iPon Hírek

Bárányembriókat neveltek mesterséges méhekben

Dátum | 2017. 04. 27.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Philadelphiai Gyermekkórház kutatói hetekig mesterséges méhekben neveltek nyolc bárányembriót, amelyek a méretes nejlonzacskókba helyezve is az egészséges ütem szerint folytatták a fejlődést. Tüdőjük és agyuk növekedett, szőrük is megjelent, kinyitották a szemüket, mozogni kezdtek és megtanultak nyelni is. A szakértők reményei szerint egy napon hasonló rendszerek segíthetnek a koraszülött emberi babáknak az önálló életképesség elérésében. Az Alan Flake és kollégái által létrehozott külső méh, amelyet a csapat Biobag néven emleget, olyan környezetet biztosíthat ezeknek a gyermekeknek, amelyben biztonságban növekedhetnek anyjuk hasán kívül is, míg elérik egészséges születési nagyságukat és fejlettségüket. Bár a Biobag első ránézésre nem sokban hasonlít az emlősök méhére, megvan benne minden hozzávaló, ami egy embrió kihordásához és táplálásához kell. A műanyag zsák védi a magzatot a külvilágtól, a benne található sóoldat hasonlít a magzatvízhez, a csövek pedig biztosítják, hogy az embrió tápanyagokhoz és oxigénhez jusson. Csak az Egyesült Államokban évente 30 ezer gyermek születik meg a terhesség 28. hete előtt. Ezek a babák intenzív ellátást igényelnek, hogy életben maradjanak anyjuk testén kívül, és akik megérik, hogy önállóan tudjanak lélegezni (ami mindössze 20–50 százalékuk), azok esetében is gyakoriak a maradandó egészségkárosodások, amelyek részben a szervek fejletlenségéből, részben az életmentő beavatkozások mellékhatásaiból adódnak.
A szakértők a helyzet javítása érdekében évtizedek óta próbálnak olyan rendszereket létrehozni, amelyek képesek hűen utánozni a méhen belüli állapotokat, és így lehetővé tenni, hogy a koraszülöttek a lehető legideálisabb körülmények között fejlődjenek tovább. A legnagyobb kihívást a fejlesztés során annak az alrendszernek a lemásolása jelentette, amely az anya és a gyermek vérkeringését köti össze. Ez biztosítja ugyanis, hogy a magzat friss oxigénhez jusson, a szén-dioxidban dús vér pedig közben elhagyja szervezetét. A helyzetet bonyolítja, hogy a vérnek eközben megfelelő nyomás mellett kell keringenie, mert különben vagy nem képes ellátni feladatát, vagy túl nagy nyomás esetén károsíthatja a baba szerveit. Ennek a problémának a megoldása érdekében Flake és kollégái egy pumpa nélküli keringési rendszert hoztak létre. Az embrió köldökzsinórját egy újfajta oxigenátorra kötötték, amelyen folyamatosan áramlik át a vér. Ennek köszönhetően a magzat szíve elég volt ahhoz, hogy a kiegészítő rendszerben is keringesse a testfolyadékot, külső pumpa segítsége nélkül. A következő nagyobb gondot a fertőzések megelőzése jelentette. Erről a mesterséges magzatvíz gondoskodik, amely ugyanúgy cserélődik az idők folyamán, ahogy az anyai méhben is történik. A cserélődés során a salakanyagok távoznak a zsákokból, a folyadék és a zsák pedig megvédi az embriókat a fertőző mikrobáktól. A folyadék a bárányembriók tüdőit is kitölti, megvédve a fejlődő szerveket a káros hatásoktól.
Flake és társai 105–120 napos bárányembriókon tesztelték az elrendezést, ami 22–24 hetes emberi embrióknak feleltethető meg. A bárányok négy hétig voltak a zsákokban, majd olyan lélegeztetőre kötötték őket, amilyeneket a koraszülöttek esetében is alkalmazni szoktak az intenzív osztályokon. A zsákokból kiemelt állatok egészségi állapota majdnem olyan jó volt, mint a velük egyidős, de fejlődésük teljes idejét az anyaméhben töltött embrióké. A mesterséges méhben fejlődött bárányok többségét ezt követően rövidesen elpusztították, hogy közelebbről is meg tudják vizsgálni szerveik állapotát. A vizsgálatok alapján az állatok tüdeje és agya nem mutatott elmaradást a fejlődésben az anyai méhben fejlődött embriók szerveihez képest, és más problémákat sem azonosítottak a szakértők. Bár mindez kétségkívül nagyon biztatónak tűnik, fontos leszögezni, hogy a bárányok és az emberi magzatok között számos eltérés van. Az ember agya más ütemben fejlődik, így még sokat kell dolgozni, mielőtt emberi koraszülötteken is tesztelhetik a módszert. A kísérletek jelenleg még fiatalabb korukban a mesterséges méhbe helyezett bárányokkal folynak, illetve azokat az állatokat is folyamatosan vizsgálják, amelyeket nem pusztítottak el az első kísérlet végén. Ha vannak a módszernek hosszú távon jelentkező mellékhatásai, azok ezen állatok révén derülhetnek ki. Flake azonban a sok hátralevő munka ellenére is úgy gondolja, hogy három éven belül sor kerülhet az első klinikai tesztekre, vagyis a módszer emberi kipróbálására. Ha a fejlesztés tényleg működik, és a Biobag képes lesz az emberi koraszülöttek számára is a méhen belülihez hasonló környezetet biztosítani, azzal várhatóan egy sor koraszülöttségből adódó komplikáció válhat elkerülhetővé a jövőben. A tét tehát óriási, de hasonlóan jelentős lehet a fejlesztés hozadéka is.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

