iPon Hírek

Csecsemőmirigyet hoztak létre laborban növesztett sejtekből

Dátum | 2014. 08. 27.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Először hoztak létre a szakértők laborban növesztett sejtekből teljesen működőképes szervet egy állati szervezeten belül. Az Edinburghi Egyetem szakértői egy egérembrió kötőszöveti sejtjeit (fibroblasztjait) emelték ki, majd ezeket teljesen másfajta sejtekké programozták át. A sejteket aztán más sejttípusokkal keverve beültették egy egérbe, amelynek szervezetében ezekből teljesen működőképes csecsemőmirigy fejlődött ki Az átprogramozott sejtek még tökéletesen működő T-limfocitákat is érleltek a laborban. A szakértők azt remélik, hogy a metódust továbbfejlesztve segíteni tudnak majd a csecsemőmirigyük elégtelen működése miatt legyengült immunrendszerű betegeken. A teljes szerv beültetésén kívül akár az is szóba jöhet, hogy a laborban a páciens szervezetével kompatibilis T-limfocitákat állítsanak elő, és egyenesen ezeket juttassák be a betegbe. A szív közelében elhelyezkedő csecsemőmirigy (vagy timusz) az immunrendszer egyik legfontosabb szerve. A sejtjei közreműködésével létrejövő T-limfociták felelnek a sejtes immunválaszért: folyamatosan monitorozzák a szervezetet nem megfelelően működő sejtek vagy fertőzések nyomai után kutatva, és ha problémát észlelnek, együttes erővel lépnek fel a fenyegetés ellen. Teljesen egészséges csecsemőmirigy hiányában a betegek nem képesek megfelelő mennyiségű T-limfocita előállítására, így viszont nem tudják leküzdeni a fertőzéseket. Ez különösen nagy probléma lehet olyan esetekben, amikor a páciensnek csontvelő-átültetésre van szüksége, hiszen az immunrendszer újjáépítéséhez nélkülözhetetlen lenne a szerv tökéletes működése. A kezelés másik potenciális célcsoportját azon gyermekek jelenthetik, akik valamilyen fejlődési rendellenesség következtében kevéssé működő csecsemőmiriggyel, vagy a szerv nélkül jönnek világra. Az említett problémákra megoldást jelenthet, ha kívülről immunsejteket kap a beteg, vagy csecsemőmirigy-átültetésen esik át, mindkét módszert behatárolja azonban, hogy működésükhöz megfelelő donorra van szükség. A szerv sejtekből való mesterséges felépítése tehát óriási előrelépést jelentene az ilyen betegek kezelésében.
„Teljesen működőképes szervek laborban történő növesztése a regeneratív orvoslás szent grálja. Az ilyen módon létrehozott szervek mérete és összetettsége azonban mindeddig erősen korlátozott volt. A sejtek közvetlen átprogramozása révén azonban most sikerült előállítanunk egy olyan mesterséges sejttípust, amely beültetve teljesen működőképes szervet formál” – mondja Clare Blackburn, a kutatás vezetője. Az fibroblasztok átprogramozását a FOXN1 nevű fehérje szintjének megemelésével érték el a szakértők, amely a csecsemőmirigy fejlődésének fő irányítója az embrionális fejlődés során. A sejtekből így indukált hámretikulusejtek (iTEC) lettek, amelyek kinézetükben és működésükben megszólalásig hasonlítottak a T-limfociták érésében kulcsszerepet játszó természetes sejtekre. A kész sejteket más timusz-sejtekkel vegyítették, majd egy, az eredeti embrióval genetikailag azonos egér veséjéhez rögzítették a sejtcsomót. Négy hét elteltével egy egészséges csecsemőmiriggyel megegyező szerkezetű szerv alakult ki a sejtekből.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!