iPon Hírek

Becsapódás okozhatta a jégkorszak végi hirtelen lehűlést

Dátum | 2012. 06. 14.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy nemzetközi tudóscsoport olvadt üveget tartalmazó rétegre bukkant Pennsylvania, Dél-Karolina és Szíria üledékes kőzeteiben, amely megerősítheti a pleisztocén–holocén becsapódási esemény sokat vitatott elméletét. A több területen is detektált anyagréteg nagyjából 13 ezer évvel ezelőtt rakódott le, és összetevőinek megformálódásához 1700‒2200 Celsius fok körüli hőmérsékletre volt szükség.

Az angolszász nyelvterületen fiatalabb driász becsapódási, illetve kihalási eseménynek nevezett hipotézis szerint 12 900 évvel ezelőtt egy égitest ütközött bolygónknak, és ennek hatására hirtelen (legfeljebb néhány évtized leforgása alatt) lehűlés következett be, ez pedig sokkal gyorsabb ütemet jelent, mint ami az eljegesedések éghajlati változásaira jellemző. A lehűlés kezdete egybeesik a pleisztocén végi tömeges kihalással, ami nem volt ugyan globális jellegű és elsősorban a nagy testű állatokat érintette, ugyanakkor 65 millió év evolúciós eredményeire tett pontot. Észak-Amerikában a 44 kg-nál súlyosabb fajok 73%-a kihalt, ekkor tűnt el a kardfogú tigris, az óriáslajhár, és Európában is ekkoriban pusztult ki a gyapjas mamut és a bölény. Az időszakra tehető az első ismert paleoindián közösség, a Clovis kultúra eltűnése is.


A kutatók szilikátokban gazdag habkőszerű objektumokat azonosítottak három különböző helyszínen, azonos korú rétegekben. A kőzetek jelenléte nagy energiájú légköri robbanás hő- és lökéshullámaira, vagy pedig becsapódásra utal, az időzítés pedig arra enged következtetni, hogy ezen esemény következtében kezdődött meg a driász glaciálisként emlegetett lehűlési periódus, mondja Richard Lane, a Nemzeti Tudományos Alap programigazgatója.

A közelebbi vizsgálatok megállapították, hogy a kőzetréteg nem kozmikus, vulkanikus vagy emberi eredetű, ellenben nagyfokú azonosságot mutat a bizonyítottan becsapódási események nyomán megolvadt felszíni rétegekkel, amelyeket például az arizonai Barringer-kráter környékén vagy a tektit szórásmezőkön lehet megfigyelni. (A tektitek a becsapódáskor ballisztikusan kidobódó, gyorsan lehűlő olvadékcseppekből állnak, és a közeli törmelékterítőn túl nagy területet borítanak be, amelyet szórásmezőnek nevezünk.)

Az olvadt üveg karakterisztikájában nagy hasonlóságot mutat az 1945. július 16-án, Új-Mexikóban végrehajtott Trinity kísérleti atomrobbantás során keletkezett üveggel is. Az Egyesült Államok első nukleáris fegyvertesztje során felrobbantott a plutóniumbombát egy harminc méteres torony tetején hozták működésbe.


A bizonyítékok tehát arra utalnak, hogy a becsapódási esemény hatásai három kontinensen is érzékelhetőek voltak, Észak-Amerikától a Közel-Keletig. A nagy távolság azt valószínűsíti, hogy három epicentruma lehetett a becsapódás vagy légköri robbanásnak, így a Földbe ütköző égitest egy darabjaira hulló meteor vagy üstökös lehetett, mondja James Kennett, a kutatás vezetője.

Korábbi, a mostanitól független kutatások során hasonló kőzetrétegekre bukkantak Arizonában és Venezuelában is, ami tovább erősíti a pleisztocén–holocén becsapódási esemény bekövetkeztét, amely ellen a legfőbb érv az eddigiek során a kellő mennyiségű bizonyíték hiánya volt. Kennet hozzáteszi, hogy a szíriai ásatási helyszín Abu Hureyra település mellett, az Eufrátesz völgyében található, amelyet a mezőgazdasági termelés bölcsőjének tekintenek, és ennek kezdeteit pedig szintén a kérdéses időszakra, tehát nagyjából 13 ezer évvel ezelőttre teszik.
 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

5. gabesz7630
2012.06.14. 08:21
NAAAAA!
Eddig az ilyenek a legkorbe kerult por es gazok miatt felmelegedest okoztak.
Ennyire lehet komolyan venni kb a klima es egyebb szakertoket..
Grat..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. arin
2012.06.14. 10:23
Csak a gázokra gondoltak nem? A felmelegedést illetően. Már úgy értem, ha valami óriásit robbanik, akkor a levegőbe kerülő nagy mennyiségű por eltakarja a napot, ott nincs melegedés csak megfagyás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. tenroland
2012.06.14. 10:34
Ezt akartam írni.A gáz nem ugyan az mint a por.A portól nem éri kellő fény a földet,ezért lehűl.Egy becsapódás nem tudom milyen gázokat juttathat nagy mennyiségben fel...De port annál inkább...Itt nem volt szó gázokról.Am egy szuper vulkán kitörése is idézhet egy ilyent elő.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. benczeb90
2012.06.14. 14:14
azért az se mindegy milyen gáz. a kén-dioxid pl segít a hűtésben. molekulái a légkör nedvességében oldódva egy fényfvisszaverő filmet képeznek, természetesen a 'koncentráció' függvényében érezhető a változás. évekig is megmarad, lassabban oszlik el, mint a parányi porszemcsék.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Rotyoka
2012.06.15. 20:44
ó jeah!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!