16. dbelam
2017.04.27. 15:55
Kezdetnek nem rossz!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. katt777
2017.04.27. 17:50
Na, celebéknek (meg Ronaldóéknak) végre nem kell béranyát fizetniük, azok a munkások is buknak.
Elsőre nem értettem, hogyan férne be akár egy bárány embrió is egy méhbe (aztán meg zümmög vele körben a szobában?), de a cikkből kiderült.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. fofoka
2017.04.27. 18:33
- Hol élsz te, szatyorban?
- Nem, de ott születtem!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. ejcy
2017.04.28. 07:00
1.örülhetnek a nők, 20 év múlva már nem cseszi szét őket a gyerekszülés
2. lassan eljutunk oda mint egy rpg karakterszerkesztője, beállíthatunk rajta mindet, nyomunk egy order it gombot, futár kiszállítja beakasszuk a zsacsit a spejzba, ha elkezd ordítani akkor ránézünk, 'jé de szép', majd odaadjuk a robot dadának foglalkozzon vele ő, mi megyünk dubajba és mutogatjuk milyen szép kölkünk született
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. eriol ejcy
2017.04.28. 09:07
Csak (remélhetőleg) koraszüléskor lesz használva.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Szefmester eriol
2017.04.28. 11:07
Kezdetben tuti.

De később a magánklinikákon jön majd a scopos embrióeltávolítás és bezacskózás, még később meg pete ki, apuka rásercint, felrázzák és jön a gyerek, még később pedig kiválogatva jön a termékenyítés, még később szerkesztéssel.

Gattaca
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Humbuk eriol
2017.04.28. 12:33
Hahaha hányszor hallottam már ezt... "Csak védelmi célt szolgál..., csak vész esetén használjuk..." Ismerős?

Minden esetre le a kalappal a "dokik" előtt!

Nekem amúgy más jutott eszembe: Mátrix? He? Na?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2017.04.28. 14:37
Humanity is doomed...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. witchlord
2017.04.28. 16:22
Zacskóban növesztett génszerkesztett katonák...
Aztán nem sír anyuci és apuci, ha lepuffantják a Battlefield-en...
Na ez a legszarabb Gattaca...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Terror
2017.04.28. 16:30
Nyilván születési rendellenességekkel születni vagy kicsinálni az anyát születés közben messze rózsásabb utópia.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2017.04.28. 19:01
Gondolom nem jól figyelted meg a témát: zacsit használni minden szüléshez.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. djalienecs... Humbu...
2017.04.28. 20:48
Mátrix +1!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. fofoka eriol
2017.04.30. 10:12
Emberek tekintetében a cikk végig koraszülöttekről beszél. Csak szólok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Renhoek djali...
2017.04.30. 13:24
Ha Mátrixban gondolkozunk, akkor inkább a Canavaro féle új kísérlet lehet érdekes. Egy patkány fejét átültette. Az újdonság az, hogy egy harmadik test látta el műtét alatt a fejet. Ilyen lehet a jövőben, hogy egy gépben fenntarthatunk egy agyat... csak ehhez szervek kellenek. Vagy 3D printelt műszervek, vagy amíg ez nem lesz, egy "másik test"'. Persze ez szörnyű.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. gejza666 Szefm...
2017.04.30. 14:49
Ez nem csak celebhóbortnak lenne jó.
Eleve vannak nők, akik nem tudnak kihordani egy gyereket, mindenféle egészségügyi okok miatt. Pl. magas vérnyomás, vagy amikor a szervezet kilöki az embriót, mert idegen szövetként azonosítja, stb. Nekik marha nagy segítség lenne már az elejétől egy ilyen.
Arról nem is beszélve, hogy így kvázi mesterségesen ki lehet tolni azt az időszakot, amíg a nők gyereket vállalhatnak és amikor már a terhesség nem jelent komoly kockázatot az anya számára is abban a korban.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Renhoek gejza...
2017.04.30. 16:22
A szülés biztonsági határa mondjuk elsősorban genetikai... egyszerűen 40 felett már elkerülhetetlenek a fixen a helyükön lévő petesejtek sérülései.

Lehet zacskósgyerek még menne, de komoly genetikai filtering kell, és CRISPR-el kijavítani a hibákat akkor már. A probléma az, hogy oké egyes konkrét mutációkat, vagy kromoszómatöbbleteket ki lehet szűrni és javítani de genetikai hajlamokat már esélytelen, annyira bonyolult a rendszer.

Másfelől az anyaságnak van még elég sok felderítetlen területe... Többek között amikor őssejtek vándorolnak az anyába az embrióból, a közös hormonrendszer stb. Szóval kitudja milyen pszichológiai, epigenetikai, immunitásbeli hatásai lesznek annak, hogyha valaki a in vitro születik, úgy hogy aztán zacskóban nevelődik fel. Teljesen kihagyva az anyával való közös homeosztázist.

Aztán lehet semmi, amihez ne tudna alkalmazkodni egy anya és gyermeke.. de mindenképp hosszútávú vizsgálat kell.

A vége tényleg az lehet, hogy in vitro inszemináció, génmódosítás, hibajavítás, zacskó, szoptatógép, majd átveszik a babát a szülők ha már túl van a sírós korszakon. "Leszüretelik" a termést.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!