a mészkövet. De h a f.szomba, ha pl nincs repedés? Mert ezek nem csak a repedéseknél vannak, hanem az egész betonkeverékbe. Tehát bárhol éri víz, ezek érintkeznek vele, tehát megkezdődik a mésztermelés... tehát elvileg a szilárd betonban ez a vmi elkezdi termelni a meszet. Az biztos h jó?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.05.22. 13:06
engem az érdekelne, hogy mi mondja meg a baciknak, hogy a repedést összefoltozza és ne mondjuk bármely más irányba kezdje építeni magát.
Másfelől a beton felszínén vagy az alatt közvetlenül lévő baktériumok akkor menő kis felszínformákat fognak csinálni ott, ahol egyébként sima felszín kéne?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Kajafun
2015.05.22. 13:36
Szerintem jobban jár ha ejti ezt a témát és elkezdi betömködni a repedéseket mert szerintem ebből nem sok jó fog kisülni!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. corzi FaL
2015.05.22. 13:45
http://www.proidea.hu/termekalkalmazasok-5/vizhatlan-beton-oxydtron-adalekkal-6869.shtml

valoszinuleg ilyen tipusu es ehhez hasonlo betont hasznalnak, mikor repedes keletkezik azon keresztul viszont betud folyni a viz es aktivalodni tud. ha pedig valahol repedes keletkezik es az anyag esetleg mint ahogy mondtad mondjuk nem egyenletes lesz esetleg egy par perces csiszolassal ez kiegyenlitheto. meg mindig baratsagosabb es penztarca kimelobb megoldas mint venni egy zsak szaraz betont es feluletesen elkezdeni betomni a lyukakat raadasul annak nem is lesz olyan jo osszetarto ereje mint ennek igy folytatodhatna tovabb a repedes novekedese
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. 5hR3kY
2015.05.22. 14:09
Az a baj hogy a világon nincs annyi baktérium ami az itthoni utakat betudná foltozni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. ChoSimba
2015.05.22. 23:12
És mi van, ha ez a baki bekerül egy víztározóba a lefolyókon keresztül ? A vízcsöveinkben majd szépen kiépíti a mészkő dugaszt ? Így is vízkövesek a csövek, mi lesz majd ezután ?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. thestock 5hR3k...
2015.05.22. 23:19
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.05.23. 11:42
foleg h az aszfalt es nem beton, mi?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. ChoSimba corzi
2015.05.23. 12:21
Van ahol beton az út
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.05.23. 20:57
az mar ott szomoru h betonbol van
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. matt0123
2015.05.25. 21:24
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!