iPon Hírek

Beépített robotokkal tanulmányozzák a kollektív viselkedést

Dátum | 2016. 04. 06.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Robotok segítségével szeretnének fényt deríteni a kutatók a rovarkolóniák és más állatcsoportok működésére. Az ötlet nem teljesen új, hiszen például a méhek táncát már korábban is tanulmányozták „kémkedni” küldött robotméhek révén, a szakértők azonban most egy lépéssel tovább kívánnak menni. Meglátásuk szerint, ha sikerülne olyan robotokat létrehozni, amelyek tökéletesen imitálni tudják a természetes rovarok viselkedését, ezek kívülről befolyásolni tudnák a csoportok viselkedését. A méhrajokba beépült robotok példának okáért rendkívül pontos meteorológiai információkkal láthatnák el élő társaikat, akik így nem veszélyeztetnék magukat a kaptáron kívül, ha rossz idő közeleg. A robotok révén ráadásul olyan viselkedésekre is rá lehetne venni a rovarokat, amelyek egyébként nem jellemzőek a fajra. Egy robotikus csótány például ráveheti élő társait arra, hogy ne a fény elől, hanem ennek irányába fussanak. Az ilyen kísérleteknek persze fontos előfeltétele, hogy a robot tökéletesen be tudjon épülni az adott állatcsoportba. José Halloy, a Párizsi Diderot Egyetem kutatója kollégáival évek óta ezen dolgozik. Robotikus csótányaikat korábban nagyrészt kézzel programozták be, ez azonban nem túlságosan hatékony módszer, ráadásul megnehezíti a metódus más fajokra való alkalmazását, ami a kutatók hosszú távú célja lenne. A szakértők így legutóbbi projektjük keretében kifejlesztettek egy programot, amely automatikus módon képes az adott állatcsoporthoz illő robotviselkedést generálni. Ehhez mindössze be kell táplálni a rendszerbe néhány jellegzetes viselkedésformát, illetve nyomon követni az aktuális egyéni és együttes mozgási adatokat. Az új módszerrel jelentősen könnyebbé vált a munka, mivel a korábbi évek megmutatták, hogy a rovarok egyéni viselkedésének robotikus lemásolása nem a legjobb módszer a cél elérésére. Az egyes egyedek esetében ugyanis nehezen elkülöníthető, hogy mit csinálnak maguktól, és mi képezi a csoportos viselkedés részét. A csapat csótányokon tesztelte a számítógép által generált viselkedésformákat. A kísérletek során 45 élő és 5 robotikus csótányt eresztettek össze, és az így létrejött csótánycsapatnak két menedékhely közül kellett közösen kiválasztania egyet. Az újfajta vezérlésnek köszönhetően a robotcsótányok sokkal élethűbben mozogtak és könnyebben alkalmazkodtak a csoport többi tagjához. A csapat a kísérletek során teljesen életszerűen viselkedett, például ha megriasztotta őket valami, szanaszét szaladtak, majd a fal tövében újra egy csoportba gyűltek össze a robotikus és az élő egyedek is. A következő lépés a csoport viselkedésének megváltoztatása lenne a beépült robotok segítségével. Halakkal már sikerült megvalósítani ehhez hasonlót: a New York Egyetem kutatói 2012-ben robothalukkal sikerrel átvették az irányítást egy halcsapat felett. (Mindkét kísérletből az derült ki, hogy a beépített robotok kinézete nem lényeges szempont, ha mozgásuk megfelel a csoport elvárásainak.) A hasonló megoldások révén egyrészt belülről tanulmányozhatók a csoportos viselkedés titkai, például hogy mitől válik valamelyik egyed vezetővé egy állatcsoportban. A másik, már korábban említett előny az állatok védelme lehet. A robothalat például részben azzal a céllal fejlesztették ki, hogy az egy napon elterelje a halrajokat a veszélyes régióktól.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!