iPon Hírek

Bolygómérnök planktonok

Dátum | 2015. 07. 27.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az Antarktiszt körülölelő Déli-óceán vize fölött találni a Föld legvastagabb felhőit, amelyeket egy új kutatás tanúság szerint nyaranta a tengeri planktonok tesznek szokatlanul világossá. A Washington Egyetem kutatói műholdas adatok és számítógépes modellek segítségével igazolták, hogy vízben élő mikroszkopikus élőlények olyan részecskéket termelnek, amelyek a légkörbe kerülve segítik a felhőképződést. A létrejövő világos színű felhőtakaró visszaveri a napsugarak nagy részét, és ezzel összességében hűti a felszínt. „Az óceáni élővilág világosabbá teszi a felhőket, és ezzel hűvösebb környezetet biztosít, mint ami egyébként fennállna” – mondja Dennis Hartmann, a kutatás egyik résztvevője. „Magam is meglepődtem, hogy milyen jelentős hatással van a felhők albedójára az élet az óceán ezen részein.”
A felhők esetében elmondható, hogy minél több folyadékot tárolnak, annál nagyobb fényvisszaverő képességgel (albedóval) rendelkeznek. A kutatók mérései alapján a Déli-óceán planktonjai durván megduplázzák a levegőben lebegő piciny vízcseppek számát, így a felhők nyaranta négyzetméterenként akár 10 watt napsütést is képesek visszaverni, átlagosan pedig 4 wattal csökkentik a felszínt elérő napsugárzás teljesítményét. A Déli-óceán tartós szeleiről és szélsőséges időjárásáról ismert, körkörös áramlatai pedig nagyban hozzájárulnak az Antarktisz fagyott állapotban tartásához. A vizet gazdag mikrobiális élet is jellemzi: amint a napfény tavasztól elkezdi sütni a felszínt, virágzásnak indulnak a fotoszintetizáló plantonközösségek. A mikroszkopikus lények egy része különböző gázokat, például dimetil-szulfidot pumpál a levegőbe, ezek adják a tenger jellegzetes illatát. A felszínt beborító sejtek tömege által megtermelt anyagok, illetve a só a szél és a hullámok hatására az égbe is kerülhetnek. A részecskék némelyikére aztán lerakódik a légköri vízgőz, felhőket hozva létre. A kutatócsoport mérései alapján a planktonoknak köszönhetően nyáron akár 60 százalékkal több piciny vízcsepp is létrejöhet a levegőben, mint a korábbi hónapokban, amikor a felhőképző részecskék javát a tengeri só adja.
A dolog azért különösen érdekes, mert a felhők világosabbá tétele, és ezzel albedójuk növelése évek óta szerepel a bolygómérnöki tervek közt, amelyek célja a Föld légkörébe való mesterséges beavatkozás lenne. Úgy tűnik, hogy mint oly sokszor, az élővilág sokszor alacsonyabb szintűnek mondott része ezúttal is előrébb jár az embernél, hiszen a déli-óceáni mikrobák régóta alkalmazzák gyakorlatban a felszín hűtésére szolgáló metódust. Az egyelőre ugyanakkor nem világos, hogy a módszer mesterséges utánzása hogyan hatna a földi légkör összetételére és hőmérsékletére. Ugyanígy az sem egyértelmű, hogy miért és hogyan teszik a planktonok, amit tesznek. A szakértők egyelőre nem tudják, hogy a planktonvirágzás időzítése hogyan hozható összefüggésbe a felhősödés mértékével, és hogy a mikroszkopikus élőlények ténylegesen környezetük hőmérsékletének egyenletesen tartására alkalmazzák-e a módszert, amint azt a kutatók sejtik.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. ChoSimba
2015.07.27. 22:04
Elsőre elkerekedett a szemem a 10W-tól. Az elég lófütty (1%) a felszínt érő kb. 1000W/m2-hez képest.
De ha beleszámolom azt, hogy nem az egyenlítőn vannak, hanem a délvidéken, akkor olyan 3-5% lehet. Az már esetleg tényleg lehet számottevő mennyiség.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. dzsuz87
2015.07.28. 10:46
A 3-5% az Antarktiszra még jó is lenne, de az óceán jóval közelebb van az egyenlítőhöz. Szóval jól látod, nem stimmel. Olyan 2-300W érheti a felszínt ott felhők nélkül négyzetméterenként, a légkör fényszórását és az átlagos beesési szöget figyelembe véve.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!