iPon Hírek

Borult, idegen egek

Dátum | 2014. 01. 02.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Felhők jelenlétét mutatták ki két, a Naprendszerhez meglehetősen közel elhelyezkedő exobolygó légkörében. Az egyik égitest a legkisebb és a Földhöz leginkább hasonlító extraszoláris planéták egyike, a másik pedig egy Neptunuszhoz hasonló nagyságú bolygó. A napokban publikált két eredmény arra enged következtetni, hogy a felhők viszonylag gyakorinak számítanak a világegyetem bolygóin. Ahogy Heather Knutson, a Kaliforniai Műszaki Egyetem csillagásza elmondta, mindig is sejtették, hogy sok planéta rendelkezhet felhőzettel, a megfigyelési módszerek azonban csak mostanra tették lehetővé az exobolygók légkörének alaposabb vizsgálatát. Az egyik égitest, a GJ1214b katalógusjelű bolygó mindössze 42 fényévnyire van a Földtől, és egy vörös törpe körül kering. A szuperföld 38 óra alatt kerüli meg központi csillagát, és ahogy elhalad előtte, a csillag atmoszférán átsütő fényből következtetni lehet a légkör összetételével kapcsolatban. 2010-ben az égitestet elsőként vizsgáló kutatók azonban nem találták nyomát légkörnek a vörös törpe által kibocsátott fény spektrális elemzése során. Ennek alapján úgy vélték, hogy két eset lehetséges: a bolygót olyan vastag felhőréteg öleli körbe, hogy a csillag fénye nem képes áthaladni azon, vagy pedig arról lehet szó, hogy a légkör rendkívül vékony. Ha ugyanis az atmoszféra jelentős részben nagyon nehéz molekulákból áll, például magas víztartalommal rendelkezik, a bolygó gravitációja egy nagyon vékony réteggé nyomja össze a légkört, így ezen olyan kis mennyiségű csillagfény sugárzik át, hogy azt képtelenség detektálni.

Azóta a Hubble űrtávcsővel is megvizsgálták az égitestet, és így már sokkal világosabb, hogy a két eshetőség közül melyik felel meg inkább a valóságnak. A Chicagói Egyetem kutatói az infravöröshöz közeli tartományra koncentrálva a bolygó összesen 15 áthaladását figyelték meg csillaga előtt, és elegendő adatot gyűjtöttek össze ahhoz, hogy kijelenthessék, a második feltevés nem tűnik valószínűnek. Ilyen mennyiségű mérés során ugyanis már bármilyen nehezebb molekulákat hordozó légkörnek nyomára kellett volna akadni, mindegy hogy milyen vékony az. Mivel a második opció kizárható, marad az első lehetőség, vagyis a bolygót vastag felhőréteg veszi körül. Ezek a felhők persze jelentősen különböznek földi „rokonaiktól”, hiszen az exobolygó légkörében egészen más hőmérsékleti- és nyomásviszonyok uralkodnak, mint bolygónkon. A szakértők feltevései szerint például cink-szulfidból vagy kálium-kloridból állhatnak, mivel ezen anyagok a GJ1214b pokoli körülményei közt is képesek mikroszkopikus cseppekbe összeállni, és felhőket alkotni.

A másik felhős bolygó, a GJ436b 33 fényévnyire van tőlünk, és a jelentős számú Neptunuszhoz hasonló méretű exobolygó egyik tipikus példányának tekinthető, ezért is kezdték alaposabban vizsgálni. A Caltech szakértői szintén a Hubble-t használták a megfigyeléshez, és a bolygó csillaga előtt való átvonulásai során szintén nem találták nyomát légkörnek a spektrumban. Erre ismét a már említett két magyarázat adódik: a bolygó túlságosan felhős, vagy pedig légköre nagyon nehéz molekulákból áll, és ezért rendkívül vékony. Egy gázóriás esetében azonban a második opció nem tűnik túlságosan valószínűnek. A Neptunusz nagyrészt hidrogénből és héliumból áll, így nehéz lenne elképzelni, hogy egy hozzá szinte minden tekintetben nagyon hasonló égitest nehéz légkörrel rendelkezzen. A jelenlegi bolygókeletkezési modellek szerint elképzelhetetlen egy olyan égitest létrejötte, amelynek külső rétegei nehezebbek a belsőknél. Ebben az esetben is marad tehát a másik magyarázat: a bolygó vastag felhőréteggel rendelkezik. Ez a két eredmény, illetve az a tény, hogy tavaly októberben az MIT kutatói egy másik exobolygó, a Kepler-7b felhőzetét fel is térképezték, valóban azt sugallja, hogy a felhők igen gyakorinak számítanak a körülöttünk levő világban.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!