iPon Hírek

Boldog 65. születésnapot, tranzisztor!

Dátum | 2012. 12. 17.
Szerző | J.o.k.e.r
Csoport | FŐ EGYSÉG

Napjainkban a tranzisztor kulcsfontosságú szerepet tölt be életünkben, hiszen ma már az elektronikai eszközök többségében találkozunk ilyen áramköri elemmel. A számítógépek e fontos komponens nélkül talán még ma is szoba méretűek lennének. Maga a tranzisztor egyébként egy olyan speciális áramköri elem, amely elektromos jelek erősítésére, jelek kapcsolására, jelmodulációra és feszültségstabilizálásra egyaránt használható.

Az elektroncsövek leváltója

Az 1900-as évek első évtizedétől kezdve hosszú évekig tartott az elektroncsövek egyeduralma, ám már az 1934-es évben elkezdték keresni a kissé problémásan alkalmazható áramköri elem utódját. Az elektroncső a katód felfűtése miatt rengeteg áramot fogyasztott, emellett helytakarékos megoldásnak sem lehetett nevezni, sőt, törékenysége miatt kivételes bánásmódot igényelt – és igényel ma is, hiszen az igazán felsőkategóriás, kiváló hangminőséget kínáló erősítőkben napjainkban is találunk elektroncsöveket.

Az első tranzisztor
1934-ben tehát megindult a kutatómunka annak érdekében, hogy megszülethessen az elektroncső utódja. A kutatások eredményeként két olyan anyagra bukkant Walter Brattain, John Bardeen és William Shockey, amelyek félvezető tulajdonságokat mutatnak: ez a két anyag a germánium és a szilícium volt. Az első tranzisztort persze még nem szilíciumból, hanem germánium és aranylemez összepréselésével hozták létre. Az első tranzisztort 1947. december 16-án mutatták be a nagyérdeműnek.

Az NPN és PNP típusú tranzisztorok áramköri rajza.
Ezt a tranzisztort persze le is tesztelték: a prototípus stílusosan egy elektroncső helyére került, igaz, akkoriban még nem tranzisztornak hívták. Az új áramköri elem 1948. június 17-én kapta végleges nevét, méghozzá a Bell Laboratórium távközlési részlegének vezetőjétől, John Pierce-től – így lett belőle tranzisztor.

Shockley, Bardeen és Brattain
A három kutató munkájának gyümölcse egyébként hatalmas jelentőséggel bírt, így nem túl meglepő, hogy 1956-ban Nobel-díjjal jutalmazták őket.

Az első szilícium alapú tranzisztor elkészítésére csak hét évvel később, 1954-ben került sor – ez a mérföldkő a Texas Instruments nevéhez fűződik.

Tranzisztoros rádiók és egy hallókészülék
Ebben az évben, azaz 1954-ben piacra dobták az első tranzisztoros rádiót, amely akkoriban 49,95 dollárba került, azaz nagyon drága volt. A tranzisztor persze nem csak a rádiók, hanem a hallókészülékek esetében is rendkívül fontos volt. Az első tranzisztoros hallókészülék 1952 decemberében készült el, majd 1954 folyamában már a hallókészülékek 97%-ában tranzisztort alkalmaztak. Érdekesség, hogy 1955-ben még csak 4 millió tranzisztort gyártottak, ugyanakkor vákuumcsövekből kétnaponta készült ennyi.

A tranzisztor és lábai: Emitter, Bázis és Kollektor.
Azóta a tranzisztorok komoly fejlődésen mentek keresztül, amelynek eredményéből nap mint nap profitálhatunk – például most is, ahogy több milliárd tranzisztort tartalmazó számítógépünk segítségével olvassuk e hírt.

Boldog születésnapot kívánunk, tranzisztor!

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

7. mythbuster
2012.12.17. 19:15
Ne már, csütörtökön elektró vizsga....
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. ThompsoN
2012.12.17. 19:21
Boldog szülinapot neki. Valóban hatalmas találmány volt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. prohlep
2012.12.17. 20:18

Személyes: többször elgondolkodtatott, hogy milyen szellemi tisztánlátásra, műszaki látnokságra volt szükség ahhoz, hogy amikor félvezető jelenség épp csak dióda formájában van jelen, akkor megálmodják a trükkös geometriával és kombinációban összerakott félvezető kompozíciót, és keressék az olyan jelenséghez megfelelő anyagokat, amely jelenséget soha nem látták, csak a képzeletükben létezik azzal, hogy esetleg csak téválom az egész.

Mindig komoly tiszteletet kelt bennem az ilyen nehéz fogalmi alkotás, műszaki előrelátás.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. nyerek01
2012.12.17. 21:46
Elméleti síkon van valami ami leválthatná a tranzisztort?
(én a lyukat nem tudom hova rakni, milyen részecskéből van az egyáltalán...)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. krisz111
2012.12.17. 22:34
BC182 -es tranyóból a világ felépíthető ezt mondta egyszer az egyik elektro tanárom
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Lancaster
2012.12.18. 09:21
@nyerek01
lyuk = elektronhiány
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Asagrim nyere...
2012.12.18. 09:59
Nem csak elméleti síkon.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Memrisztor
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!